Kormányrendeletek a járványügyi készültség védelmi intézkedéseiről

407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról

 

A Kormány az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kormány Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély fennállása miatt az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 13. §-a alapján kihirdeti, hogy a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti teljes belső határon a határellenőrzést ideiglenesen visszaállítja.

(2) Ez a rendelet 2021. március 1-jén hatályát veszti.


2021. évi I. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről*


A koronavírus-világjárvány idején a Kormány alapvető célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. Ennek eléréséhez gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség. Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat. Legfontosabb törekvésünk, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a járvány időszakát, ezért a Kormány a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására tesz javaslatot. A vonatkozó felhatalmazás megadására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

 

1. § Ez a törvény az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a Kormány által, a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírusvilágjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.

2. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa.

 

(2) Az Országgyűlés e törvény hatályvesztését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.

(3) Az Országgyűlés az e törvény hatálybalépéséig megalkotott, (1) bekezdés szerinti kormányrendeleteket megerősíti.

3. § A Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást.

5. § Ez a törvény a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba, és a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti.

 

* A törvényt az Országgyűlés a 2021. február 22-i ülésnapján fogadta el.


A Kormány 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a 2–4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. A veszélyhelyzet kihirdetése

1. § A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV koronavírusvilágjárvány (a továbbiakban: koronavírus-világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.

 

2. A koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításával összefüggő szabályok

2. § (1) A Kormány a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki.

(2) A miniszterelnököt az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátásában a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel létrehozott Operatív Törzs segíti.

 

3. § (1) A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek. (2) A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.

(3) A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában.


5. § Ez a rendelet 2021. február 8-án lép hatályba.


ADÓFIZETÉSI KEDVEZMÉNY

485/2020 (XI.10) Korm. rendelet az 571/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításaival

 

1. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.

2. § Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató hozzájárulás fizetésre kötelezettnek az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra.

3. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett 5. § (1) bekezdése szerinti kifizető 2020. évben két hónapra, 2021. évben két hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget és a 2021. év első negyedévére előleget nem fizet.

4. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

5. § (1) Az 1-4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként

1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,

2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,

3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,

4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,

5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,

6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet

7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,

8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,

9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,

10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,

11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,

12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,

13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),

14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,

15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,

16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,

17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet,

18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329),

19. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,

20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,

21. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,

22. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet,

23. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenységet vagy

24. Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenységet

folytató kifizető jogosult.

 

(2) Az 1-5. §-okban foglalt mentesség igénybevételének feltétele, hogy

a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,

b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

 

(3) A támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény [módosította: C(2020) 2215 számú közlemény, 2020. április 3., C(2020) 3156 számú közlemény, 2020. május 8., C(2020) 4509 számú közlemény, 2020. június 29., C(2020) 7127 számú közlemény, 2020. október 13.] (a továbbiakban: átmeneti közlemény) 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.

 

(4) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.

 

(5) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).


BÉRTÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELE

485/2020 (XI.10) Korm. rendelet az 571/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításaival

(fenti TEÁOR kódok alapján)


14. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti és a munkaerőpiaci program szerinti személyek az ezen alcím szerinti rendelkezéseket alkalmazhatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben

a) a munkaadó vállalja, hogy a támogatás időtartamának utolsó napját követő hónap végéig felmondással, vagy közös megegyezéssel a munkavállaló jogviszonyát nem szünteti meg, és

b) a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.

(3) A munkaadó a támogatás iránti kérelmét a munkaadó székhelye, illetve telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz nyújtja be.

(4) A főváros és megyei kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt.

(4a) Ha a határozattal megállapított támogatásra a munkaadó bármely okból már nem vagy nem teljes egészében jogosult, azt – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – haladéktalanul be kell jelentenie a határozatot hozó fővárosi és megyei kormányhivatalnak

(5) A támogatás legfeljebb 2020. év november és december hónapjára, valamint 2021. év január és február hónapjára nyújtható. A támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint támogatási előlegként kerül folyósításra.

(5a) A munkaadó a támogatás időtartamának utolsó napját követő második hónap végéig – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – igazolja, hogy a részére folyósított támogatásra jogosult volt. Amennyiben ezen időpontig a munkaadó nem vagy csak részben igazolja a támogatásra való jogosultságát, a részére folyósított támogatás azon részét, amelyet jogosulatlanul vett igénybe, vissza kell fizetnie.

(5b) Ha a munkaadó a fővárosi és megyei kormányhivatal által megállapított visszafizetési kötelezettségének a visszafizetési kötelezettség megállapításától számított harmincadik napig eleget tesz, részére további, a visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó szankció nem kerül megállapításra.

(6) A támogatásra az Flt. és a végrehajtási rendeleteinek szabályait a jelen alcímben és a munkaerőpiaci programban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap cím, 15. Munkahely-megtartási program alcímből nyújtható.

(7a) Az e § szerinti támogatás a 2021. évben a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 4. Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap cím, 15. Munkahely-megtartási program alcímből nyújtható. Ezen előirányzat teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzat összegétől

(8) A támogatás az átmeneti közlemény 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.

(9) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.

(10) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.

15. § Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.

16.§ A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14.  § (5) bekezdése  szerinti  teljes  időtartamra  külön  kérelem  benyújtása  nélkül – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki

a) a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 571/2020.  (XII.  9.)  Korm.  rendelet  hatálybalépése  előtt  nyújtott  be  kérelmet,  a  kérelemben  foglalt  munkavállalója  vonatkozásában, és

b)  a  fővárosi  és  megyei  kormányhivatalnál  2020.  december  31.  napjáig  nem  nyilatkozik  arról,  hogy  nem  kívánja  a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.

 

17. § A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14. § (5) bekezdése szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki
a) a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 32/2021. (I. 29.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és
b) a fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2021. február 8. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja
a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.

 

18. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok által 3. alcím szerinti határozattal már megítélt bértámogatást – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – támogatási előlegként kell a munkaadó részére folyósítani.

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).


SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

485/2020 (XI.10) Korm. rendelet alapján

 

7. § (1) A tényleges főtevékenységként

a) Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,

b) Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,

c) Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet, vagy

d) Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet

végzőkre a 2. alcím szerinti rendelkezések vonatkoznak.

 

(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80%-át.

 

(3) A (2) bekezdés szerinti megtérítés feltétele, hogy

a) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020. november 8. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát  2020. november hónapban fenntartja,

b) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti, és

c) a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak.

 

(4) A támogatás igénylésének részletes szabályait az 523/2020 (XI.25) kormányrendelet határozza meg.

 

8. § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

 

(2) Ha a kedvezményezett árbevétele a támogatható időszakban legalább 30%-kal csökken 2019 ugyanezen időszakához képest, az (1) bekezdés szerinti állami támogatás az átmeneti közlemény 3.12. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás), egyéb esetben pedig az átmeneti közlemény 3.1. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható.

 

(3) Ha a kedvezményezett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásként nem jogosult a 7. § (2) bekezdése szerinti teljes támogatásra, a 7. § (2) bekezdése szerinti támogatást átmeneti támogatásként is igénybe veheti.

 

9. § (1) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.12. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.

 

(2) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható.

 

(3) Az a vállalkozás részesülhet fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

 

(4) A (3) bekezdéstől eltérően fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.

 

10. § (1) * A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás elszámolható költsége a kedvezményezettnek a támogatható időszakban felmerült valamennyi költségének az ugyanerre az időszakra eső változó költségeivel és árbevételével csökkentett azon része, amelyhez más forrás (például biztosítás vagy más állami forrás) nem nyújt fedezetet.

 

(2) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg sem a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget, sem pedig az (1) bekezdés szerinti elszámolható költségek 70%-át vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozások esetén az elszámolható költségek 90%-át.

 

(3) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nem halmozható más, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással.

 

(4) Ha a kedvezményezett az általa igénybe vett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás támogatható időszakát tartalmazó pénzügyi évre vonatkozó - könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött - éves beszámolója alapján meghaladta az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felső határt, a kedvezményezett a túltámogatást köteles visszafizetni.

 

11. § (1) Az átmeneti támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.1. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.

 

(2) Az átmeneti támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható.

 

(3) Az a vállalkozás részesülhet az átmeneti támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. 6. § (4a)-(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozásnak.

 

(4) A (3) bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.

 

12. § (1) Az átmeneti támogatás támogatástartalma az átmeneti közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként nem haladhatja meg a 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

 

(2) Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható az 1407/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatással, ha támogatáshalmozás nem vezet az (1) bekezdés szerinti maximális támogatási összeg túllépéséhez.

 

(3) Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

 

(4) Az átmeneti támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más állami támogatással. Az átmeneti támogatás halmozható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással.

 

13. § (1) Az egyedi átmeneti támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait közzé kell tenni az Európai Bizottság közzétételi adatbázisában. Erre figyelemmel a támogatást nyújtó 2021. augusztus 1-jéig továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait.

 

(2) Az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizni.

 

Bővebb információ a támogatás igényléséről, felhasználásáról és az elszámolásról: https://info.ntak.hu/tamogatas/, illetve a leggyakoribb kérdéseket is ezen az oldalon találják.

