XI. Szellemi tulajdon

1.       Szerzői és szomszédos jogok védelme az információs társadalomban

2.       A jogok közös védelme

3.       Elektronikus aláírások

4.       Feltételes hozzáférés

5.       Bérlettel és kölcsönügylettel kapcsolatos jogok továbbá a szerzői joghoz kapcsolódó bizonyos jogok

6.       A védelem feltételei

7.       Műholdas sugárzás és kábeles átvitel

8.       Adatbázisok jogi védelme

9.       Formaterv

10.   Védjegy

XI.1.

XI.      Szellemi tulajdon

Szerzői és szomszédos jogok védelme az információs társadalomban

Cím

A szerzői és szomszédos jogok bizonyos szempontjainak harmonizálása az információs társadalomban.

Jogi eszköz

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

Elfogadva 2001. május 22-én

CélKITŰZÉS

A szerzői jogi szabályok adaptálása az információs társadalom által teremtett új feltételek közé. Az Irányelv célja, hogy védelemben részesítse a szerzői jogot a jogbitorlókkal szemben, és hogy megkönnyítse a szolgáltatásokhoz való felhasználói hozzáférést, ugyanakkor előmozdítva a szerzői jog alapján végzett kereskedelmet a közös piacon.

Tartalom

Az Irányelv pontosítja és kiegészíti a szerzői és szomszédos jogok védelmére vonatkozó hatályos EU jogi keretet, hogy az megfeleljen az új technológiának és az információs társadalomnak. Így az Irányelv lefedi a reprodukció, a nagy nyilvánosság előtt való közlés, terjesztés, a másolás elleni védelem és jogok alkalmazási rendszerét.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az Irányelvben a „nyilvánosság” fogalma a nyilvános közlési jog vonatkozásában nincs meghatározva. A szálloda- és vendéglátóipar számára nagy jelentőségű meghatározás ellentmondásos és sok eltérő magyarázat lehetséges. A jogok megszerzésével és alkalmazásával kapcsolatos szakasz különösen fontos a HOTREC számára.

A HOTREC álláspontja

A HOTREC a szövegjavaslatot véleményezte és megtette észrevételeit a belső piac főigazgatójának. Észrevételeit a HOTREC az 1995-ben elfogadott „Közös álláspont a szerzői és szomszédos jogok igazgatására” alapította. Több hangsúlyt fektetve négy, a HOTREC által középpontba helyezett aspektusra: a használókra, a nyilvánosságra hozatal meghatározására, a jogdíj beszedő testületekre, a szabad verseny elvére, a jogdíjak kiszámítási módszereire. A HOTREC abban bízott, hogy a szöveg változása lehetővé teszi majd egy tisztességes jogdíj kiszámítási és begyűjtési rendszer felállítását a szerzői és szomszédos jogok területén. Ennek ellenére a különböző Tagállamok európai parlamenti képviselői által benyújtott módosító javaslatokat, a „nyilvánosságra hozatal” meghatározásának jobb meghatározására irányuló módosításokkal együtt az Európai Parlament a szövegtervezet első olvasata során elvetette. Azt közölték, hogy az Irányelv nem a megfelelő hely e problémák kezelésére.

REFERENCIÁK

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. Május 22-i, 2001/29/EC Irányelve a szerzői és szomszédos jogok bizonyos kérdéseinek harmonizálásáról az információs társadalomban. O.J. L 167, 2001.06.22.

Lásd még:

HOTREC tagszervezetek közös álláspontja a szerzői és szomszédos jogok igazgatásának ügyében, Doc. 95.202, 1995 május.

