X. A SZABADVERSENY JOGI KÖRNYEZETE

1.       Általános elvek

2.       Vertikális korlátozások

3.       A névhasználati szerződések

4.       Versenyfelügyelet

5.       Dömping ellenes intézkedések

6.       Számítógépes foglalási rendszerek

X.1.

x.        A SZABADVERSENY JOGA

Általános elvek

Cím

A versenyjog, adójog, és a jogok közelítésének közös szabályai (az EK Szerződés VI. fejezete, Versenyjogi szabályok)

Jogi eszköz

1.       81. Cikk (ex 85)

2.       82. Cikk (ex 86)

CélKITŰZÉS

1.    Olyan összehangolt gyakorlatok és vállalatok közötti megállapodások tilalma amelyek hatással vannak a Tagállamok közötti kereskedelemre, és amelyek célja vagy hatása a közös piaci verseny torzulása vagy korlátozása.

2.    Egy vagy több vállalat piacvezető helyzetével való visszaélés tilalma a közös piacon belül, a Tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolni képes mértékben.

Tartalom

1.    A fenti gyakorlatok tilalma és amennyiben szükséges büntetések kirovása az Európai Bizottság által.

2.    Azon körülmények meghatározása, amikor a tilalom nem alkalmazandó

REFERENCIÁK

Mindkét cikket számos intézkedés és szöveg egészíti ki. Az alábbi lista az ágazatunkat leginkább érintő szövegeket tartalmazza.

Bizottsági döntés, 2001. május 23., Bizonyos verseny eljárásokban a meghallgatást végző tisztviselők hivatkozási alapjairól. O.J. L 162, 2001. Június 19.

Bizottsági felhívás, Irányelvek az EK Szerződés 81. Cikkének alkalmazásáról a horizontális együttműködési megállapodásokra. O.J. C 3, 2001, január 6.

White Paper az EK Szerződés 81 és 82 cikke alkalmazási szabályainak modernizálásáról [COM (99) 101], elfogadva 1999. április 28-án.

Tanácsi rendelet 17: a Szerződés 85 és 86. Cikkének első alkalmazási szabályai. O.J. 13, 1992. 02.21, utolsó módosítása Tanácsi rendelettel (EC) No. 1215/1999, 1999. június 10. O.J. L 148, 1999. 06.15.

Bizottsági felhívás a csekély jelentőségű megállapodásokról, amelyek nem befolyásolják érzékelhetően a versenyt az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 81. Cikke (1) bekezdés [ex 85(1)] alapján.

Bizottsági felhívás büntetések ki nem vetéséről vagy csökkentéséről kartell esetekben. O.J. C 207, 1996. 07.18.

Lásd még az Európai Bizottság versenybiztosa weblapját:

http://europa.eu.int/comm/dgs/competition

X.2.

x.        A SZABAD VERSENY JOGA

Vertikális korlátozások

Cím

Vertikális korlátozások

Jogi eszköz

1.       Rendelet

2.       Irányelvek

JELENLEGI HELYZET

1. Elfogadva 1999. December 22-én

2. Elfogadva 2000. Május 24-én

CélKITŰZÉS

1.    Egyszerűsíteni a jelenleg alkalmazott szabályokat a különféle beszállítói és terjesztői szerződésekre, mint például a szelektív terjesztés, kizárólagos beszerzés, kizárólagos beszállítói és névhasználati szerződések, amikor a vertikális szerződések a Szerződés 81. Cikke [korábban 85. Cikk] alapján kerülnek értékelésre.

2.    Tisztázni a Rendelet alkalmazását a Szerződés 81. Cikke szerinti vertikális megállapodások értékelési elveinek lefektetésével.