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).


A maszkviselési szabályok megerősítése (484/2020 (XI.10.)

1. § (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy kivételével mindenki köteles:


a) a tömegközlekedési eszközön utasként, illetve – a (6) bekezdés szerinti kivétellel – a tömegközlekedési eszközön történő munkavégzés során,
b) a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken,
c) az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során,
d) – az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével –
a bevásárlóközpont területén,
e) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott
ea) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
eb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
f ) ügyfélfogadási időben
fa) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,
fb) az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett,
az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá
fc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és
a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben,
g) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,
h) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben
(a továbbiakban: vendéglátó üzlet)
ha) történő munkavégzés során,
hb) vendégként
orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.


(2) Az egészségügyi intézmény területén – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot viselni.


(3) Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni.


(4) A szociális intézményben
a) az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal,
b) az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük.


2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételére vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.

(2) Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség előírásával.

(3) Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, a tömegközlekedési eszköz vezetője vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles
a) az utazásból kizárni,
b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és
c) gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.

 

(4) Azt a személyt, aki a maszkot az 1. § (1) bekezdés c)–h) pontja, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.

 

(5) Az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy
a) a fogyatékosságügyi országos érdekvédelmi szervezet által kiállított
aa) tagsági igazolvánnyal,
ab) a maszkviselésre vonatkozó szabályok alóli mentesség érvényesítéséhez kiállított, fogyatékos állapot fennállását igazoló dokumentummal,
b) orvosi igazolással igazolhatja állapotát.

 

(6) Nem köteles a tömegközlekedési eszköz vezetője maszkot viselni a tömegközlekedési eszköz zárt kialakítású vezetőfülkéjében történő munkavégzés során.

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).


A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések (484/2020 (XI.10.)

5. § (1) Tilosa 6. § szerinti kivétellelrendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.


(2) Rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.

(3) Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen
a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény,
b) a kulturális esemény,
c) a sportesemény,
d) a magánrendezvény, valamint
e) a karácsonyi vásár.


(4) Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.


(5) Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.


6. § (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos.
(2) A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.
(3) A családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.
(4) A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.
(5) A házasságkötésnél kizárólag
a) a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető,
b) a házasulók,
c) a házasulók tanúi,
d) a házasulók szülei, nagyszülei,
e) a házasulók testvérei és
f ) a házasulók gyermekei lehetnek jelen.


7. § Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).


A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések (484/2020 (XI.10.)


8. § (1) Vendéglátó üzletben
a) az ott foglalkoztatottak kivételével és
b) a (2) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.
(2) Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett.
(3) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni
a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve
a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.

 

22. § (2a) Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a 11. § a) pontja szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást

a) a kötelezettség első alkalommal történő megszegése esetén a vendéglátó üzletet hat hónap időtartamra,
b) a kötelezettség ismételt megszegése esetén a vendéglátó üzletet egy év időtartamra ideiglenesen bezáratja (a továbbiakban: ideiglenes bezáratás) és az üzemeltető az ideiglenes bezáratás időtartamára
a vendéglátó tevékenység végzésétől a 22/A. § szerint eltiltásra kerül (tevékenységtől eltiltás).

 

(2b) A rendőrség a (2a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazása mellett, a kötelezettségszegés súlyosságára
tekintettel, különösen a kötelezettség ismételt megszegése esetén a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően a (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot szabhat ki.”

 

22/A. (1) Ha a vendéglátó üzletet a rendőrség ideiglenesen bezáratta, a vendéglátó üzlet
a) üzemeltetőjének a vendéglátó tevékenység végzésére kiadott engedélye vagy ilyen célú bejelentése a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára érvényét veszti,
b) üzemeltetője részére a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára vendéglátó tevékenység végzésére engedély nem adható, illetve ilyen célú bejelentése nem érvényes,
c) üzemeltetője a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt vendéglátó tevékenységet nem végezhet.

 

(2) Ha az ideiglenesen bezáratott vendéglátó üzlet üzemeltetője gazdasági társaság, abban az esetben a vendéglátó üzletet üzemeltető gazdasági társaság tagja, illetve vezető tisztségviselője
a) személyesen,
b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti más gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy
c) a (3) bekezdés c) pontja szerinti más gazdasági társaság tagjaként
az üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt vendéglátó tevékenységet nem végezhet.