További információk végett a szellemi tulajdonnal kapcsolatos Közösségi tevékenységről lásd az Európai Bizottság Belső piaci főigazgatójának weboldalát:

http://www.europa.eu.int/comm/dgs/internal_market

XI.2.

xi.      szellemi tulajdon

A jogok közös gyakorlása

Cím

A jogok közös gyakorlása

Jogi eszköz

1.       Bizottsági Közlemény

2.       Saját kezdeményezésű jelentés az Európai Parlament jogi ügyek bizottságától.

JELENLEGI HELYZET

1.    A Belső piaci főigazgatóság 2000 őszén Strasbourg-ban meghallgatást szervezett a közös joggyakorlásról. A meghallgatás végén a Bizottság bejelentette, hogy a következő hónapok során megfelelő intézkedéseket tesz ezen a területen. A HOTREC arról értesült, hogy a Bizottság egy dokumentumot készített elő (valószínűleg egy tájékoztatót) a témában, aminek közlése már régen váratott magára.

2.    A témafelelőst nemrég választották ki, Mrs. Raina A. Mercedes Echerer (Ausztria, Zöld párt) személyében.

CélKITŰZÉS

1.    Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy egy tájékoztató elfogadásával beavatkozik, ezt teheti „finoman”, pl. a jogdíj beszedő testületek közös etikai kódexének, a jogdíj beszedő testületek és a felhasználók közötti megállapodások támogatásával, irányelvek kiadásával, vagy „keményebb” eszközt is választhat, törvényalkotás kezdeményezésével, pl. Irányelv javasolásával a jogdíj beszedő testületek jogi struktúrájáról, pénzügyi ellenőrzésükről.

2.  Kifejezni az Európai Parlament véleményét a közös joggyakorlásról.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A szerzői és szomszédos jogok díjszintjei, akárcsak a beszedés feltételei és eljárásai nagyban változnak országonként. A szabályozott terület jogilag rendkívül bonyolult, és a nehézséget tovább súlyosítja a beszedő testületek működésének áttekinthetetlensége. Egyszerű szavakkal a szálloda- és vendéglátóipart túlterhelik a szerzői és szomszédos jogok jogdíjai.

Szerencsétlen módon, a szerzői és szomszédos jogok bizonyos kérdéseiről szóló Irányelv nem változtatott ezen a helyzeten. A régóta várt Bizottsági Közlemény, és az Európai Parlament közelmúltban útjára bocsátott saját kezdeményezésű jelentése nem tudta kimozdítani a szerzői jog közös gyakorlásának reformját.

A HOTREC álláspontja

A HOTREC ki fog tartani amellett, hogy a Bizottság intézkedjen a jogdíj beszedő testületek jogainak gyakorlásával kapcsolatban. A HOTREC elengedhetetlennek tartja a Bizottság fellépését, hogy nyomást gyakoroljon a jogdíj beszedő testületekre annak érdekében, hogy elfogadják munkamódszereik és az ágazattal való foglalkozásuk módjának felülvizsgálatát.

A HOTREC tagszervezeteinek többsége úgy látja, hogy a jogdíj beszedő testületek szervezete anakronisztikusan működik: mind szerkezetüket, mind működésüket újra kell gondolni, és adaptálni a belső piac hatékonysági, áttekinthetőségi és verseny követelményeihez. Ugyanakkor a jogdíj beszedő testületek rendkívül aktívak álláspontjuk védelmezésekor. Nem kevésbé érdekeltek a HOTREC álláspontjának megismerésében.

Ideális esetben a HOTREC a következő helyzetet látná szívesen:

• piacvezérelt rendszer fejlődik ki.
• A jogdíjak rendszerek és szintjei tárgyalásos úton kerülnek megállapításra, nem pedig kivetik őket.
• A szerzői jogvédelem alá eső tevékenység támogatását meg kell fontolni szervezetünk részéről.
• A szerzői és szomszédos jogok jogdíjai a közvetítés forrásánál és egy alkalommal kerülnek beszedésre.
• Nem előre kell befizetni, hanem a ténylegesen használt szolgáltatások után.

REFERENCIÁK

HOTREC tagszervezetek közös álláspontja a szerzői és szomszédos jogok igazgatásának ügyében, Doc. 95.202, 1995 május.

HOTREC szerzői jogi kiadvány „Tudta, hogy amikor sörözik a barátjával, a zenéért is fizet?” címmel 2000. Január, lásd: www.hotrec.org

XI.3.

xi.      szellemi tulajdon

Elektronikus aláírás

Cím

Elektronikus aláírások közös kerete

Jogi eszköz

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

Elektronikus aláírások közös keretéről szóló Irányelv, elfogadva 1999. December 13-án

 

CélKITŰZÉS

Világos Közösségi keret létrehozása az elektronikus aláírásokra alkalmazható feltételekről. A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében megkönnyíteni az elektronikus aláírások használatát.

Tartalom

Az elektronikus aláírás lehetővé teszi, hogy egy elektronikus hálózaton keresztül adatokat szerző személy képes legyen meghatározni az adat eredetét (identitás) és meghatározza, hogy az adatot módosították vagy sem (integritás). Az adatot egy igazolással látják el, amit egy igazolási szolgáltató állit ki, és ez lehetővé teszi az üzenet címzettje számára a feladó azonosítását. Az Irányelv:

• biztosítja egy megfelelő rendszer felállítását, ami lehetővé teszi azon igazolási szolgáltatók felügyeletét, akik a saját területén székhellyel rendelkeznek és amelyek minősített igazolásokat adnak ki a fogyasztóknak.
• Bátorítja az aláírás ellenőrző készülékek kifejlesztését és használatát (az Irányelv IV. sz. melléklete szerint).
• Biztosítja, hogy valamennyi tagállam alkalmazza az Irányelv nyomán elfogadott nemzeti intézkedéseket a területén székhellyel rendelkező igazolási szolgáltatókra és az általuk nyújtott szolgáltatásokra. Ugyancsak lefekteti, hogy a Tagállamok nem korlátozhatják a más államokban székhellyel rendelkező igazolási szolgáltatók tevékenységét az Irányelv által lefedett területen.
• az adatvédelemmel kapcsolatban a Tagállamok biztosítják, hogy az igazolási szolgáltató, az adatközlőtől közvetlenül származó adatokat birtokolhasson, de csak az adatközlő kifejezett hozzájárulásával, olyan mértékben, ami az igazolások kiadásához szükséges. Jelen esetben adatgyűjtés az adatközlő kifejezett hozzájárulása nélkül nem történhet.

Az Irányelv nemzetközi irányultsággal bír, ide értve az együttműködési mechanizmusokat harmadik országokkal az igazolások kölcsönös elismerésére két vagy többoldalú nemzetközi szerződések alapján.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az Irányelv olyan szolgáltatás típusokat takar (távolsági szolgáltatások elektronikus eszközökkel és a szolgáltatást igénybe vevők egyedi kérései) amiket a szálloda- és vendéglátóipari ágazat jelenleg is használ kereskedelmi ügyletei során. Az elektronikus aláírásra vonatkozó jogi bizonyosságnak nagy hatása van az ágazatunkban történő kereskedelmi ügyletekre.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

2000. május 28.

REFERENCIÁK

Az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EC Irányelve, 1999. december 13. az elektronikus aláírás közös keretéről, O.J. L 013, 2000.01.19.

Javaslat egy Európai Parlament és Tanácsi Irányelvre az elektronikus aláírás közös keretéről, COM (98) 297, 98.05.13.

Bizottsági vélemény az Európai Parlament és Tanácsi Irányelv javaslatára az elektronikus aláírás közös keretéről, COM (1999) 0626 záródokumentum, nem jelent meg az Official Journal-ban.

Lásd még:

Javaslat a belső piac titkosított szolgáltatásainak jogi védelméről, COM (96) 76, záródokumentum, Brüsszel, 96.03.06.

XI.4.

xi.      szellemi tulajdon

Feltételes hozzáférés

Cím

A feltételes hozzáférést tartalmazó vagy azon alapuló szolgáltatások védelméről.

Jogi eszköz

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

Elfogadva, 1998. november 20.

CélKITŰZÉS

Megfelelő jogi védelem biztosítása televíziós vagy rádiós műsorszóróknak és az információs társadalom szolgáltatóinak ellenszolgáltatás és feltételes hozzáférés fejében.