Tartalom

1.       A rendelet úgy rendelkezik:

• az ágazati mentességek a különös Rendeletek hatálya alá nem eső ágazatokra vonatkoznak
• A legfeljebb 30%-os piaci részesedéssel rendelkező vállalatoknak nem kell bejelentést tenniük és élvezhetik a mentességet, valamint
• A 30%-nál nagyobb piaci részesedésű vállalatok nem élvezik az ágazati mentesség előnyeit, és esetenként kivizsgálásra kerülnek.

2.       Az irányelvek tárgya:

• A rendelet alkalmazása
• Azok a vertikális megállapodások, amelyek általában kívül esnek a 81. Cikk. (1) bekezdésén
• A piac meghatározása, piaci részesedés kiszámítása
• A Bizottság általános keretelemzése és jogkikényszerítési politikája a vertikális megállapodásokkal kapcsolatos egyedi esetekben.

A HATÁLYBA LÉPÉS

1.    A rendelet 2000. június 1-én lépett hatályba, a 12. Cikk (1) kivételével, amelyet 2000. január 1-től kell alkalmazni és 2010. május 31-ig marad hatályban.

2.    Az Irányelveket 2000. május 24-én fogadták el és röviddel ezután nyilvánosságra hozták.

A HOTREC álláspontja

A HOTREC érintett a témában, annyiban, ami a sörgyárakkal kötött és névhasználatra vonatkozó szerződéseket illeti. A piaci részesedés pontos kiszámítása gyakran nagyon nehéz feladat, tekintettel a figyelembe veendő számtalan gazdasági és gyakorlati szempontra. Például a sör forgalmazás felaprózott jellege kihat a piaci részesedés meghatározásának számítási nehézségeihez. Ezen oknál fogva a HOTREC arra az álláspontra jutott, hogy az új Rendelet negatív hatással lesz az ágazatra. Mi több, a HOTREC remélte, hogy a vertikális megállapodásokra vonatkozó szabályok lehetőséget teremtenek a korlátozások mértéke és a kávéházaknak nyújtott előnyök közötti egyensúly javításához: balszerencsés módon a lehetőség elveszett.

REFERENCIÁK

1.    Bizottsági rendelet (EC) No. 2790/1999, 1999. december 22., a Szerződés 81. Cikk (3) bekezdése szerinti kategóriák a vertikális megállapodásokra és a piaci gyakorlatra. O.J. L 366, 99.12.29.

2.    Bizottsági felhívás – Irányelvek a vertikális korlátozásokról. O.J. C 291, 2000. 10.13.

X.3.

x.        A SZABADVERSENY JOGA

Névhasználati szerződések

Cím

Vertikális korlátozások – a 81. Cikk alkalmazása a névhasználati megállapodások fajtáira (lásd IX.2)

Jogi eszköz

1.       Rendelet (lásd IX.2)

2.       Irányelvek (lásd IX.2)

JELENLEGI HELYZET

1.       Elfogadva 1999. December 22.

2.       Elfogadva 2000. Május 24.

CélKITŰZÉS

A különböző beszállítói és terjesztési szerződésekre alkalmazandó jelenlegi szabályok egyszerűsítése, mint a szelektív terjesztés, kizárólagos beszerzés, kizárólagos beszállítási és névhasználati szerződések, a vertikális megállapodások 81. Cikk szerinti értelmezésekor. Bizonyos feltételek mellett mentesíti a versenyt torzító vertikális megállapodásokat a 81. Cikk általános megállapodási tilalmai alól. A névhasználati szerződések vonatkozásában bizonyos feltételek mellett mentesíteni a névhasználati szerződéseket az általános verseny korlátozási szabályok hatálya alól (az EK Szerződés 81. Cikke (korábban 85. Cikk)

Tartalom

A névhasználati szerződés alapján történő beszerzést, áru és szolgáltatás értékesítést és viszonteladást érintő vertikális szolgáltatásokra, mint például a kizárólagos forgalmazásra, az ágazati mentesség a piaci részesedés 30%-os küszöbértékét alkalmazza a névhasználatot engedélyezőre vagy a kijelölt forgalmazóra.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A Rendelet egyedi hatással bír a névhasználati (franchise) rendszert alkalmazó láncokra.

HATÁLYBA LÉPÉS

A Rendelet 2000. Június 1-én lépett hatályba, a 12. Cikk. (1) kivételével, amelyet 2000. Január 1-től kell alkalmazni, és 2010 május 31-ig marad hatályban. Az Irányelveket 2000. Május 24-én fogadták el, és röviddel azután nyilvánosságra hozták.

REFERENCIÁK

Lásd IX.2.

X.4.

x.        A SZABADVERSENY JOGA

Az egyesülések ellenőrzése

Cím

Az egyesülések ellenőrzése

Jogi eszköz

Rendelet (Az egyesülési szabályok)

JELENLEGI HELYZET

Elfogadva 1989. December 21-én. Többször módosítva

CélKITŰZÉS

Ellenőrizni a befolyást gyakorló vállalatoknak egyesülések, részesedés szerzések és közös vállatok létrehozásával történő kiépülését, és lehetővé tenni, hogy a vállalatok egyetlen európai szintű bejelentési eljárással helyettesítsék a számos nemzeti szintű bejelentést.

Tartalom

Az Egyesülési szabályok kizárólag a közösségi szintű egyesülésekre vonatkoznak, amelyet az érintett vállalatok együttes forgalma határoz meg. Kötelező előzetes értesítésről rendelkezik és a Bizottság döntéshozatalához szükséges időrendről. A bejelentést a Bizottság nyilvánosságra hozza, hogy harmadik felek kifejezhessék nézeteiket a javasolt egyesülésről.

 

A HOTREC álláspontja

A HOTREC üdvözli a rendeletet, mivel a rendelet egy olyan rendszert hoz létre amely ellenőrzi a meghatározó vállalatok létrejöttét.

Például a HOTREC, a rendelet nyomán, aggodalmának adott hangot a Bizottság felé a Preussag AG és Thomson közötti egyesülési javaslatról, amelyet aztán a Bizottság 2000. július 26-án elfogadott.

REFERENCIÁK

Tanácsi rendelet EEC No. 4064/89, 1989. december 21., a vállalatok egyesülése feletti ellenőrzésről, O.J. L 395, 1989.12.31, legutoljára módosította a Tanács (EC) No. 1310/97 sz. rendelete, 1997. Június 30., O.J. L 180, 1997. 07. 29

Bizottsági felhívás bizonyos egyesülések egyszerűsített eljárásáról, a Tanács EEC No. 4064/89, sz. rendeletéről, O.J. C. 217, 2000. 07.29.

Bizottsági felhívás az egyesülésekhez szükséges és rájuk közvetlenül vonatkozó korlátozásokról (un. Kiegészítő korlátozások), O.J. C 188, 2001.07.04.

Lásd még:

HOTREC levele a Bizottsághoz a Preussag AG és Thomson egyesülése okán. (L0600-522-LCC, 2000. 06. 30)

HOTREC levele Monti közösségi biztoshoz az utazásszervezők egyesüléseivel kapcsolatban. (L –0301-099-EB, 2001. Március 14.)

X.5.

x.        A SZABADVERSENY JOGA

Anti dömping

Cím

Védelem az import dömping ellen a nem Európai Közösségi tag országokból.

Védelem az államilag támogatott import ellen a nem Európai Közösségi tag országokból

Jogi eszköz

Rendeletek

JELENLEGI HELYZET

A legfrissebb antidömping és államilag támogatott termékekre vonatkozó szabályozást 1995-ben és 1996-ban fogadták el.

CélKITŰZÉS

Az alapvető cél az EU iparának megvédése a nem EU tagországok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatától, mint pl. a dömping, export támogatások, stb.

Az új rendeletek az új antidömping támogatás korlátozó megállapodásokat és kiegyenlítő intézkedéseket alkalmazzák, amelyek az 1994-es GATT kereskedelmi megállapodásokból származnak. (lásd VII. 11). A rendeletek szigorú eljárási határidőket írnak elő a vizsgálatok befejezésére és a döntéshozatalra, hogy biztosítsák a panaszok gyors és hatékony elintézését.

Tartalom

1.    A dömping alapvetően ár diszkrimináció a vásárlók között a különböző nemzeti piacokon. Szokásosan úgy lehet meghatározni, mint egy olyan áru eladást az EU-n belül, ami olcsóbb mint a „rendes értéke”, ami általában a külföldi exportőr hazai piacán alkalmazott ára. Többlet vám kerül kivetésre, hogy ellensúlyozzák azt az összeget, amennyivel a rendes érték meghaladja az EU-ban alkalmazott árat.

Az antidömping rendelet antidömping vám kivetését eredményezi, amennyiben három feltétel fennáll:

• A dömping felfedése
• Anyagi veszteség a Közösség iparának
• Közösségi érdek érintettség

2.  Az államilag támogatott import elleni védekezés kiegyenlítő vámok kivetésével történik azokra az árukra, amelyeket nem EU tagországok kormányai támogattak, és amelyek importja a Közösségbe sérti vagy veszélyezteti az EU termelők ugyanolyan termékeit.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A szállodákat és vendéglátóipari egységeket érinthetik az antidömping vámok, amennyiben az ágazat által használt termékek árai az így kivetett vámok miatt nőnek. Ezt a hatást lehetett megfigyelni 1999-ben a Norvég import lazac behozatalára kivetett végleges antidömping vám esetében.

Ugyancsak szükséges megvizsgálni a dömping hatását az érintett termék közösségi iparának egészére és az egyedi termelőkre. A dömping a harmadik országbeli exportőrt tisztességtelen előnyhöz juttatja, amelyet ha az EU hatékony kereskedelmi intézkedései nem állítanak meg, jelentékeny negatív következményekkel járhatnak a Közösségi iparra.

REFERENCIÁK

Tanácsi rendelet (EC) No. 384/96, 1995. December 22., Védelem az import dömping ellen a nem Európai Közösségi tagországokból. O.J. L 56, 96.03.06, legutolsó módosítás: Tanácsi rendelet (EC) No. 2238/2000, 2000.10.09, O.J. L 257, 2000.11.11.

Tanácsi rendelet (EC) No. 2026/97, 1997.10.06., Védelem az államilag támogatott import ellen a nem Európai Közösségi tag országokból, O.J. L 288, 97.10.21.

Lásd még:

Tanácsi rendelet (EC) No. 2652/1999, 1999.12.13, módosítva a (EC) No. 772/1999 Tanácsi rendeletet, a végleges antidömping vám kivetéséről és kiegyenlítő vámokról a norvégiai eredetű atlanti halfarmokról származó lazacról. O.J. L 325, 99.12.17.

Bizottsági rendelet, No. 773/98, 1998.04.07, ideiglenes antidömping vám kivetéséről fehérítetlen gyapot termékekre, a Kínai Népköztársaságból, Egyiptomból, Indiából, Indonéziából, Pakisztánból és Törökországból. O.J. L 111, 98.04.09.

X.6.

x.        A SZABADVERSENY JOGA

A Számítógépes foglalási rendszerek

Cím

1.    Etikai kódex számítógépes foglalási rendszerekre (légi szállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban)

2.    A Szerződés 85. Cikk (3) bekezdés alkalmazása (jelenleg 81. Cikk (3) ) a légi szállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos számítógépes foglalási rendszerekre vonatkozó vállalati megállapodások bizonyos kategóriáiról.

Jogi eszköz

Rendelet

JELENLEGI HELYZET

1.    Az etikai kódexet 1989-ben fogadták el, 1993-ban felülvizsgálták és 1999-ben módosították.

2.    Az ágazati mentesítésről szóló rendeletet 1993-ban fogadták el, (lecserélve az 1987-es szöveget) és 1998.06.30-án vesztette érvényét. Miután a számítógépes foglalási rendszerek etikai kódexe elfogadásra került, a jelen rendeletét felülvizsgálják. Jelenleg nincs erre vonatkozóan benyújtott bizottsági javaslat, de a felülvizsgálat várható.

A légi közlekedési szolgáltatások forgalmazásának területén végbement közelmúltbeli fejlődés tükrében az Európai Bizottság elhatározta, 2002-es napirendjére tűzi a Tanács rendelet a számítógépes foglalási rendszerekről. A Bizottságnak 2002 év végére kell beterjesztenie javaslatát, az érintett felekkel történt konzultációkat követően. A HOTREC részt vett a 2002 tavaszán rendezett első kerek asztal megbeszélésen.

CélKITŰZÉS

Biztosítani, hogy ne legyenek torzulások a légi vagy a vasúti fuvarozók közötti (szektoron belüli) versenyben a számítógépes foglalási rendszerekkel kapcsolatban. Az etikai kódex célja, hogy megelőzze a számítógépes foglalási rendszerek diszkriminatív használatát a légi fuvarozók és vasúti szolgáltatók részéről a többi fuvarozóval szemben, például a számítógépes foglalási rendszerek képernyői első helyeinek rendszeres lefoglalásával.

Tartalom

1.  Az etikai kódex valamennyi használatra felajánlott vagy használatba vett számítógépes foglalási rendszerre kiterjed az EU területén amennyiben a légi fuvarozási termékeket tartalmaz továbbá ha vasúti fuvarozási termékeket tartalmaz a fő oldalán. Ennek legfontosabb elemei:

• Átláthatóság és diszkriminációt tiltó rendelkezések
• A fuvarozó által a számítógépes foglalási rendszerbe betáplált információ pontossága
• Diszkrimináció tilalma a kijelző képernyőkön
• Statisztikai információ rendelkezésre állása az egyedi foglalásokra vagy ami a piackutatást érinti valamint
• Számlázási szabályok a résztvevő fuvarozóknak és az előfizetőknek

Az új Rendelet a következő szempontokat emeli ki:

• Növelni a tisztességes kereskedelem politikai alapelvek és
• A megrendelőket érintő intézkedések átláthatóságát.

2.  A 85. Cikk (3) (jelenleg 81. Cikk (3)) bekezdésének alkalmazásáról szóló rendelet szabályozza a tiltott szerződéses rendelkezéseket, bizonyos szerződési feltételeket bizonyos körülmények között megenged, bizonyosakat tilt. Mentesíti a számítógépes foglalási rendszerek közös beszerzési, fejlesztési és üzemeltetési szerződéseit.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A légi fuvarozó ipar számítógépes foglalási rendszereinek jelenlegi szabályai érintik a szállodai foglalásokat, amikor ezek légi közlekedési foglaláshoz kapcsolódnak.

Érdemes megjegyezni, hogy a számítógépes foglalási rendszerek fejlesztése a rendelkezésre bocsátott információ egységes jellegét igényli.

A HATÁLYBA LÉPÉS

1.  Az etikai kódexről szóló rendelet 1999. március 12-én lépett hatályba.

REFERENCIÁK

1.    Tanácsi rendelet, (EEC) No. 2299/89, 1989.07.24, a számítógépes foglalási rendszerek etikai kódexéről, utolsó módosítás: Tanácsi rendelet, (EC) No. 323/1999, 1999.02.08. O.J. L 40, 99.02.13.

2.    Bizottsági rendelet (EC) No. 3652/93, 1993.12.22, a Szerződés 85. Cikk (3) bekezdés alkalmazása (jelenleg 81. Cikk (3)) a légi szállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos számítógépes foglalási rendszerekre vonatkozó vállalati megállapodások bizonyos kategóriáiról. O.J. L 333, 93.12.31.