XV. KKV-k (KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK)

1.       KKV-k többéves programja és vállalkozási politika

2.       A vállalkozási környezet egyszerűsítése / BEST

3.       Legkedvezőbb eljárás projektek

4.       Finanszírozási eszközökhöz jutás

5.       Euro-Info Központok

6.       KKV-k Európai Megfigyelője

7.       Kisvállalkozások Európai Chartája

XV.1.

XV.     KKV-k

            KKV-k többéves programja és vállalkozási politika

CÍM

KKV-k többéves programja

Jogi eszköz

Tanácsi határozat

JELENLEGI HELYZET

A vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k), és a vállalkozói tevékenység negyedik többéves (2001-2005. évi) programját 2000. december 20-án hagyták jóvá.

CÉLKITŰZÉS

A KKV-k többéves (2001-2005. évi) programja létrehozza az alábbi célkitűzések megvalósításának kereteit:

ˇ      a vállalkozások fejlődésének és versenyképességének javítása egy nemzetközivé váló, tudásalapú gazdaságban;

ˇ      a vállalkozó tevékenység előmozdítása;

ˇ      a vállalkozások adminisztrációs és szabályozási kereteinek egyszerűsítése és fejlesztése;

ˇ      a vállalkozások pénzügyi környezetének javítása;

ˇ      a vállalkozások számára könnyebb hozzáférés biztosítása a Közösségi támogatási szolgáltatásokhoz, programokhoz és hálózatokhoz.

A programot politikailag támogatta az (Európai Uniós állam- és kormányfőkből álló) Európai Tanács részéről a kisvállalatok Európai Uniós chartájának elfogadása a feirai csúcsértekezleten 2000. júniusban.

A többéves programokat a KKV-k (1996-ban indított) integrált programjának keretében valósítják meg, melynek célja a kis- és középvállalkozások és a kisipari szektor érdekében végzett munkák koordinálásának, összehangolásának és átláthatóságának elősegítése.

A KKV-k többéves programjának keretében tett intézkedések mellett az integrált program kétféle intézkedést foglal magában:

ˇ      Közös fellépés a tagállamokkal: a legelőnyösebb gyakorlat meghatározása és cseréje, valamint a Bizottság rendszeres jelentése a vállalkozási politika átfogó területeiről.

ˇ      Egyéb Közösségi politikák keretében tett intézkedések: a belső piac egyszerűsítése (SLIM); támogatás a strukturális alapokból; hitelek az Európai Beruházási Banktól; hitelgaranciák az európai beruházási alapból; belépés a Közösségi kutatási és technológiai fejlesztési programokba; a KKV-k belépése az információs társadalomba; innováció a KKV-knál; szakképzés igénybevétele, ideértve az új technológiákkal és a nemzetközi együttműködési támogatással kapcsolatos szakképzést (lásd a XV.3. fejezetet is).

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A szállodai és vendéglátóipari ágazatban működő vállalkozások 99,95%-a kis- és középvállalkozás.

REFERENCIÁK

Az idegenforgalmi szektorban működő KKV-k speciális programjait lásd a Bizottság Idegenforgalmi Egységének következő webhelyén: "EU Schemes in Support of Tourism - An Internet Roadmap for the Tourism Sector"

http://europa.eu.int/comm/enterprise/services /tourism/policy-areas/eu schemes.htm

Kisvállalatok EU chartája, Európai Tanács, Feira, 2000. június

(http://www.europa.eu.int/ comm/enterprise/enterprise policy/charter/index.htm)

2000. december 20-i Tanácsi Határozat a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k), és a vállalkozói tevékenység többéves (2001-2005. évi) programjáról, O.J. L 333, 2000.12.29.

Bizottsági munkatársak "Vállalkozói Európa felé" c. munkatanulmánya; 2000-2005. évi vállalkozói politikai munkaprogram, SEC (2000) 771, 2000.12.08.