Tartalom

A Tagállamok tilossá teszik a kereskedelmi célú jogbitorlás széles skáláját:

• jogellenes dekóderek
• felokosított kártyák
• számítógépes program, ami hatástalanítja a feltételes hozzáférést és lehetővé teszi a szolgáltatás fizetés nélküli igénybe vételét.
• Kereskedelmi célú jogellenes készülékek gyártása, importálása, elosztása, eladása, kölcsönzése vagy birtoklása
• Jogellenes készülékek hirdetése

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Miután ágazatunk egyre több kódolt szolgáltatást nyújt, (dekóderes TV programok, vagy fizetős TV nézés) az Irányelv egész szabályozási területe közvetlen jelentőséggel bír számunkra.

Ez az Irányelv hatásában lefedi a hagyományos műsorszórást és az információs társadalom szolgáltatatási típusait egyaránt (a szolgáltatást elektronikus szolgáltatók biztosítják távolról, úgymint az Internet, vagy a szolgáltatást igénybe vevő egyedi kívánságát követve). Ez azt jelenti, hogy a szálloda- és vendéglátóipari ágazat jelenleg is használja kereskedelmi ügyleteiben.

Külön figyelmet érdemel annak a lehetősége, hogy az Irányelv lehetőséget ad az érdeksérelmet szenvedett szolgáltatóknak jogi eljárás kezdeményezésére, közvetett káruk megtérítésére, és ahol helye van a jogellenes készülékek lefoglalására.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

2000. május 28.

REFERENCIÁK

Az Európai Parlament és a Tanács 98/84/EC számú, 1998. November 20-i Irányelve a feltételes hozzáférést tartalmazó vagy azon alapuló szolgáltatások jogvédelméről. O.J. L 320, 1998.11.28.

Lásd még:

Javaslat a belső piac titkosított szolgáltatásainak jogi védelméről, COM (96) 76, záródokumentum, Brüsszel, 96.03.06.

XI.5.

xi.      szellemi tulajdon

A bérletre és kölcsönadásra vonatkozó jogok, valamint a szerzői jogokhoz kapcsolódó bizonyos jogok

Cím

A bérletre és kölcsönre vonatkozó jogok, valamint a szerzői jogokhoz kapcsolódó bizonyos jogok a szellemi tulajdon területén

Jogi eszköz

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

Az Irányelv 1992. november 19-én került elfogadásra. Az egyetlen terület, ahol a fejlődés tetten érhető az Irányelv javaslata a szerzői és szomszédos jogokról az információs társadalomban (lásd: XI.1)

CélKITŰZÉS

Magas szinten biztosítani a szellemi alkotások védelmét és küzdeni a jogbitorlás ellen.

Tartalom

Az Irányelv szerint a Tagállamok biztosítják a szerzők kizárólagos jogát munkáik bérletének vagy kölcsönzésének engedélyezésére vagy tilalmára.

Ugyancsak rendelkezéseket tartalmaz az Irányelv a művészeti előadók védelmére, az előadóművészek kizárólagos jogát az előadásaiknak a nyilvánosság résészére történő reprodukció, terjesztés, rögzítés és kommunikáció tilalmára vagy engedélyezésére. Ugyanezek a jogok alkalmazandók a filmgyártókra, hangfelvételgyártókra, műsorszóró szervezetekre.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A szerzők, előadók, gyártók és műsorszórók fejlett védelme növelni fogja alkotásaik használatának költségét.

REFERENCIÁK

92/100/EEC, 1992. november 19-i Tanácsi Irányelv a bérletre és kölcsönadásra vonatkozó jogok, valamint a szerzői jogokhoz kapcsolódó bizonyos jogokról a szellemi tulajdon területén. O.J. L 346, 1992.11.27.

XI.6.

xi.      szellemi tulajdon

A jogvédelem feltételei

Cím

A szerzői és szomszédos jogok védelmének feltételei

Jogi eszköz

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

Elfogadva 1993. október 29-én

CélKITŰZÉS

A szerzői és szomszédos jogok időbeli hatályának harmonizációja.

Tartalom

Az Irányelv harmonizálja a szerzői jogok időbeli hatályát a szerző halálát követő 70 évig.

A szomszédos jogok időbeli hatálya (főleg a fordítóké) 50 évre szól.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A szerzői és szomszédos jogok időbeli hatályának kiterjesztése a használók többlet költségét eredményezte, ide értve a szállodákét és vendéglátóipari egységekét.

REFERENCIÁK

93/98/EEC, 1993. október 29-i Tanácsi Irányelve, a szerzői és szomszédos jogok feltételeinek harmonizálásáról. O.J. L 290, 1993. 11.24.

XI.7.

xi.      szellemi tulajdon

Műholdas műsorszórás, kábeltévés műsorszórás

Cím

Szerzői és szomszédos jogok bizonyos szabályainak összehangolása a műholdas műsorszórás és a kábelen történő újra sugárzásra alkalmazandó szerzői joggal kapcsolatban.

Jogi eszköz

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

Az Irányelv 1993. szeptember 27-én került elfogadásra.

1996. február 1-én a Bizottság javaslatot nyújtott be Tanácsi Döntéshez, mely jóváhagyta az Európai Egyezményt a Szerzői és szomszédos jogi kérdések a határokon átterjedő műholdas műsorszórás keretében címmel. Az 1994. Február 16-án a Tanács által elfogadott Egyezmény tükrözi a műholdas műsorszórásról szóló Irányelv alapelveit.

CélKITŰZÉS

Az Irányelv célja, hogy harmonizálja a határokon átterjedő műholdas műsorszórást és kábelen történő újra sugárzást a szerzők és előadók jogainak védelmében, továbbá, hogy elkerüljék a szerzői művek felhasználásának szerzői megakadályozását.

Tartalom

Az Irányelv két tevékenységi körrel foglalkozik:

a)      Műholdas műsorszórás

A Tagállamok kizárólagos jogot biztosítanak a szerző részére műve nyilvánosságra hozatalához műholdon keresztül. Ugyanezt a védettségi szintet élvezik az előadóművészek, gyártók és műsorszórók. A védett jogtárgy műholdas sugárzásának engedélyét tárgyalásos alapon kell megszerezni, a műsorszórás eredetének országában.

b)      Újra sugárzás kábelen

A kábel-üzemeltetőknek szerződéses alapon kell megszerezniük a szerzői jog jogosultjának hozzájárulását a program újra sugárzásához. A kábelen történő újra sugárzási jogokat kizárólag a jogosultakat képviselő közvetítő társaságokon keresztül lehet tárgyalásos úton megszerezni.

 

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A HOTREC és Szerzői jogi munkacsoportjának célja az olyan EU törvényhozás megakadályozása, ami a szerző és szomszédos jogok kiterjesztéséhez vezetne és ezzel többlet költséget eredményezne. A műholdas műsorszórás és a kábelen történő újra sugárzás esetében külön figyelmet kell fordítani a közvetítő társaságokra akik megpróbálják majd az Irányelvet kihasználni befolyásuk növelésére. (lásd XI.2)

A HOTREC szempontjából érdemes azt is megjegyezni, hogy 1998. Júniusában a spanyolországi Ovideo elsőfokú bírósága előzetes véleményt kért az Európai Bíróságtól arról, hogy vajon egy földi adás műholdas vétele, majd kábelen történő újrasugárzása egy szálloda részéről „nyilvános közlésnek” vagy „nyilvános vételnek” számit-e a 93/98 sz. Irányelv alapján. A főügyész a Berni Egyezmény alapján pozitív válasz adását javasolta a Bíróságnak, míg a 2000. február 3-i döntését nem a Berni Egyezményre alapozta, hanem úgy határozott, hogy a 93/83 sz. Irányelv nem nyújt elegendő információt a kérdés megválaszolásához. Ennél fogva a ”nyilvános közlés cselekménye” vagy a „nyilvános vétel” fogalmát a nemzeti jog alapján kell meghatározni. A HOTREC szövetség üdvözli ezt a döntést.

REFERENCIÁK

Tanácsi Irányelv, 93/98/EEC, 1993. szeptember 27. a szerzői és szomszédos jogok bizonyos szabályainak összehangolásáról a műholdas műsorszórás és a kábelen történő újra sugárzásra alkalmazandó szerzői joggal kapcsolatban. O.J. 248, 1993.10.06.

Javaslat Tanácsi Határozatra az Európai Egyezmény a szerzői és szomszédos jogi kérdésekről a határokon átterjedő műholdas műsorszórás keretében, elfogadásáról. O.J. C 164, 1996.06.07.

Európai Bíróság ítélete 2000. február 3-án a C-293/98 sz. ügyben – Egeda v. Hoasa, http://curia.eu.int

XI.8.

xi.      szellemi tulajdon

Az adatbázisok jogi védelme

Cím

Az adatbázisok jogi védelme

Jogi eszköz

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

Elfogadva 1996. március 11-én

CélKITŰZÉS

Az Irányelv célja az elektronikus adatbázis jogbitorlása elleni küzdelem, továbbá a Tagállamok törvényeinek harmonizációja a javak és szolgáltatások szabad áramlásában meglévő aránytalanságok megszüntetéséért.

Tartalom

Az Irányelv az adatbázis rendszerekre alkalmazandó szerzői jogi szabályozás harmonizálását biztosítja, de nem ennek tartalmát. Az Irányelv fő jellemzője, hogy önálló jogot teremt az adatbázis teremtés idő, pénz és erőfeszítést igénylő befektetésének védelméhez, amit önmagában a szerzői jog alkalmazása nem biztosit. A gyártók jogosultak lennének az önálló jogra hivatkozni és megtiltani harmadik személyeknek az adatbázis egészének vagy egy részének eltávolítását vagy újra felhasználását. Ez a jog 15 évig áll fenn, és megújul, amikor új és alapvető beruházás történik.

Az Irányelv csak az EU tagállamainak állampolgárai és lakosai által létrehozott adatbázisok védelmére terjed ki. A harmadik államban készült adatbázisok védelme csak a Tanáccsal történt megállapodást követően, és legfeljebb az Irányelvben biztosított mértékig áll fenn.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Egyik oldalról a szálloda üzemeltetők nem használhatják különbségtétel nélkül mások adatbázisát. Ezen felül viszont adatbázisuk védelmet élvez majd a kívülállókkal szemben.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

1998. január 1. előtt. A Bizottság eljárásokat kezdeményezett az Európai Bíróság előtt a jelen Irányelvet nem alkalmazó tagállamok ellen.

REFERENCIÁK

Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EC, 1996. március 11-i Irányelve az adatbázisok jogi védelméről. O.J. L 77, 96.03.27.

XI.9.

xi.      szellemi tulajdon

A formatervezés

Cím

1.       A formatervezés jogi védelme

2.       Közösségi formatervezés

Jogi eszköz

1.       Irányelv

2.       Rendelet

JELENLEGI HELYZET

1.       Elfogadva 1998. október 28-án

2.       Elfogadva 2001. december 12-én

CélKITŰZÉS

1.    A formatervezés nemzeti szabályainak harmonizálása. A Tagállamokban jogi védelmet adni az ipari mintáknak és modelleknek, a formatervet megtestesítő termékek szabad áramlása előtti akadályok megszüntetése és annak biztosítása, hogy a Tagállamok közötti jogi védelem különbségeiből származó torzulások eltűnjenek a szabad versenyből a belső piacon.

2.    Az egész Közösségre kiterjedő jogi védelmet adni a formatervezésnek. A rendelet lökést ad a kreativitásnak és innovációnak azáltal, hogy egyszerűbbé teszi a vállalkozások és a természetes személyek részére formatervük védelmét a belső piacon egyetlen aktussal.

