Gyakran ismételt kérdések, válaszok

1. Milyen tünetekkel jár a koronavírus?

• Láz, fáradtság, száraz köhögés
• Esetleg orrfolyás, orrdugulás, torokfájás, hasmenés
• Az idősebb embereknél, akik egészségügyi problémákkal küzdenek, mint például magas vérnyomás, szív probléma, cukorbetegség, magasabb a kockázata, hogy a koronavírus fertőzés során súlyos betegség alakul ki.

 

2. Mit kell tennem, ha fertőzött vagy fertőzésgyanús vendéget észlelek a szállodában?
• A szállodának haladéktalanul értesítenie kell a kormányhivatalt, vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központot, vagy a polgármestert/jegyzőt. Bármelyiknek küldhet értesítést, jó, ha ez írásban, pl. e-mailben történik, hogy bizonyítani lehessen, hogy a szálloda valóban azonnal értesítette a hatóságot.

• A fertőzött vagy fertőzésgyanús vendéget a hatóság köteles elkülöníteni, ami a szállodából történő elszállítását jelenti. A beteggel érintkezett munkavállalókat megfigyelés alá helyezik, és a hatóság ezen munkavállalókat eltiltja a munkavégzéstől. Ezután az egészségügyi szolgálat folyamatos ellenőrzést tart majd a szállodában és fertőtlenít.

3. Ki rendelheti el a karantént?
• A szálloda zárlat alá helyezését a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján az ezekben megnevezett hatóságok szervezetek rendelhetik el. Ez lehet a főpolgármester, a polgármester, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, illetve a területi védelmi bizottságok.

4. Megtérítik a karantén során felmerült kiadásokat?
• Igen, ha a szállodát karantén alá helyezik, akkor a szálloda a határozatot kiadó hatóság utasításai szerint köteles eljárni, a karantén miatt felmerült kiadásainak megtérítését követelheti a költségvetésből úgy, hogy a kiadások számláit benyújtja a polgármesternek/főpolgármesternek vagy a megyei védelmi bizottságnak.

5. Milyen korlátozás vonatkozik a rendezvényekre?
A 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 2020. évi 45. szám) alapján:
- A zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott zenés, táncos rendezvények helyszínén tartózkodni tilos.
- Rendezvény helyszínén a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodás tilos.
- Sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között tartható meg.
- A rendeletben megfogalmazott tiltás vonatkozik az étteremben megszervezett gálavacsorára is.


6. A rendezvényekre vonatkozó korlátozás miatt a megrendelő, rendezvényszervező hogyan mentesülhet a kötbérfizetési kötelezettség alól?
• A kötelezett (megrendelő, rendezvényszervező) mentesül a kötbérfizetési kötelezettsége alól, ha kimenti magát (Ptk. 6:186. § (1) bekezdése).
A március 11-én hatályba lépett kormányrendelet egyértelmű tiltás, és ez "vis maior". Azonban a megrendelő erről késedelem nélkül köteles értesíteni a szállodát (a Ptk. 6:179. § (2) bekezdése alapján). Ha a megrendelő elmulasztja ezt az értesítési kötelezettségét, akkor az értesítés elmulasztásából eredő kárt köteles megtéríteni.
Az, hogy mit jelent a késedelem nélkül, azt szállodánként, rendezvényenként kell vizsgálni.

7. Ha a szálloda szerződése tartalmazza a vis maior esetet, akkor miként kell eljárni a rendezvényekre vonatkozó korlátozás után?
• Amennyiben a szálloda szerződése tartalmazza a vis maior esetet, akkor az a mérvadó. Például: ha le van írva, hogy vis maior esetben, amennyiben a szálloda önhibáján kívül nem tudja megrendezni a rendezvényt a szervező a szerződéses díj 30%-át köteles fizetni, akkor az az összeg jár a hotelnek. Ha nincsen ez a szerződésben rögzítve, akkor sajnos a teljes összegtől elesik a szálloda, és a befizetett előleget is szükséges visszautalni a partnernek.

8. A szálloda bezárása esetén mi történik a befizetett előlegekkel, voucherekkel?
• Ha a szálloda saját maga dönt a bezárásról, akkor az a vendéggel szemben szerződésszegésnek minősül és nem csak az előleg jár vissza, hanem a vendég/megrendelő kártérítést is követelhet.
• A magyar polgári jog nincs felkészülve arra a helyzetre, ami most kialakult. A szakjogász véleménye szerint a szálloda minden esetben próbáljon megegyezésre törekedni.

Bezárás helyett működés felfüggesztést javaslunk, ha szükséges.


9. Mire érdemes figyelni ha valaki önként vállalja a szállodája működésének átmeneti szüneteltetését?

  • Jelezzék az Artisjus felé, mert a bejelentés napjától szünetel a jogdíjfizetési kötelezettség
  • Vagyonvédelmi okokból javasoljuk, hogy a szálloda területén állandó felügyeletet biztosítsanak.
  • A PMS szolgáltatóval egyeztessenek az esetleges kedvezményekről, könnyítésről.


10. A szállodai éttermek sem lehetnek nyitva 15 óra után?

  • Bár a kormányrendelet szövegezése pontatlan, a jogalkotó szándéka egyértelmű: a vendéglátó üzlet kategóriába a szállodai étterem is beletartozik. Az étteremben lehet bárkinek reggelizni és ebédelni, viszont vacsorát csak a megrendelt félpanziós, teljes panziós vendégek részére lehet biztosítani.

 

11. Lemondás esetén hogyan utalható vissza a vendégnek a SZÉP kártyáról befizetett előleg?

  • A befizetett összeget a SZÉP kártyára szükséges visszautalni, hogy ne legyen forintosítás és a bank a szálláshely bankszámlájára fogja jóváírni a 3,6% jutalékot.

 

12. Mi a teendő olyan munkaköröknél, melyek esetén a home office nem lehetséges?

  • A munkajogi szabályok alapján a munkavállaló elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét idejére jogszerűen mentesül ugyan a munkavégzés alól, tehát ez munkáltatói felmondást nem alapoz meg, díjazásra viszont a munkajogi szabályok értelmében nem lenne jogosult ebben az esetben. Ettől függetlenül a munkáltató diszkrecionális jogkörben dönthet úgy, hogy a munkavállaló számára munkabért fizet erre az időszakra is. A fentiek alapján fizetés nélküli szabadság igénybevételére, vagy szabadság kiadására, igénybevételére is lehetőség van ebben a helyzetben; abban az esetben, ha keresőképtelenségét igazolja, úgy betegszabadságra is lehetősége van.
  • Megjegyezzük, hogy várható a napokban olyan jogszabálymódosítási intézkedés, mely a fenti helyzetre tekintettel munkavállalókat védő garanciális intézkedések bevezetését írja majd elő.

 

13. Milyen szabályok alkalmazandók akkor, ha a munkavállaló azért nem tud munkát végezni, mert kiskorú gyermekével kell otthon maradnia?

  • A munkavállaló jogszerűen mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok miatt indokolt távollét tartamára, díjazás ugyanakkor ebben az esetben sem jár neki a hatályos jogszabályok alapján. Irányadóak tehát az 12. válaszban írtak ebben az esetben is, miszerint a munkáltatói felmondást ez a körülmény önmagában nem alapozza meg, továbbá, hogy a munkáltató dönthet úgy, hogy díjazásban részesíti a munkavállalót ebben az esetben is.
  • Ugyanakkor fontos mérlegelni azt is, hogy adott esetben távmunka keretében részmunkaidőben tud-e munkát végezni a munkavállaó. További alternatíva lehet még a két esetben szabadság elrendelése, illetve fizetés nélküli szabadság igénybevétele, melyet az alábbiakban részletezünk.

 

14. Milyen ellátás jár járványügyi házi karantén és önkéntes karantén esetére?

  • A 41/2020. (III. 11.) Korm. Rendelet alapján azokra az Olaszországból, Kínából, Koreából, Izraelből vagy Iránból érkező magyar állampolgár munkavállalókra, akiknél egészségügyi vizsgálat során COVID-19 fertőzés gyanúja merül fel és kijelölt karanténban kerülnek elhelyezésre, vagy fertőzés gyanú hiányában kötelező 14 napos otthoni járványügyi megfigyelés alá vetik magukat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló szabályok tartalmaznak előírásokat.
  • Eszerint keresőképtelennek minősül, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható így keresőképtelensége esetére biztosítása fennállása alatt táppénzre jogosult.

 

15. A járványügyi karantén esetén hogyan alakul a szabadság kiadása?

  • A szabadságot a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban ad ki, ezen kívül egyoldalúan dönthet a szabadság kiadásáról. Ez áthidaló megoldást jelenthet arra az esetre, amíg nem körvonalazódnak a munkavállaló foglalkoztatásának körülményei, vagy az otthoni munkavégzés szabályai.
  • Fontos szempont lehet, hogy amennyiben a munkáltató cafetéria rendszert tart fenn, az éves cafeteria terhére is lehet szabadnapokat vásárolni, ehhez adott esetben a cafeteria szabályzat módosítása szükséges. A fentieken túl, a munkavállaló szülői szabadság, illetve hozzátartozó ápolása címén jogosult fizetés nélküli szabadságot igénybe venni.

