XIV. TÁRSASÁGOK FELÉPÍTÉSE
1. Európai társaság
2. Európai egyesület
3. Európai gazdasági érdekcsoport
4. Európai társasági szabályzat kis és középvállalatok számára (SMEs)
XIV.1.
XIV. TÁRSASÁGOK SZERKEZETE
Európai társaság
Cím
Európai társasági szerződés és az alkalmazottak bevonása egy európai gazdasági társaságba.
Jogi eszköz
Rendelet és Irányelv
JELENLEGI HELYZET
Elfogadva 2001. október 8.
CélKITŰZÉS
A cél az európai gazdasági társaság jogi struktúrájának megteremtése, ami a határokon átnyúló vállalatok igazgatását rugalmasabbá teszi és serkenti a vállalkozások határon túli együttműködését
Tartalom
Az európai társasági szerződés egy új jogi eszköz, amely lehetőséget ad a gazdasági társaságoknak, hogy egy európai társaságot alakítsanak, melynek hivatalos latin neve „Societas Europea” (SE). Az SE európai kereteken belül fog működni, és a tagországokban közvetlenül alkalmazható közösségi jog hatálya alá tartozik. Az európai társasági szerződés két jogszabályon alapul, az egyik a társasági jogi szabályokat meghatározó Rendelet valamint az Irányelv a dolgozói részvételről. A Rendelet és az Irányelv az elfogadásukat követő harmadik évvel egy napon lép hatályba.
Az európai társasági szerződés megalkotása a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy az egynél több tagállamban tevékenykedő gazdasági társaságok az egész EU-n belül egyetlen szabályrendszer alapján működhetnek és egyesülhetnek, egységes igazgatási és jelentési rendszerrel bírnak. Ezáltal elkerülhetővé válik, hogy költséges és adminisztrációs szempontból időrabló fiókok összetett hálózatát kelljen létrehozniuk, amelynek mindegyikét eltérő nemzeti jog szabályozza. Így különösen előny fog származni az igazgatási és jogi költségek jelentős csökkenéséből, az egyetlen jogi és az egységes igazgatás és jelentési rendszerből.
Az adózásnál az SE úgy kezelendő, mint bármely más multinacionális vállalat a nemzeti adójogi szabályozás szerint vállalati vagy fiók szinten.
A dolgozói részvételről szóló Irányelv alapján az európai társaság tárgyalásokat igényel majd a dolgozók bevonásáról egy olyan testületbe, amely az érintett gazdasági társaságok valamennyi munkavállalóját képviseli.
Ha lehetetlennek bizonyul egy kölcsönösen kielégítő megegyezést találni, akkor az Irányelv mellékletében foglalt szabvány elvek érvényesülnek. Alapvetően ezek az elvek kötelezik az SE vezetőket, hogy rendszeres jelentést adjanak, ami alapján a gazdasági társaságok valamennyi dolgozóját képviselő testülettel rendszeres konzultációt kell folytatni, tájékoztatást adni. Bizonyos körülmények között, ha a vezetők és a dolgozói képviselők nem tudnak egy kölcsönösen kielégítő megállapodást létrehozni olyan esetben, amikor az SE, korábban dolgozói részvételi szabály alá tartozott, az európai társaságnak a dolgozói részvételről szóló szabvány elveket kell alkalmaznia.
AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS
Egy ilyen európai társasági szerződés jogi struktúrát teremthet szálloda vagy étterem láncoknak, amelyek különböző tagállamokban működnek.
REFERENCIÁK
HOTREC levél Ref: ND/234, 1996. május 8., a konzultációk első szakaszáról a dolgozók tájékoztatásáról és a konzultációról.
Szakértői csoport „Dolgozói részvétel európai rendszerei” (tekintettel az európai társasági szerződésre), Zárójelentés, 1997. május.
A Tanács 1997. június 27-i jelentése, a további tárgyalásokról a dolgozói részvétel az európai társaságban (Szakértői munkacsoport jelentés a dolgozói részvétel európai rendszereiről), O.J. C 227, 1997. 07.26.
A gazdasági és szociális bizottság véleménye az európai gazdasági társaságról (O.J. C 129, 1998. 04. 27.)
Tanácsi rendelet, 2157/2001, 2001.10.08. az európai társasági szerződésről (SE) O.J. L 294, 2001.10.11.
Tanácsi Irányelv, 2001/86/EC, 2001.10.08., kiegészítőleg a munkavállalói részvételről az európai társasági szabályzatához. O.J. L. 294, 2001.11.10.
XIV.2.