Tartalom

1.    Az Irányelv a termékek széles skálájára vonatkozik, közelíti a formatervezésre vonatkozó nemzeti jogokat, amelyek a legközvetlenebbül érintik a belső piacot. A rendelkezések érintik a:

• formaterv definícióját
• a védelem követelményeit
• a védelem kiterjedését
• a védelem feltételeit
• a védelem érvénytelensége vagy elutasításának alapjait
• a formaterv átadásával járó jogokat

2.  A rendelet lehetővé teszi egy olyan jog átadását a tervezőknek, amely a Közösség teljes területén érvényes lenne. Ez a Közösségi rendszer, legalábbis időlegesen, együtt létezik a nemzeti formaterv védelmi rendszerekkel. Fontos újdonság, hogy a formatervek nem csak akkor részesülnek védelemben, amikor a belső piac Harmonizációs Hivatalában hivatalosan bejelentésre kerülnek, Alicantéban, Spanyolországban, hanem akkor is amikor a bejelentés nem történik meg, feltéve, hogy megfelel a Rendelet követelményeinek. Mindkét esetben, a védelem megengedéséhez a formatervnek újnak kell lennie és egyedi jelleggel kell bírnia.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Egyre több vendéglátóipari egység építi hírnevét a vevők figyelmét felhívó különleges koncepcióra vagy képre, ami egyedi stílust, dekorációt, bútorzatot, zenét tartalmaz. Emiatt a formaterv jelentőséggel bír arra, hogyan kerülnek az ágazatban felhasználásra.

A formatervek védelmét azon létesítményeknek kell biztosítaniuk, akik azokat piaci eszközként használják.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

1.  2001. október 28.

REFERENCIÁK

1.    Az Európai Parlament és a Tanács 98/71/EC számú, 1998. Október 13-i Irányelve a formatervek jogi védelméről. O.J. L 289, 98.10.28.

A Tanács (EC) No. 28/97. Sz. Közös álláspontja, 1997. június 17., Az Európai Parlament és a Tanács 98/71/EC számú, 1998. Október 13-i Irányelve a formatervek jogi védelméről, elfogadása tárgyában. O.J. C. 237, 97.08.04.

Módosított javaslat az Európai Parlament és a Tanács Irányelvére a formatervek jogi védelméről. O.J. C 142, 96.05.14.

2.    Tanácsi rendelet, (EC) No. 6/2002, 2001. december 12. a Közösségi formatervezésről. O.J. L 003, 2002. 01. 05.

XI.10.

xi.      szellemi tulajdon

A védjegy

Cím

Közösségi védjegy

Jogi eszköz

1.    Tanácsi rendelet a közösségi védjegyről

2.    Két bizottsági rendelet a Tanácsi rendelet végrehajtásáról

3.    Tanácsi rendelet és döntés a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Jegyzőkönyv tárgyában

JELENLEGI HELYZET

1.    Elfogadva 1993. december 20-án. Módosítva 1994. december 22-én.

2.    Elfogadva 1995. december 13-án

3.    A Parlament általi jóváhagyást követően a két bizottsági javaslatot a Tanácsnak kell elfogadnia.

CélKITŰZÉS

1.    A Tanácsi rendelet célja hogy a Közösségben mindenhol érvényes védjegyet hozzon létre.

2.    A két Bizottsági rendelet szükséges a közösségi védjegy működéséhez.

3.    Az Európai Unió csatlakozása érdekében a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Jegyzőkönyvhöz, az Európai Bizottság két javaslatot dolgozott ki. Az első javaslat az EU csatlakozásáról szól a Jegyzőkönyvhöz. A második javaslat intézkedéseket tartalmaz, amelyek az EU-nak a Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásához szükségesek.

Tartalom

1.    A védjegy olyan megkülönböztető jel, amely azonosít bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat, úgy ahogyan azt egy személy vagy egy vállalkozás gyártotta vagy szolgáltatta. A Tanácsi rendelet a közösségi védjegyről egységes piacot hoz létre az egész EU-n belül, ahol minden tagállam védjegy jogosultjának egységes védettségi szintet biztosit. Eljárási követelményeket fektet le a bejelentésre és a bejegyzésre annak érdekében, hogy az eljárások gyorsan befejeződjenek.

2.    Az első Bizottsági rendelet eljárási szabályokat tartalmaz a közösségi védjegy bejelentésére és bejegyzésére. A második Bizottsági rendelet meghatározza a bejelentési díjat, amit a Harmonizációs Hivatalnak kell fizetni, továbbá a fizetés módját.

3.    A Madridi Egyezményre vonatkozó Jegyzőkönyvet a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról 1989. június 27-én fogadták el, és 1995. december 1-én lépett hatályba, majd 1996. április 1-én kezdte meg működését. A Madridi Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozását biztosítja a Szellemi tulajdon világszervezeténél, Genfben. A Madridi Jegyzőkönyv által érintett védjegyek nemzetközi védjegyek, miután minden bejegyzés védelmet élvez valamennyi Részes Fél államában, ide értve azon államokat és kormányközi szervezeteket is, amelyek a szervezet területére kiterjedő hatállyal regionális irodát működtetnek a védjegyek bejegyzése céljából.

A kormányközi szervezetek, amelyek a szervezet területére kiterjedő hatállyal védjegy bejegyzés céljából regionális irodát működtetnek, csatlakozhatnak a Madridi Jegyzőkönyvhöz. Ez az újdonság kifejezetten az Európai Unió számára készült, hogy lehetővé tegye annak csatlakozását a nemzetközi lajstromrendszerbe a közösségi védjegy rendszer hatályba lépése után.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az új védjeggyel a vállalatoknak lehetőségük nyílik, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat az egész EU területére kiterjedő hatállyal egyetlen központi hivatalban jegyeztessék be. A védjegy bejegyzési kérelmeket egyetlen eljárás keretében bírálják el, ésszerű díjért és egyetlen vizsgálati és opponensi eljáráson esnek át. A használatával való felhagyás miatti megszüntetést csak akkor lehet követelni, ha a védjegyet a Közösség egyetlen országában sem használják már.

Az új rendszer intézmények, azon gazdasági láncolatok stb. számára hasznosítható, akik termékeik vagy szolgáltatásaik megkülönböztetésére EU szintű védelmet akarnak.

REFERENCIÁK

1.    Tanácsi rendelet, No. 40/94, 1993. december 20. a közösségi védjegyről. O.J. L 11 94.12.31.

Tanácsi rendelet, (EC) No. 3288/94, 1994. december 22., a Tanács No. 40/94, 1993. december 20. határozatának módosításáról a közösségi védjegyről. O.J. L 349 94.12.31.

2.    Bizottsági rendelet, No. 2868/95, 1995. december 13., a közösségi védjegyről szóló No. 40/94, sz Tanácsi határozat alkalmazásáról. O.J. L 303, 95.12.15.

Bizottsági rendelet, No. 2869/95, 1995. december 13. a belső piac Harmonizációs Hivatala eljárási díjairól. O.J. L 303, 95.12.15.

3.  Javaslat Tanácsi Döntésre az EU csatlakozásáról a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, 1989. június 27-én elfogadott Madridi Egyezmény kiegészítő Jegyzőkönyvéhez. COM (96) 367 záródokumentum, O.J. C 293, 1996. 10. 05.

Javaslat Tanácsi Rendeletre a 40/94 sz., 1993. december 20-i Tanácsi rendelet módosításáról az EU csatlakozás jóváhagyásáról a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, 1989. június 27-én elfogadott Madridi Egyezmény kiegészítő Jegyzőkönyvéhez. COM (96) 372 záródokumentum, O.J. C 300, 1996. 10.10.

Lásd még:

Az egységes piac Harmonizációs hivatala (védjegyek és formatervek), székhelye Alicante, Spanyolország, Avenida de Aguilera 20, E 03080 Alicante.