 

16. Közölhető-e jogszerűen munkáltatói felmondás?

  • A munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
  • Különös hangsúlyt kap a jelenlegi rendkívüli állapotban a munkáltató működésével összefüggő ok, mint jogszerű felmondási indok, melynek alkalmazhatóságára azonban a különleges jogrendi állapotban szigorú szabályok vonatkoznak és elengedhetetlen egy belső krízis-kezelési terv előkészítése és kockázatértékelés lefolytatása.
  • Amennyiben a munkáltató a jogszabályban meghatározott küszöbértéknél több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését tervezi, a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályokra is figyelemmel kell lenni.

 

17. Mikortól kell a leépítésre a csoportos létszámcsökkentés szabályait alkalmazni?

A csoportos létszámcsökkentés szabályainak alkalmazhatóságát a teljes munkavállalói létszámhoz és a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók számához igazodva határozta meg a jogalkotó. Ennek alapján csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző félévre számított átlagos létszáma szerint

  • 21 és 99 közötti munkavállalói létszám esetén, legalább tíz munkavállaló;
  • 100 és 299 közötti munkavállalói létszám esetén, legalább a munkavállalók tíz százaléka;
  • 300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló;

munkaviszonyát kívánja harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.

 

18. Hogyan alakul a felmondási idő munkáltatói felmondás esetén?

  • Felmondás esetén a munkaviszony a felmondást követő napon szűnik meg. Relatív felmondási tilalmak időtartama alatt közölhető a felmondás, de a felmondási idő csak a törvényben meghatározott időtartam (például betegség miatti keresőképtelenség) megszűnését követően kezdődhet el.

 

19. Hogyan alakul a végkielégítés mértéke?

  • Munkáltatói felmondás esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a felmondás közlésekor a munkaviszonya legalább három éve fennállt.
  • A végkielégítés mértéke a szolgálati időhöz igazodik, és a munkaviszonyban eltöltött időre tekintettel arányosan növekszik.
  • Az általános szabályok alól is azonban vannak kivételek, például a végkielégítés mértéke szempontjából figyelembeveendő munkaviszony időtartam számítása esetében az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző időben, valamint jelentőséget nyer a 47/2020. számú Kormányrendelet eltérést engedő szabályainak az értékelése is.

 

20. Az érvényben levő korlátozások alapján kik nem léphetnek Magyarország területére?

  • 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet (2020.03.11.)
    2. § (2) Az Olasz Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság területéről érkező nem magyar állampolgárok személyforgalomban Magyarország területére nem léphetnek be.
  • 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet (2020.03.16.)
    13. § Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel égészül ki:
    „(3) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése szerint kezelt személyes adatot az adatkezelő – a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében – a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja.”
    14. § A Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti országok területéről” szövegrész helyébe az „A külföldről” szöveg lép.

 

21. A kijárási korlátozás időtartama alatt kell-e vizsgálnia a szállodának, hogy az érkező vendég alapos indokkal érkezik-e?

  • A szállodának nem kell, és nincs is joga azt ellenőzizni, hogy a vendég gyógykezelés miatt, munkavégzés miatt, idős hozzátartozó segítése céljából, stb. lakik-e átmenetileg a szállodában.

1. Milyen tünetekkel jár a koronavírus?

· Láz, fáradtság, száraz köhögés

· Esetleg orrfolyás, orrdugulás, torokfájás, hasmenés

· Az idősebb embereknél, akik egészségügyi problémákkal küzdenek, mint például magas vérnyomás, szív probléma, cukorbetegség, magasabb a kockázata, hogy a koronavírus fertőzés során súlyos betegség alakul ki.

 

 

2. Mit kell tennem, ha fertőzött vagy fertőzésgyanús vendéget észlelek a szállodában?

· A szállodának haladéktalanul értesítenie kell a kormányhivatalt, vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központot, vagy a polgármestert/jegyzőt. Bármelyiknek küldhet értesítést, jó, ha ez írásban, pl. e-mailben történik, hogy bizonyítani lehessen, hogy a szálloda valóban azonnal értesítette a hatóságot.

· A fertőzött vagy fertőzésgyanús vendéget a hatóság köteles elkülöníteni, ami a szállodából történő elszállítását jelenti. A beteggel érintkezett munkavállalókat megfigyelés alá helyezik, és a hatóság ezen munkavállalókat eltiltja a munkavégzéstől. Ezután az egészségügyi szolgálat folyamatos ellenőrzést tart majd a szállodában és fertőtlenít.

 

3. Ki rendelheti el a karantént?

· A szálloda zárlat alá helyezését a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján az ezekben megnevezett hatóságok szervezetek rendelhetik el. Ez lehet a főpolgármester, a polgármester, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, illetve a területi védelmi bizottságok.

 

4. Megtérítik a karantén során felmerült kiadásokat?

· Igen, ha a szállodát karantén alá helyezik, akkor a szálloda a határozatot kiadó hatóság utasításai szerint köteles eljárni, a karantén miatt felmerült kiadásainak megtérítését követelheti a költségvetésből úgy, hogy a kiadások számláit benyújtja a polgármesternek/főpolgármesternek vagy a megyei védelmi bizottságnak.

 

5. Milyen korlátozás vonatkozik a rendezvényekre?

· „Zárt helyen 100 főnél több személy, nem zárt helyen pedig 500 főnél több személy részvételével rendezvény tartása tilos, azzal, hogy e korlátozás érvényesítése a rendező, valamint a helyiség üzemeltetőjének a felelőssége” (41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 2020. évi 40. szám)

 

6. A rendezvényekre vonatkozó korlátozás miatt a megrendelő, rendezvényszervező hogyan mentesülhet a kötbérfizetési kötelezettség alól?

· A kötelezett (megrendelő, rendezvényszervező) mentesül a kötbérfizetési kötelezettsége alól, ha kimenti magát (Ptk. 6:186. § (1) bekezdése).

A március 11-én hatályba lépett kormányrendelet egyértelmű tiltás, és ez "vis maior". Azonban a megrendelő erről késedelem nélkül köteles értesíteni a szállodát (a Ptk. 6:179. § (2) bekezdése alapján). Ha a megrendelő elmulasztja ezt az értesítési kötelezettségét, akkor az értesítés elmulasztásából eredő kárt köteles megtéríteni.

Az, hogy mit jelent a késedelem nélkül, azt szállodánként, rendezvényenként kell vizsgálni.

 

7. Ha a szálloda szerződése tartalmazza a vis maior esetet, akkor miként kell eljárni a rendezvényekre vonatkozó korlátozás után?

· Amennyiben a szálloda szerződése tartalmazza a vis maior esetet, akkor az a mérvadó. Például: ha le van írva, hogy vis maior esetben, amennyiben a szálloda önhibáján kívül nem tudja megrendezni a rendezvényt a szervező a szerződéses díj 30%-át köteles fizetni, akkor az az összeg jár a hotelnek. Ha nincsen ez a szerződésben rögzítve, akkor sajnos a teljes összegtől elesik a szálloda, és a befizetett előleget is szükséges visszautalni a partnernek.

 

8. A rendezvényekre hivatkozó korlátozás az éttermekben étkező vendégekre is vonatkozik?

· Miután a rendelet meghatározott tiltás a rendezvényekre vonatkozik, a rendezvény definíciója viszont nem fedi a normál, hagyományos éttermi szolgáltatásra, ezért szakjogászunk véleménye szerint a szálloda éttermében étkező vendégekre a rendeletben megfogalmazott tiltás nem vonatkozik, azaz az étterem üzemeltetését nem kell fel felfüggeszteni. Ez vonatkozik a bárra, cukrászdára is. Viszont, ha egy megszervezett gálavacsora van az étteremben, arra már vonatkozik a tiltás.

 

 

9. A szálloda bezárása esetén mi történik a befizetett előlegekkel, voucherekkel?

· Ha a szálloda saját maga dönt a bezárásról, akkor az a vendéggel szemben szerződésszegésnek minősül és nem csak az előleg jár vissza, hanem a vendég/megrendelő kártérítést is követelhet.

· A magyar polgári jog nincs felkészülve arra a helyzetre, ami most kialakult. A szakjogász véleménye szerint a szálloda minden esetben próbáljon megegyezésre törekedni.

 

Bezárás helyett működés felfüggesztést javaslunk, ha szükséges.

10. A szállodai éttermek sem lehetnek nyitva 15 óra után?

· Bár a kormányrendelet szövegezése pontatlan, a jogalkotó szándéka egyértelmű: a vendéglátó üzlet kategóriába a szállodai étterem is beletartozik.

Foglaljon szobát tagszállodáinkban!

Tovább

454

Szálloda

39.782

Szállodai szoba