XIV. TÁRSASÁGOK SZERKEZETE
Az Európai Egyesület
Cím
Az Európai Egyesület alapszabálya és a dolgozók részvétele
Jogi eszköz
Rendelet és Irányelv
JELENLEGI HELYZET
1993. július 6-án a Bizottság módosított javaslatokat nyújtott be a Tanács rendelet alkotása céljából az európai egyesület alapszabályának tárgyában és egy Tanácsi irányelv céljából, ami kiegészítené az európai egyesület alapszabályát a dolgozók részvétele vonatkozásában.
CélKITŰZÉS
Egy európai szervezet bevezetése lehetővé tenné valamennyi egyesület számára, hogy nemzeti határaikon kívül tevékenykedjenek az EU teljes területén. Ugyancsak megszűntetné a jogi és igazgatási nehézségeket az egyesületek határokon átnyúló együttműködésekor.
Tartalom
Jogi szabályok az Európai Egyesület számára
AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS
A HOTREC-hez hasonló európai szövetség lehetséges struktúrája.
REFERENCIÁK
Módosított javaslat a Tanács rendeletére az európai egyesület alapszabálya tárgyában O.J. C 236, 1993.08.31.
Módosított javaslat a Tanács direktívájára, kiegészítendő az európai egyesület alapszabályát a dolgozói részvétellel. O.J. C 236, 93.08.31.
Javaslat a Tanács direktívájára, kiegészítendő az európai egyesület alapszabályát a dolgozói részvétellel. O.J. C 99, 92.04.21.
Javaslat a Tanács rendeletére az európai egyesület alapszabályáról, O.J. C 99, 92.04.21.
XIV.3.
XIV. TÁRSASÁGI STRUKTÚRA
Európai gazdasági érdekcsoport
Cím
Európai gazdasági érdekcsoport
Jogi eszköz
Tanácsi rendelet
CélKITŰZÉS
A csoport célja, hogy megkönnyítse vagy javítsa tagjai gazdasági tevékenységét, és hogy fejlessze vagy növelje e tevékenységek eredményeit. Saját maga javára hasznot nem hajt. Tevékenysége tagjai gazdasági tevékenységére irányul és nem több mint azok kiegészítése.
Az európai társaság és az európai egyesület hiányában az európai gazdasági érdekcsoport az egyetlen transznacionális jogi struktúra európai szinten. Megközelítőleg 1000 európai gazdasági érdekcsoport már felállításra került, legfőképpen kis és középvállalatok összehozásával, mivel ezt a struktúrát könnyű kihasználni és jól adaptálható, biztosítva a keretet a nemzeteken átívelő együttműködéshez.
Tartalom
A rendelet meghatározza az alapszabályait az európai gazdasági érdekcsoport alapítására és működésére.
AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS
Az európai gazdasági érdekcsoport a legegyszerűbb módja a kis és középvállalatok egymásra találásának, keretet adva a nemzetközi együttműködésnek.
REFERENCIÁK
„Az európai gazdasági érdekcsoport, mint eszköz a nemzetközi együttműködésre, gyakorlati útmutató kis és középvállalatok részére”. Második kiadás, letölthető a http://europa.eu.int/comm/dg23/bus_cooperation/geie/eeig.htm
Tanácsi rendelet, 2137/85, 1985. július 25. Az európai gazdasági érdekcsoportról (EEIG), O.J. L 199, 1985.07.31.
XIV.4.
XIV. TÁRSASÁGI STRUKTÚRA
Európai társasági szabályzat kis és középvállalatok számára
Cím
Európai társasági szabályzat kis és középvállalatok számára
Jogi eszköz
A gazdasági és szociális bizottság véleménye
JELENLEGI HELYZET
2002. március 21-én az Európai gazdasági és szociális bizottság elfogadott egy saját kezdeményezésű javaslatot Henri Malosse úr részéről (a munkáltatói oldalról) arra vonatkozólag, hogy készüljön egy egyszerűbb Európai társasági szabályzat kis és középvállalatoknak, kiegészítve az Európai társasági szabályzatot.
Az Európai gazdasági és szociális bizottság álláspontja szerint egy Európai társasági szabályzat a kis és középvállalatok számára elősegítené a vállalkozás és az újfajta tevékenységek elkezdését, erősítené a nemzetközi partnerséget. Az európai társasági szabályzat lehetővé tenné a kis és középvállalatok részére az egyenlő elbánást a nagyobb vállalatokkal – amelyek ki tudják használni az európai gazdasági társasági szabályzatot – és rájuk is európai címkét tenne, megkönnyítve tevékenységüket a belső piacon.
A Gazdasági és szociális bizottság véleménye egymagában nem indít el jogalkotási folyamatot. Ez a Bizottság kizárólagos hatásköre.
CélKITŰZÉS
Európai társasági szabályzat kis és középvállalatoknak előmozdítja a vállalkozást és az új tevékenységek felvételét, valamint serkenti a határokon átnyúló partnerséget az egységes piacon belül.