Bizottsági Közlemény: A vállalkozási politika kihívásai a tudásvezérelt gazdaságban és Tanácsi Határozatjavaslat a vállalkozások és vállalkozói tevékenység többéves (2001-2005. évi) programjára, COM (2000) 256, 2000.04.26.

A Bizottság Jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az ECOSOC-nak és a Régiók Bizottságának vállalkozói Európai létrehozásáról - az Európai Unió tevékenységei a kis- és középvállalkozások (KKV-k) érdekében, COM (2001) 98, végleges

Bizottsági Jelentés a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - fejlesztési és foglalkoztatási kezdeményezés - intézkedések az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (KKV-k) pénzügyi támogatására (1999. december), COM (2000) 266

1999. január 25-i 1999/172/EC sz. Tanácsi Határozat az innováció előmozdításáról és a KKV-k részvételének ösztönzéséről egy speciális kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs program elfogadásával (1998-2002)

A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az ECOSOC-nak és a Régiók Bizottságának a tagállamokkal való együttes fellépésről a vállalkozási politika területén, COM(1999)569,

(http://europa.eu.int/comm/enterprise/entrepreneurship/concerted_ actions/index.htm)

Bizottsági Közlemény a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Jelentés az Európai Uniós kis- és középvállalkozások 3. többéves (1997-2000. évi) programjának értékeléséről, COM (1999) 319

XV.2.

XV.     KKV-k

            A vállalkozási környezet egyszerűsítése

CÍM

A vállalkozási környezet egyszerűsítése

JOGI ESZKÖZ

Akcióterv

JELENLEGI HELYZET

Az amszterdami Európai Tanács 1997. júniusban felkérte a Bizottságot, hogy állítson fel egy olyan Vállalkozási Környezet Egyszerűsítési Munkacsoportot (BEST), amely megvizsgálja a kis- és középvállalkozások vállalkozási környezete javításának módjait.

A munkacsoport tagjait vállalkozók, közigazgatási és tudományos szakértők alkotják. A BEST feladata javaslatok tétele konkrét intézkedésekre, melyeket a Bizottság és a tagállamok tesznek meg a jogalkotás színvonalának javítása és azon szükségtelen terhek megszüntetése érdekében, melyek gátolják az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások fejlődését.

A BEST 1998. áprilisban nyújtotta be jelentését, melyben gyakorlati utóellenőrzésre hívta fel az EU intézményeit. Egy 1998. szeptemberben elfogadott közleményben a Bizottság akciótervet nyújtott be, amely összefoglalja a vállalkozásokra hatást gyakorló összes politikai tényezőt és melynek célja a BEST jelentésében tett ajánlások megvalósítása.

1999. április 29-én Luxemburgban tartott ülésükön az ipari miniszterek jóváhagyták az akciótervet.

CÉLKITŰZÉS

A KKV-k vállalkozási környezetének egyszerűsítése azon a felismerésen alapul, hogy a KKV-k kulcsfontosságú szerepet játszanak Európa versenyképességének javításában és fejlődésében, éppezért létfontosságú, hogy a vállalkozási környezet Európában sikerre ösztönözzön. Az adminisztratív és fiskális korlátokat le kell bontani, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés lehetőségét pedig javítani kell.

TARTALOM

A BEST jelentése az alábbi fő intézkedési területekre összpontosít:

ˇ      a közigazgatás színvonalának javítása;

ˇ      új oktatási és szakképzési módszerek alkalmazása;

ˇ      foglalkoztatás és munkafeltételek;

ˇ      finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés;

ˇ      új technológiákhoz való hozzáférés és az innováció ösztönzése.

Az akcióterv ugyanezt a megközelítést követi és határidőt jelöl ki, melyen belül az intézkedéseket be kell vezetni. A tagállamok dönthetik el, hogy az intézkedések pontosan milyen formát öltsenek, figyelembe véve, hogy a vállalkozási tevékenységet előmozdító nemzeti megközelítések jelentősen eltérők. Az akcióterv pl. felkéri a tagállamokat, hogy indítsanak be olyan programokat, melyek lehetővé teszik kis tőkeösszegek bevonását a kisebb vállalkozásokba vagy az olyannyira igényelt innovációk KKV-k felé terelését a technológiaátadási eljárások megkönnyítése és felgyorsítása révén.

2000. októberben a Bizottság benyújtotta első végrehajtási jelentését az akciótervről. Ez információkat nyújtott a vállalkozási tevékenység és versenyképesség támogatását célzó intézkedésekről (rámutatva a sikeres kezdeményezésekre, valamint azokra a területekre, ahol még többet kell tenni), melyek együttesen hasznos információkként szolgálnak a vállalkozási környezet további javításához egész Európában. Ezen ismeretek terjesztésének elősegítésére a Bizottság elkészítette az intézkedések és versenyképesség katalógusát.

2001-ben a Bizottság 13 pályázó országgal közösen kidolgozta a "pályázó országok BEST jelentése" c. kiadványt a fenti jelentés mintájára. A jelentés eredményeit katalógus formájában közzé tették a világhálón.

REFERENCIÁK

Bizottsági munkatársak 2001.12.20-i munkatanulmánya: Jelentés a pályázó országok vállalkozási tevékenységet és versenyképességet javító intézkedéseiről, SEC (2001) 2054 (http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprisepolicy/enlargement/cc-best directory/index. htm)

Bizottsági munkatársak 2000.10.27-i munkatanulmánya: Jelentés a vállalkozási tevékenység és versenyképesség javítását célzó akcióterv végrehajtásáról, SEC (2000) 1825, I-II. kötet

A "vállalkozási tevékenység és versenyképesség javítása" c. 1998. szeptember 30-i Bizottsági Közlemény a Tanácsnak - a Bizottság válasza a BEST jelentésére és ajánlásaira, COM (98) 550, végleges

A Vállalkozási Környezet Egyszerűsítési Munkacsoport (BEST) jelentése, Luxemburg: Eur-Op, 1998

I. kötet - 27. oldal, CT-79-98-001-**-C sz. Eur-Op katalógus

II. kötet - 77. oldal, CT-79-98-002-**-C sz. Eur-Op katalógus

1997. április 22-i Bizottsági Ajánlás kezdő vállalkozások vállalkozási környezetének javításáról és egyszerűsítéséről, COM (97) 1161

XV.3.

XV.     KKV-k

            Legkedvezőbb eljárás projektek

CÍM

Legkedvezőbb eljárás projektek

JOGI ESZKÖZ

Projektek

JELENLEGI HELYZET

A Vállalkozási Politikai Csoportban (EPG) résztvevő tagállamokkal egyeztetett évi politikai prioritások. Megalakult az EPG, melynek tagjait az Európai Bizottság választotta ki. Feladata tanácsot adni a Bizottságnak vállalkozási politikai kérdésekben.

CÉLKITŰZÉS

A legkedvezőbb eljárás kidolgozása összhangban van az Európai Tanács nyílt koordinációs módszerre vonatkozó felhívásával és megteremti azon projektek kereteit, melyek - elsősorban viszonyításos alapon - támogatják a tagállamok legkedvezőbb gyakorlatok meghatározására és cseréjére irányuló erőfeszítéseit, melyek célja a vállalkozási környezet folyamatos javításának ösztönzése.

TARTALOM

Ezek a projektek olyan jól körülhatárolt területekre koncentrálnak, melyek rendkívül fontosak a cégek működése szempontjából és ahol fejlesztésre van szükség. A legkedvezőbb eljárás projektek célja politikai változás előidézése, vagyis a tagállamok politikájának továbbfejlesztése. Ezek a projektek ily módon a Vállalkozási Főigazgatóság által alkalmazott egyik eszközként szolgálnak a Kisvállalkozások Európai Chartája stratégiai ajánlásainak megvalósításához. Mivel azonban az összes lényeges témával nem lehet egyidejűleg foglalkozni, egy "gördülő" programot terveznek beindítani, amely az idők folyamán lehetővé teszi a kulcsfontosságú kérdések többségének felvetését.

Ennek eredményeként az új legkedvezőbb eljárás forduló, melyet a Bizottság 2002-ben indított be, az alábbi viszonyítási projekteket fogadta el:

ˇ      a tagállamok kezdeményezései a környezetgazdálkodási rendszerek támogatására a KKV-knál;

ˇ      a technológiaátadási intézmények fejlesztése;

ˇ      szerkezetátalakítás, csőd és újra kezdés.

Az új tevékenységek korlátozott száma a gazdálkodás színvonalának általános javulását kell eredményezze és a tevékenységek koncentrálásával hozzájárul konkrét változások létrehozásához a tagállamok politikájában.

REFERENCIÁK

Legkedvezőbb eljárás projektek 2002, lásd a Bizottság Turisztikai Egységének weboldalát:

http://www.europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/best/best_projects_2002/index. htm

2000. december 20-i Tanácsi Határozat a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k), és a vállalkozási tevékenység (2001-2005. évi) többéves programjáról, O.J. L 333, 2000.12.29.

2000. november 8-i Bizottsági Határozat egy Vállalkozási Politikai Csoport létrehozásáról, O.J. L 285, 2000.11.10.

Pályázati felhívás a Vállalkozási Politikai Csoport szakmai kamarájának létrehozására, O.J. C 326, 2000.11.17.

XV.4.

XV.     KKV-k

            Finanszírozási eszközökhöz jutás

CÉLKITŰZÉS

A Bizottság - önállóan és más EU szervekkel, mint az Európai Beruházási Bankkal társulva - több eljárást dolgozott ki a KKV-k finanszírozási eszközökhöz jutásának megkönnyítésére.

TARTALOM

Az EU Fejlesztési és Foglalkoztatási Kezdeményezés három egymást kiegészítő, a munkahelyteremtés ösztönzését célzó programból áll, ezek: egy kockázati tőkét előteremtő eljárás a fejlődésük kezdeti szakaszában lévő vállalatok számára (EFT Alapítás); pénzügyi támogatás különböző tagállamok KKV-jai által létrehozott közös európai vállalkozásai számára (JEV); és egy hitelgarancia eljárás, amely javítja a kis vagy újonnan létrehozott KKV-k hitelellátását (KKV Garanciavállalás). Összességében 420 millió Euró állt rendelkezésre ezekhez az eljárásokhoz az 1998-2000 közötti időszakban.

Az eljárásokat az Európai Strukturális Alapok, a hiteleket folyósító Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap finanszírozzák. Ez utóbbi kockázati tőkealapokba fektet be és garanciákat nyújt hitelből történő finanszírozás esetén.

Társulási és fejlesztési politikájának részeként az Európai Unió több olyan programot is kidolgozott, melyek támogatják a KKV-k külföldi beruházásait a világ más részein.

1997-ben az Európai Beruházási Bank beindított egy jelentős kezdeményezést, mégpedig az "Amszterdami Speciális Akcióprogramot (ASAP)" azzal a céllal, hogy ösztönözze a munkahelyteremtést a technológiát megújító KKV-kba való beruházás révén. 2000. júniusban az EIB beindította Innováció 2000 Kezdeményezését az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni irányvonalainak támogatásául, melyek célja egy innováció-vezérelte tudásalapú társadalom létrehozása (lásd az I.2. fejezetet).

A vállalkozások számos más EU program és eljárás keretében is jogosultak finanszírozásra, melyeket más politikai eszközök hoztak létre, úgymint: vállalkozási együttműködés (Interprise, Europartenariat), energetika (Save, Altener), környezet (Life, lásd a XII.8. fejezetet), exporttámogatás, szakképzés (Leonardo, Socrates), szociális kérdések (ESF, lásd az I.46. fejezetet, EQUAL, lásd az I.48. fejezetet, EURES, lásd az I.47. fejezetet).

A bankárok és KKV-k kerekasztalát 1993-ban hozták létre a KKV-kat jellemző pénzügyi problémák feltárására, valamint a bankárok és KKV-k számára egyaránt elfogadható megoldások ajánlására. A 2000. júniusban közzétett harmadik kerekasztal (1998-2000) jelentés összeveti a leghelyesebb gyakorlatokat a feltárt problémákkal, több intézkedési javaslatot tartalmaz és számos ajánlást tesz az európai intézményeknek. A 2000. novemberben beindított negyedik kerekasztal a tagjelölt országokban működő KKV-k finanszírozási helyzetének megismerését állítja előtérbe. Ennek célja az ezekben az országokban működő KKV-k sajátos problémáinak feltárása, a harmadik kerekasztal zárójelentésében kiemelt helyes gyakorlatok elterjesztése és e helyes gyakorlatok összevetése a problematikus kérdésekkel, ahol lehetséges.

REFERENCIÁK

A finanszírozási eszközökhöz jutás weboldalai:

http://www.europa.eu.int/comm/enterprise/entrepreneurship/financing/index.htm

http://www.cordis.lu/finance/src/grow-emp.htm

A Gate2Growth.com egy olyan portál, amely vállalkozókat, beruházókat, szolgáltatókat és az Európai Bizottság által támogatott több hálózatot fog össze:

www.gate2growth.com/g2g/g2g_welcome.asp

A turisztikai ágazatban működő KKV-k speciális programjait lásd a Bizottság Turisztikai Egységének weboldalán: "A turisztikát támogató EU programok - egy Internetes közlekedési térkép a turisztikai ágazat számára"

http://www.europa.eu.int/comm/enterprise/services/tourism/policy-areas/eu_schemes.htm

A bankárok és KKV-k 3. kerekasztalának zárójelentése - 2000. június 19.

(http://europa.eu.int/comm/enterprise/entrepreneurship/financing/round_table.htm)

Bizottsági Közlemény a bankszektor vezető képviselőinek kerekasztaláról, COM (94) 435, 1994.10.28.

Bizottsági Közlemény a KKV-k finanszírozási problémáiról, COM (93) 528, 1993.11.10.

Lásd szintén a VIII.8., 9. és 10. fejezeteket

XV.5.

XV.     KKV-k

            Euro-Info Központok

CÉLKITŰZÉS

A KKV-k információkhoz jutásának megkönnyítése.

TARTALOM

Az Euro-Info Központok hálózatát 1991-ben hozták létre. 37 ország 238 városában működnek Euro-Info Központok, melyek információt, tanácsot és segítséget nyújtanak a KKV-knak.

Ezek a központok információkkal látják el a KKV-kat:

ˇ      a belső piacon való működés lehetőségéről és feltételeiről;

ˇ      az EU programok és kezdeményezések kínálta lehetőségekről;

ˇ      a határokon átnyúló együttműködésről;

ˇ      a kutatásról, fejlesztésről és innovációról.

Ezek a központok tanácsokat adnak a KKV-knak:

ˇ      a különböző európai intézkedések gyakorlati megvalósításával kapcsolatban;

ˇ      a projektek létrehozásával és bizonyos kérdésekben, mint pl. közbeszerzési vagy zárt körű pályázatok kérdésében dossziék összeállításával kapcsolatos ügyekre vonatkozóan;

ˇ      partnerek felkutatásával kapcsolatban.

Ezek a központok segítséget nyújtanak a KKV-knak:

ˇ      részvételükhöz az európai programokban és projektekben;

ˇ      új piacok meghódításához vagy beruházások megkezdéséhez;

ˇ      bizonyos formaságok (vámok, ÁFA és szabványok stb.) teljesítéséhez.

Az Európai Bizottság egy 68 Innováció Közvetítő Központból (IRC) álló hálózatot tart fenn, melyek az EU tagállamaiban, az Európai Gazdasági Térségben és a tagjelölt országokban találhatók. Ezeket a központokat azzal a céllal hozták létre, hogy elősegítsék az innovatív technológiák átadását az európai országok (főként KKV-k) vagy kutatási részlegek között. Az IRC-k olyan innovációt támogató szolgáltató szervezetek, melyeket főként közintézmények, mint egyetemi technológiai központok, kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek vagy nemzeti innovációs ügynökségek fogadnak be. A vállalkozásokkal való párbeszéd az Európai Bizottság által létrehozott "one stop internet shop for business" weboldalon folyik. Ennek célja gyakorlati információk szolgáltatása a vállalkozásoknak az európai egységes piaccal kapcsolatos legkülönbözőbb kérdésekről (jogszabályok, EU finanszírozási lehetőségek stb.).

A SOLVIT egy vállalkozások és állampolgárok számára nyitva álló központokból álló hálózat, amely az egyes tagállamok közigazgatására támaszkodik. Ennek célja olyan problémák megoldása, melyek egy más tagállam közigazgatása részéről a belső piaci szabályok esetleges helytelen alkalmazásából erednek. Ilyen problémák keletkezhetnek a határellenőrzésben, az áruk és szolgáltatások piaci elérésében, a közbeszerzésben, az adózásban, a vállalatalapításban, a szabadfoglalkozásúvá nyilvánításban stb. A rendszer térítésmentesen működik a pereskedés kizárásával. Minthogy a SOLVIT a problémamegoldás informális módját kínálja, a SOLVIT rendszer nem alkalmazható olyan esetekben, melyekben:

ˇ      peres eljárások vannak folyamatban;

ˇ      a nemzeti jogszabályban előírt határidőt be kell tartani a jogok fenntartásához;

ˇ      a probléma vállalkozások vagy egy vállalkozás és egy fogyasztó között merül fel.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A turisztikai ágazatban működő KKV-k számára hasznosak lehetnek az Euro-Info Központok és a különböző más hálózatok által nyújtott információk.

REFERENCIÁK

Az Euro-Info Központokkal kapcsolatos információkat lásd a http://europa.eu.int/comm/ enterprise/networks/eic/eic.html weboldalon.

Az IRC hálózattal kapcsolatos információkat lásd a http://irc.cordis.lu/ weboldalon.

A vállalkozásokkal való párbeszéddel kapcsolatos információkat lásd a http://www.europa. eu.int/business/en/index.html weboldalon.

http://www.europa.eu.int/comm/internal_market/solvit/whats-solvit_en.htm

XV.6.

XV.     KKV-k

            KKV-k Európai Megfigyelője

CÍM

KKV-k Európai Megfigyelője

CÉLKITŰZÉS

A KKV-k Európai Megfigyelőjét 1992. decemberben hozta létre a Bizottság azzal a céllal, hogy javítsa a KKV-k gazdasági teljesítményének nyomon követését a belső piac kiteljesítése keretében.

TARTALOM

A KKV-k Európai Megfigyelője összefogja az Európai Gazdasági Térség összes tagállamában és Svájcban működő KKV-kra szakosodó nemzeti szervezeteket. Feladata információk nyújtása a KKV-król a nemzeti és Közösségi szinten a vállalkozási politikáért felelős döntéshozóknak, valamint a kutatóknak, közgazdászoknak és maguknak a KKV-knak.

A Megfigyelő jelenleg egy KKV-kkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó jelentéssorozatból áll, melyet rendszertelenül tesznek közzé. A kutatást az ENSR (KKV-k Kutatásának Európai Hálózata) végzi az EIM koordinálásával. A jelentések emellett támaszkodnak egy olyan felmérésre, melyet több mint 7600 európai KKV körében végeznek. 2002-ben a Megfigyelő 4 jelentést adott ki, ezek:

ˇ      a 2001. évi felmérés főbb eredményeiről szóló jelentés (a felmérést 19 európai ország több mint 7600 KKV-ja körében végezték, amely adatokat szolgáltat egyebek között a társadalmi felelősségről, az adminisztratív terhekről és az adózásról);