 

(3) Ha az ideiglenesen bezáratott vendéglátó üzlet üzemeltetője gazdasági társaság, abban az esetben
a) a vendéglátó üzletet üzemeltető gazdasági társaság tagja, illetve vezető tisztségviselője részére vendéglátó tevékenység végzésére kiadott engedély vagy ilyen célú bejelentés a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára érvényét veszti,
b) mindazon gazdasági társaság vendéglátó tevékenység végzésére kiadott engedélye vagy ilyen célú bejelentése a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára érvényét veszti, amelynek vezető tisztségviselőj az ideiglenesen bezáratott vendéglátó üzletet üzemeltető gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője,
c) mindazon gazdasági társaság vendéglátó tevékenység végzésére kiadott engedélye vagy ilyen célú bejelentése a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára érvényét veszti, amelynek tagja vagy tagjai kizárólagosan az ideiglenesen bezáratott vendéglátó üzletet üzemeltető gazdasági társaság tagja, tagjai vagy vezető tisztségviselője,
d) az a) pont szerinti személy, illetve a b) és c) pont szerinti bármely érintett gazdasági társaság részére a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára vendéglátó tevékenység végzésére engedély nem adható, illetve ilyen célú bejelentés nem érvényes.

 

(4) A rendőrség az ideiglenes bezáratásról tájékoztatja a szervező vagy az üzemeltető tevékenységét engedélyező vagy a tevékenység bejelentését fogadó kereskedelmi hatóságot. A kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján
a) a szervező vagy az üzemeltető,
b) a (2) bekezdés szerinti személy, valamint
c) a (3) bekezdés szerinti vendéglátó üzletet üzemeltetőjének működési engedélyét visszavonja, illetve a tevékenység folytatását megtiltja és az üzletet a nyilvántartásból törli.

 

22/B. § (1) Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona vagy a kereskedelmi hatóság értesítése alapján a 22/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy a 22/A. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően

a) a vendéglátó üzletet az ideiglenes bezáratásból még hátralevő időtartamra bezáratja, és
b) az üzemeltetővel szemben 1 000 000 forinttól 5 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

 

(2) Az (1) bekezdés szerint jogkövetkezmény alkalmazása esetén a 22. § (4) és (7)–(10) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).


A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések (484/2020 (XI.10.)


10. § (1) A szálláshelyen – e rendelet szerinti kivétellel – tilos tartózkodni.
(2) A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.
(3) A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett.
(4) A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.


11. § A 8–10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról
a) a vendéglátó üzlet,
b) az üzlet,
c) a lottózó,
d) a nemzeti dohánybolt,
e) a gyógyszertár,
f ) az üzemanyag-töltőállomás, valamint
g) a szálláshely
üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).


A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések (484/2020 (XI.10.)

 

12. § (1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos

a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),

b) a mozinak,

c) az edző- és fitneszteremnek,

d) az uszodának,

e) a közfürdőnek,

f) a jégpályának,

g) az állatkertnek, a vadasparknak,

h) a kalandparknak, a vidámparknak,

i) a játszóháznak és

j) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott

ja) muzeális intézménynek,

jb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,

jc) kép- és hangarchívumnak,

jd) közművelődési intézménynek,

je) közösségi színtérnek és

jf) integrált kulturális intézménynek

a látogatása és e helyszíneken - az ott foglalkoztatottak kivételével - a tartózkodás.

(2) A szálláshelyen - a 10. § (3) és (4) bekezdése szerint - jogszerűen tartózkodó vendég a szálláshelyen található (1) bekezdés szerinti helyszíneket nem látogathatja.

(3) A szálláshelyen kialakított (1) bekezdés szerinti helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani.

(4) A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.

(5) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti intézmény
a) a felnőttképzésről szóló törvény vagy
b) a szakképzésről szóló törvény
szerinti képzés megtartása céljából látogatható, ott a képzés időtartama alatt a képzésen résztvevők és az oktatók tartózkodása megengedett.

13. § A 12. § szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a 12. § (1) bekezdése szerinti helyszínek üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).


408/2020. (VIII.30.) korm. rendelet

 

6/A.  Az üzleti, illetve gazdasági célú utazásra vonatkozó rendelkezések

10/A. §  (1) Ha a Magyarországról történő kiutazás célja olyan üzleti vagy gazdasági célú tevékenység, amelynek tényét a magyar állampolgár Magyarországra történő visszautazásakor igazolja, a magyar állampolgár a kiutazást követően Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.
(...)
10/B. §  (1) Ha a Magyarországra történő beutazás üzleti vagy gazdasági célú tevékenység,
amelynek tényét a nem magyar állampolgár Magyarország területére történő belépéskor igazolja, Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.



498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról

2/A. § 2021. január 1. napjától a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig

a) a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie,

b) az ebben az időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban – kivéve, ha annak összege nulla – be kell vallania az adóhatósághoz.”

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).