Tartalom
Az európai kisvállalkozási projekt kiegészítő megközelítést jelent az Európai Társasághoz, és az alábbi elveken kell alapulnia:
- A társasági szabályzat olyan tevékenységekre irányul, amelyek tág értelemben európai aspektussal rendelkeznek, azaz, vagy legalább két partnerrel legalább két Tagállamból, vagy egyszerűen európai szintű, létező vagy tervezett gazdasági tevékenység, illetve egynél több Tagállam érintett. Mindkét esetben, eltérően a nagy társaságok egyesülésétől, a kis és középvállalatok közötti együttműködés majdnem mindig válasz egy projektre valamiféle terjeszkedés vagy fejlődés céljából, sőt új tevékenységek felvételére.
- Olyan társaság lenne, amely nem gyűjthet nyilvánosan alaptőkét.
- Az új társaság a szabályzati szabadságon alapulna, erős társasági kötődésű vállalat lenne (affectio societatis).
- Valódi, európai jog szerinti társaság lenne, a nemzeti jogra való hivatkozása korlátozott és specifikus.
- A szabályozás általában a dolgozók munkavégzési helyének jogelveire hivatkozna
- A társasági szabályzat nagyon kis vállalatokra vagy egyszemélyes vállalatoknak felelne meg.
AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS
A kis és középvállalatok működési szabályzatának létrehozása jelentős hatással bírna a szálloda ágazat szervezetére, mivel a vállalkozások 98%-a 50 főnél kevesebbet foglalkoztat.
REFERENCIÁK
Az Európai gazdasági és szociális bizottság álláspontja egy európai társasági szabályzatról kis és középvállalatoknak, 2002. március 21., O.J. C 125, 2002.05.27.
A Szövetségről
Tagjaink
- Szállodák
- Éttermek, cukrászdák
- Szállodaláncok
- Oktatási intézmények
- Társult tagok
- Az összes tag vegyes listája
- A Hotelstars rendszerben minősített szállodák
- Minőségi díjas szállodáink és éttermeink
- Tudta-e, hogy...
- Tagfelvételi nyomtatványok
Aktualitások
- Az MSZÉSZ állásfoglalása a Turizmusról és vendéglátásról szóló törvényről
- Dr. Deák Imre előadása a Parlamenti Turizmus Nyílt Napon
- Dr. Niklai Ákos előadása a moszkvai turizmus konferencián
- Az MSZÉSZ üdvözli az egységes fővárosi idegenforgalmi adót
- A HOTREC-ről
- Közgyűlések, régiós ülések
- Szekciók hírei
- Pályázatok
- Első Budapestinfo Nap 2011.06.07. - Dr. Erdei János előadása
- A 2010.05.04-i Budapest Konferencia összefoglalója
- A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége levele a 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet tervezett módosításáról
- Forma1 2010-2011
- Trendriport 2012 február
- Trendriport 2012 január
- Trendriport 2011. I-XII. hónap
- Trendriport 2011. I-XI. hónap
- Trendriport 2011. I-X. Hónap
- Trendriport 2011. I-IX. hónap
- Trendriport 2011. I-VIII. hónap
- Trendriport 2011 I-VII hónap
- Trendriport 2011. I-VI. hónap
- Trendriport 2011. I-V. hónap
- Trendriport 2011. I-IV. hónap
- Trendriport 2011. február
- Trendriport 2011. január
- Trendriport 2010. I-XII.hónap
- Trendriport 2010. I-XI.hónap
- Trendriport 2010. I-X. hónap
- Trendriport 2010. I-IX. hónap
- Trendriport 2010. I-VIII. hónap
- Trendriport 2010. I-VII. hónap
- 2011 Húsvét hatása a budapesti szállodák teljesítményére
- Az MSZSZ állásfoglalása a jelenleg érvényes turizmus stratégiával kapcsolatban
- Állásfoglalás az idegenforgalmi adóval kapcsolatban
- A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége helyzetértékelése és javaslatai a magyar szállodák válságból való kilábalására
- A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége állásfoglalása/Új Széchenyi Terv
- Startol a Hotelstars Union szállodaminősítési rendszer Magyarországon
- Forma1 2009-2010
- Triatlon VB 2010 szeptember
- Úszó EB 2010 augusztus
- 250 EU-s intézkedés
Események
Linkek
- HOTREC
- HSMAI
- Magyar Turizmus Zrt.
- Turizmus hírek
- Nemzetgazdasági Minisztérium
- Üdülési csekk
- Számokban utazunk/KSH
- Felelősségteljes Turista és Utazó
- Magyar Szállodaportások Aranykulcs Egyesülete
- BTSZK Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Kft.
- Magyar Kongresszusi Iroda
- Turisztikai Managerek Szövetsége
- Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége




