Kormányrendeletek a járványügyi készültség védelmi intézkedéseiről

407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról

A Kormány az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kormány Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély fennállása miatt az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 13. §-a alapján kihirdeti, hogy a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti teljes belső határon a határellenőrzést ideiglenesen visszaállítja.

2. § *

3. § (1) Ez a rendelet 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) * Ez a rendelet 2020. február 1-jén hatályát veszti.


A Kormány 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről


1. A veszélyhelyzet kihirdetése
1. § A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.


(...)

3. § (1) A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek.
(2) A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.
(3) A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában.

4. § Ez a rendelet 2020. november 4-én lép hatályba.


TEÁOR kódok alapján meghatározott járulékkedvezmények 485/2020 (XI.10)


1. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.

2. § Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató hozzájárulás fizetésre kötelezettnek az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra.

3. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett 5. § (1) bekezdése szerinti kifizető egy hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.

4. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

5. § (1) Az 1-4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként

1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,

2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,

3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,

4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,

5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,

6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet

7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,

8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,

9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,

10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,

11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,

12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,

13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),

14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,

15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,

16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,

17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet, vagy

18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329)

folytató kifizető jogosult.

 

Bértámogatás igénybevétele 485/2020 (XI.10)

14. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti személyek az ezen alcím szerinti rendelkezéseket alkalmazhatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben

a) a támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és

b) a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.

(3) A munkaadó a támogatás iránti kérelmét a munkaadó székhelye, illetve telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz nyújtja be.

(4) A főváros és megyei kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt.

(5) A támogatás legfeljebb 2020. év november hónapra nyújtható. A támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint utólag kerül folyósításra.

(6) A támogatásra az Flt. és a végrehajtási rendeleteinek szabályait a jelen alcímben és a munkaerőpiaci programban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap cím,

15. Munkahely-megtartási program alcímből nyújtható.

(8) A támogatás az átmeneti közlemény 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.

(9) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.

(10) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.

 

A Kormány 523/2020. (XI. 25.) Korm. rendelete a szálláshely-szolgáltatók meghiúsuló foglalásaiból eredő bevételkiesés részleges megtérítéséről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, a 9. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírusvilágjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet] 7. §-a szerinti támogatási igény (a továbbiakban: támogatási igény) elbírálására a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogosult, a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban együtt: Támogató) bevonásával.

2. §

(1) Az 1. § szerinti támogatás igénylésére és elbírálására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A szálláshely-szolgáltatók foglalásainak kieséséből származó bevételek e rendelet szerinti megtérítése esetén nem kell alkalmazni az Áht. 50/A. §-át, az Ávr. 69–74. §-át, a 81. §-át és a 101–102/B. §-át.

3. §

(1) A támogatás egyösszegben, vissza nem térítendő költségvetési támogatásként, egyszerűsített elszámolási eljárás keretében a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím,
11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoportból nyújtható.


(2) Az Áht. 53. §-ában foglaltaktól eltérően, a szálláshely-szolgáltató a támogatással érintett évet követő február 28-ig számol el az 1. melléklet szerinti adattartalommal elkészített beszámolójában.


(3) A szálláshely-szolgáltatók foglalásainak kieséséből származó bevételek megtérítésére irányuló támogatást a 4. § szerint benyújtott igény alapján támogatási előlegként kell kifizetni.


4. §

(1) Támogatási igény benyújtására a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti szálláshely-szolgáltató jogosult.


(2) A támogatási igény elektronikus úton nyújtható be a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 6/A. alcíme szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központon (a továbbiakban: NTAK) keresztül.


(3) A támogatási igény benyújtásával kapcsolatos információk – különösen a benyújtási határidő – az NTAK információs felületén érhetőek el.

(4) A szálláshely-szolgáltató a támogatási igény mellékleteként nyilatkozik:


a) az Áht. 48/B. §-ának, valamint az 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjának való megfelelésről,
b) arról, hogy nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
c) a szálláshelyen 2020. november 8-án meglévő foglalkoztatott munkavállalók létszámáról,
d) a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 9. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti feltételek teljesüléséről,
e) a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésére figyelemmel arról, hogy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés c) pontja szerinti időszakban várható árbevétele az előrejelzései, várakozásai alapján legalább 30%-kal kisebb lesz a 2019 ugyanezen időszakában elért árbevételéhez képest, és arról, hogy az előrejelzései, várakozásai alapján a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti összeg meghaladja a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti térítés összegét, azaz a szálláshely-szolgáltató fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás jogcímen veszi igénybe a térítést,
f ) a túltámogatás visszafizetésének vállalásáról a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, és
g) arról, hogy a támogatási igényben, valamint az ahhoz kapcsolódó nyilatkozatokban foglaltak és az NTAK-ban megadott adatok a valóságnak megfelelnek, teljeskörűek és hitelesek.


(5) Ha a szálláshely-szolgáltató a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 8. § (2) és (3) bekezdésére figyelemmel a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 11–13. §-a szerinti átmeneti  támogatás jogcímen veszi igénybe a térítést, köteles nyilatkozni arról is – a támogatási igény részeként –, hogy a térítés a számára és a kapcsolt vállalkozásai számára korábban odaítélt egyéb átmeneti támogatásokkal együtt sem haladja meg a 800 ezer eurónak megfelelő forintösszeget.


(6) A Támogató a szálláshely-szolgáltató által benyújtott támogatási igényhez kapcsolódó nyilatkozatokban foglalt tartalommal kapcsolatban ellenőrzést végezhet a támogatói okirat kibocsátását követő tíz évig. A támogatási igény és a nyilatkozatok valóságnak való megfelelőségéért és helytállóságáért a szálláshely-szolgáltató felelős.

5. §

(1) A támogatási igény sikeres benyújtását követően a szálláshely-szolgáltató elektronikus úton értesítést kap, amely tartalmazza a támogatási igény egyedi azonosító számát.


(2) A támogatási igény benyújtását követően legfeljebb 15 napon belül a támogatási döntésről a szálláshely-szolgáltató elektronikus úton tájékoztatást kap. A Támogató a támogatási döntésről szóló tájékoztatást a támogatási igény elfogadása esetén a 7. § szerinti támogatói okirat, elutasítás esetén az erről szóló elektronikus úton történő értesítéssel adja meg.


(3) A tájékoztatást – az ellenkező bizonyításáig – közöltnek kell tekinteni az elektronikus megküldés napját követő 7. napon.


6. § A szálláshely-szolgáltató a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése alapján kizárólag a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés c) pontja szerinti, az NTAK ban rögzítésre került adatok alapján számított nettó bevétel 80%-ára jogosult.


7. §

(1) A támogatás biztosítása támogatói okirat kibocsátásával történik.


(2) A támogatói okiratban meg kell határozni az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen


a) a támogatás célját,
b) a támogatás összegét,
c) a támogatás rendelkezésre bocsátásának módját és határidejét,
d) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét,
e) a támogatással kapcsolatos iratok teljes körű megőrzésének határidejét,
f ) a támogatói okirattól történő elállás esetköreit.


(3) A támogatás folyósítására a támogatói okirat kibocsátását követően haladéktalanul, de legkésőbb 2020. december 31-ig kerül sor.


(4) A Támogató a támogatói okiratban meghatározott esetek mellett jogosult a támogatás visszavonásáról rendelkezni, az alábbi esetekben:


a) ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a szálláshely-szolgáltató a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott, vagy nyilatkozatot tett a támogatási igény benyújtásakor,
b) ha a szálláshely-szolgáltató neki felróható okból megszegi az e rendeletben vagy a támogatói okiratban foglalt kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének.


8. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) A 9. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.


9. §

(1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.


(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.


10. § A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás elszámolható költsége a kedvezményezettnek a támogatható időszakban felmerült valamennyi költségének az ugyanerre az időszakra eső változó költségeivel és árbevételével csökkentett azon része, amelyhez más forrás (például biztosítás vagy más állami forrás) nem nyújt fedezetet.”

 

Bővebb információ a támogatás igényléséről, felhasználásáról és az elszámolásról: https://info.ntak.hu/tamogatas/, illetve a leggyakoribb kérdéseket is ezen az oldalon találják.


A maszkviselési szabályok megerősítése (484/2020 (XI.10.)

1. § (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy kivételével mindenki köteles:


a) a tömegközlekedési eszközön,
b) a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken,
c) az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során,
d) – az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével –
a bevásárlóközpont területén,
e) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott
ea) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
eb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
f ) ügyfélfogadási időben
fa) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,
fb) az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett,
az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá
fc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és
a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben,
g) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,
h) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben
(a továbbiakban: vendéglátó üzlet)
ha) történő munkavégzés során,
hb) vendégként
orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.


(2) Az egészségügyi intézmény területén – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot viselni.


(3) Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni.


(4) A szociális intézményben
a) az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal,
b) az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük.


2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételére vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.

(2) Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség előírásával.

(3) Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, a tömegközlekedési eszköz vezetője vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles
a) az utazásból kizárni,
b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és
c) gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.

 

(4) Azt a személyt, aki a maszkot az 1. § (1) bekezdés c)–h) pontja, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.

 

(5) Az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy
a) a fogyatékosságügyi országos érdekvédelmi szervezet által kiállított
aa) tagsági igazolvánnyal,
ab) a maszkviselésre vonatkozó szabályok alóli mentesség érvényesítéséhez kiállított, fogyatékos állapot fennállását igazoló dokumentummal,
b) orvosi igazolással igazolhatja állapotát.

 

28. § E rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni.


3. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések (484/2020 (XI.10.)

5. § (1) Tilosa 6. § szerinti kivétellelrendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.


(2) Rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.

(3) Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen
a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény,
b) a kulturális esemény,
c) a sportesemény,
d) a magánrendezvény, valamint
e) a karácsonyi vásár.


(4) Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.


(5) Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.


6. § (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos.
(2) A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.
(3) A családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.
(4) A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.
(5) A házasságkötésnél kizárólag
a) a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető,
b) a házasulók,
c) a házasulók tanúi,
d) a házasulók szülei, nagyszülei,
e) a házasulók testvérei és
f ) a házasulók gyermekei lehetnek jelen.


7. § Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.

 

28. § E rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni.


4. A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések (484/2020 (XI.10.)


8. § (1) Vendéglátó üzletben
a) az ott foglalkoztatottak kivételével és
b) a (2) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.
(2) Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett.
(3) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni
a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve
a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.

 

28. § E rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni.


6. A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések (484/2020 (XI.10.)


10. § (1) A szálláshelyen – e rendelet szerinti kivétellel – tilos tartózkodni.
(2) A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.
(3) A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett.
(4) A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.


11. § A 8–10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról
a) a vendéglátó üzlet,
b) az üzlet,
c) a lottózó,
d) a nemzeti dohánybolt,
e) a gyógyszertár,
f ) az üzemanyag-töltőállomás, valamint
g) a szálláshely
üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

 

28. § E rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni.

 


 

408/2020. (VIII.30.) korm. rendelet

 

6/A.  Az üzleti, illetve gazdasági célú utazásra vonatkozó rendelkezések

10/A. §  (1) Ha a Magyarországról történő kiutazás célja olyan üzleti vagy gazdasági célú tevékenység, amelynek tényét a magyar állampolgár Magyarországra történő visszautazásakor igazolja, a magyar állampolgár a kiutazást követően Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.
(...)

10/B. §  (1) Ha a Magyarországra történő beutazás üzleti vagy gazdasági célú tevékenység,
amelynek tényét a nem magyar állampolgár Magyarország területére történő belépéskor igazolja, Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.



A TURISZTIKAI ÁGAZATTAL ÖSSZEFÜGGŐ ADÓKÖNNYÍTŐ SZABÁLYOK

A 2020. évi LVIII. törvény 35. § alapján a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettet a 2020. március 1. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli hozzájárulási kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

36. § (1) A 2020. április 26-tól 2020. december 31-éig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz.

(2) Nem kell bevallani a megállapított idegenforgalmi adót, ha annak összege nulla.


A KORMÁNY 289/2020. (VI. 17.) KORM. RENDELETE A MAGYARORSZÁGI SZÉKHELYŰ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK GAZDASÁGI CÉLÚ VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK MEGHATÁROZÁSÁRÓL

A Kormány a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 292. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az 1. melléklet tartalmazza azon tevékenységi köröket, amelyek alapján a magyarországi székhelyű gazdasági társaság stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik.

2. § Ez a rendelet a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(…)

20 Turizmus

• 55 Szálláshely-szolgáltatás

• 56 Vendéglátás


A KORMÁNY 290/2020. (VI. 17.) KORM. RENDELETE A MUNKAHELYVÉDELMI BÉRTÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYES KÉRDÉSEKRŐL

A Kormány a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 66. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény

a) 66. § (1) bekezdése szerinti alkalmazhatóság határideje 2020. december 31. napja,

b) 66. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának határideje 2020. augusztus 31. napja.

2. § Ez a rendelet a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi


Foglaljon szobát tagszállodáinkban!

Tovább

455

Szálloda

39.895

Szállodai szoba