ˇ      az európai KKV-król szóló jelentés, amely egy kiinduló áttekintést ad az EU tagjelölt országairól (ez a jelentés az európai KKV-kra vonatkozó alapvető statisztikai adatok egyik fő forrása);

ˇ      az európai regionális csoportokról szóló jelentés (az európai országokban található csoportok ismerete tekintetében fennálló eltérő helyzet alapján a jelentés megpróbál összehasonlítani bizonyos európai csoportokat és végül a csoportok politikai kihatásait vizsgálja);

ˇ      az európai KKV-król és társadalmi és környezeti felelősségről szóló jelentés (a jelentés elemzi, hogy a KKV-k miként fogják fel szerepüket a CSR tekintetében, és megpróbálja felmérni a KKV-k aktív szociális politikából származó előnyeit).

A következő hónapokra négy további tanulmány és jelentés elkészítését irányozzák elő, ezek:

ˇ      csúcstechnológiát alkalmazó KKV-k Európában;

ˇ      vállalkozói demográfia Európában;

ˇ      munkavállalók felvétele: a KKV-k adminisztratív terhei Európában;

ˇ      Adózás és a KKV-k fejlődése Európában.

REFERENCIÁK

A jelentések on-line rendelkezésre állnak az alábbi címen:

http://www.europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/observatory.htm

XV.7.

XV.     KKV-k

            Kisvállalkozások Európai Chartája

CÍM

Kisvállalkozások Európai Chartája

JOGI ESZKÖZ

Charta

JELENLEGI HELYZET

A Kisvállalkozások Európai Chartáját az EU vezetői 2000. június 19-20-án hagyták jóvá az Európai Tanács feirai ülésén.

CÉLKITŰZÉS

A charta mérföldkőnek tekinthető annak a lisszaboni célkitűzésnek a megvalósításában, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságává váljon 2010-re. A charta felismeri, hogy a kisvállalkozások kulcsfontosságú szerepet játszanak a versenyképesség, innováció és foglalkoztatottság fejlesztésében Európában.

TARTALOM

A charta felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek intézkedéseket a kisvállalkozások támogatására és ösztönzésére tíz kulcsfontosságú területen:

ˇ      a vállalkozói tevékenység oktatása és képzése;

ˇ      a vállalkozások alapításának olcsóbbá és gyorsabbá tétele;

ˇ      a jogalkotás és szabályozás színvonalának javítása;

ˇ      szakmák rendelkezésre állása;

ˇ      az on-line hozzáférés javítása;

ˇ      az egységes piac jobb kihasználása;

ˇ      adózási és pénzügyek;

ˇ      a kisvállalkozások technológiai képességének erősítése;

ˇ      a sikeres elektronikus vállalkozási modellek felhasználása és magas szintű kisvállalkozói támogatás biztosítása;

ˇ      a kisvállalkozások érdekeinek erőteljesebb, hatékonyabb képviseletének biztosítása Európai Uniós és nemzeti szinten.

Az Európai Tanács stockholmi ülésére 2001. márciusban beterjesztett első évi megvalósítási jelentést követően az Európai Bizottság 2002. februárban elfogadta második évi megvalósítási jelentését. A 2002. évi jelentés áttekinti a tagállamok, Norvégia és a Bizottság által elért haladást a charta egyes stratégiai ajánlásainak megvalósításában az annak elfogadása óta eltelt időszakban.

REFERENCIÁK

A Bizottság Jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a Kisvállalkozások Európai Chartájának bevezetéséről, COM (2002) 68, végleges, 2002.02.06.

A Bizottság Jelentése: Kisvállalkozások Európai Chartája - évi megvalósítási jelentés, COM (2001) 122, végleges, 2001.03.07.

A Kisvállalkozások Európai Chartája on-line rendelkezésre áll az alábbi címen:

http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/charter/index.htm