A 2020. évi CVII. törvény A HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM MEGHOSSZABBÍTÁSÁRÓL


II. FEJEZET: HITELFELMONDÁSI TILALOM

4. § E Fejezet rendelkezéseit azon adósra vonatkozóan kell alkalmazni, aki a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségét fizetési képességének meggyengülése következtében nem tudja határidőben teljesíteni és nem tartozik a III. Fejezet és IV. Fejezet hatálya alá.

5. § (1) A hitelező az adóssal kötött szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt 2021. június 30. napjáig felmondással nem szüntetheti meg (a továbbiakban: hitelfelmondási tilalom).

(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakban a hitelező és az adós egyeztetést folytat a szerződésben rögzített kondíciók újratárgyalásáról annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon. A hitelező és az adós a közös megegyezéssel megállapított feltételekkel, így különösen a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettség mértékével és teljesítésének esedékességével módosítja a hitelszerződést. A módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

(3) A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket - ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot - is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti időszakban nem jön létre a hitelező és az adós között új szerződés, a hitelfelmondási tilalom külön intézkedés nélkül megszűnik.

 

III. FEJEZET: AZ EGYES KIEMELT TÁRSADALMI CSOPORTOK HELYZETÉNEK STABILIZÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM

 

7. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. *

(2) A fizetési moratórium 2021. június 30. napjáig tart.

(3) Adóstársak esetén elegendő, ha az egyik adóstárs minősül az e Fejezet szerinti adósnak.

(4) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés 2021. június 30. napjáig meghosszabbodik.

(5) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket - ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot - is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

13. § (1) E Fejezet alkalmazásában - a 19. §-ban foglaltaktól függetlenül - adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.

(2) A fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a 7. § (1) bekezdésében felsorolt, hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2021. január 1. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

 


A Kormány 52/2021. (II. 9.) Korm. rendelete a bérleti díj-fizetési mentességről


1. § (1) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a munkahelyi étterem, illetve büfé,

b) a szálláshelyen található étterem, illetve bár,

c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény menzája, valamint büféje,

d) az egészségügyi intézményben található étterem, illetve büféüzemeltetőjére.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, illetve a Magyar Nemzeti Bank többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra.

 

2. A bérletidíj-fizetési mentesség

 

2. § (1) A bérbeadó a bérleti díj 2021. február, március, április, május és június hónapokra eső részét nem követelheti a bérlőtőla) az állam vagy a helyi önkormányzat, valamintb) az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságtulajdonában lévő – (2) bekezdés szerinti – helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján.(2) Az (1) bekezdés alapján azon helyiség tekintetében nem követelheti a bérbeadó a bérleti díjat, amely esetében a bérleti szerződés – az 1–25. pont szerinti tevékenységre vonatkozóan – e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött, és amelyben a bérlő 2020. november 4. napján

1. éttermi, mozgó vendéglátás,

2. rendezvényi étkeztetés,

3. italszolgáltatás,

4. filmvetítés,

5. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,

6. sport és szabadidős képzés,

7. előadó-művészet,

8. előadó-művészetet kiegészítő,

9. művészeti létesítmények működtetése,

10. múzeumi tevékenység,

11. növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése,

12. sportlétesítmény működtetése,

13. sportegyesületi,

14. testedzési szolgáltatás,

15. egyéb sporttevékenység,

16. vidámparki, szórakoztatóparki,

17. fizikai közérzetet javító szolgáltatás,

18. egyéb szórakoztatás, szabadidős,

19. szállodai szolgáltatás,

20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás,

21. kempingszolgáltatás,

22. egyéb szálláshely szolgáltatás,

23. utazásközvetítés,

24. utazásszervezés vagy

25. egyéb szárazföldi személyszállítástevékenységet végzett.

 

 

(3) A (2) bekezdés 17. pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.


(4) A (2) bekezdés 25. pontja szerinti tevékenységet végzőre – amennyiben a személyszállítási tevékenység végzése céljából az (1) bekezdés szerinti helyiséget bérel – akkor terjed ki az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, haa) nem a személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti közszolgáltatási kötelezettség ellátását célzó közlekedési szolgáltatást végez, ésb) a tevékenységet végző rendelkezik a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerinti közúti személyszállítási engedéllyel.


(5) A (2) bekezdésnek megfelelő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján e rendelet hatálybalépése előtt az (1) bekezdés szerinti időszakra már megfizetett bérleti díjat 2021. március 15. napjáig a bérbeadó köteles a bérlőnek visszafizetni.

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).


Foglaljon szobát tagszállodáinkban!

Tovább

462

Szálloda

40.494

Szállodai szoba