VIII. PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

1.    Pénzügyi szolgáltatások

2.    Határon túli átruházások

3.    Fizetési feltételek

4.    Fizetési kártyák

5.    Tőke megfelelőség

6.    Telefonos kommunikáció

7.    Strukturális alapok

8.    Európai Beruházási Bank

9.    Kockázati tőkel / Induló tőke

10.   GATS (Általános Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodás)

VIII. 1.

VIII.    PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

            Pénzügyi szolgáltatások

CÍM

Pénzügyi szolgáltatások - A ügyfelek elvárásainak kielégítése

JOGI ESZKÖZ

1.  Bizottsági Előkészítő Irat

2.  Bizottsági Közlemény. A Közleményben tervezett rendelkezések egy része már a megvalósítási fázisban van, vagy már bevezették azokat

3.  Irányelv Javaslat

4.  Bizottsági Közlemény

JELENLEGI HELYZET

1.  A Bizottság 1996. május 22-én elfogadta.

2.  1997. június 26-án elfogadva.

3.  A Bizottság 1998. november 19-én terjesztette elő a javaslatot. Az Európai Parlament 2002. május 14-én szavazott a Második Olvasatról és a Javaslat jelenleg ismét a Tanácsnál van és végleges elfogadásra vár.

4.  2001-ben előterjesztve.

CÉL

1.  Az Előkészítő Irat európai szintű vitát indított el arról, hogy vajon a Közösségi szabályok biztosítják-e az ügyfeleknek mindazon előnyöket, amelyeket a bank, biztosítás, értékpapír kereskedelem, stb. terén az Egységes Piacnak biztosítania kellene, különösen a szolgáltatások távértékesítése esetén.

2.  A Közlemény célja megerősíteni az ügyfelek Egységes Piacba vetett bizalmát.

3.  A Tagállamok ügyféli pénzügyi szolgáltatások távértékesítésére vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és adminisztratív rendelkezéseinek közelítése, a 90/619/EEC, 97/7/EC és 98/27/EC Tanácsi Irányelvek megfelelő módosításával.

4.  Meghatározni a lakossági pénzügyi szolgáltatások integrált piaca 2005-ig történő létrehozásának irányvonalait.

TARTALOM

1.  Az Előkészítő Irat bemutatja a jelenlegi helyzetet, a meglévő problémákat, és meghatározza a pénzügyi szolgáltatások és az ügyfelek szerepére vonatkozó irányokat és trendeket.

2.  A Közlemény meghatározza a Bizottság jövőbeni stratégiáját. Az alábbi területeken terveznek akciókat:

ˇ         Pénzügyi szolgáltatások távszerződései (lásd Irányelv a távértékesítésről,

ˇ         lásd III. 8)

ˇ         Információ és fellebbezés hiánya

ˇ         Ügyféli hitelek (Irányelvett 1998-ban tették közzé, lásd hivatkozások)

ˇ         Szabályozatlan brókerek, stb.

3.  A cél a távértékesített pénzügyi szolgáltatás szerződések kérését, ajánlását, tárgyalásnak és megkötését szabályozó feltételek közös alapjának meghatározása az ezen a téren tapasztalható nemzeti divergenciák csökkentése érdekében, valamint az ügyfelek alapvető jogainak meghatározása ezen a területen.

4.  A Közlemények bemutatják az interneten történő érintkezés és a pénzügyi szolgáltatások jogi kéréseivel kapcsolatos legújabb fejleményeket, és vizsgálják, hogy milyen jogi lépések szükségesek az e-kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások közötti összekapcsolhatóság megteremtésére, a lakósági pénzügyi szolgáltatások piaca fragmentáltságának megszüntetésére és az ügyfelek bizalmának erősítésére.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az ágazat számára csak előnyösek lehetnek a pénzügyi szolgáltatások egyszerűsítésére és költségeinek csökkentésére irányuló rendelkezések.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

Ágazatunk esetében nem csak a turistákból áll a pénzügyi szolgáltatások ügyféli bázisa, hanem ide tartoznak még a KKVk is. HOTREC ezért hangsúlyozza, hogy ennek a kérdésnek mindkét oldalával foglalkozni kell.

REFERENCIÁK

1.  Pénzügyi szolgáltatások - A ügyfelek elvárásainak kielégítése - a Bizottság által előterjesztett Előkészítő, COM(96) 209 végleges, Brüsszel, 96.05.22.

2.  1997. június 26-i Bizottsági Közlemény “A ügyféli bizalmat növelő pénzügyi szolgáltatások: „Az ügyfelek igényeit kielégítő pénzügyi szolgáltatások” utókövetése, COM (97) 309, közzétéve a COM (97)336-el együtt, 97.06.26.

3.  Javaslat Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelvre a lakósági pénzügyi szolgáltatások távértékesítéséről és a 97/7/EC és 98/27/EC Irányelvek módosításáról, O.J. C 385, 98.12.11., Módosított Javaslat, C 177, 2000.06.27.

4.  A Bizottság Közleménye a Tanács és az Európai Parlament részére “E-kereskedelem és pénzügyi szolgáltatások”, COM (2001) 66, 2001.02.07.

Lásd még:

1998. február 16-i 98/7 Tanácsi és Európai Parlamenti Irányelv a Tagállamok ügyféli hitelekkel kapcsolatos törvényeinek, rendeleteinek és adminisztratív rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó 87/102 Irányelv módosításáról, O.J. L 101, 98.04.01.

VIII.2.

VIII.    PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

            Határon túli átutalások

CÍM

Határon túli zsíró

JOGI ESZKÖZ

1.  Irányelv

2.  Közlemény

3.  Rendelet

JELENLEGI HELYZET

1.  1997. január 27-én elfogadva.

2.  A Bizottság 2000. január 31-én terjesztette elő.

3.  2001. december 19-én elfogadva

CÉL

1. és 2. A határon túli zsírók feltételei átláthatóságának biztosítása és az intézmények határon zsíróval kapcsolatos feladatainak minimalizálása.

3. Az Euróban történő határon túli kifizetésekre kivetett bankköltségek csökkentése azzal a céllal, hogy ezek a költségek a nemzeti szinten alkalmazott költségek szintjére csökkenjenek.

TARTALOM

1.  Az Irányelv rendelkezéseket tartalmaz

ˇ         A határon túli zsíró feltételeivel kapcsolatos előzetes információra vonatkozóan, mint pl.:

§       a szükséges idő megadás;

§       a fizetendő jutalékok és díjak számításának módszere;

§       értéknapok; és

§       Az ügyfél részére rendelkezésre álló panasz és jogorvoslati eljárások részletei és a referencia árfolyamok.

ˇ         A határon túli zsíró követő információkra vonatkozóan, mint pl.:

§       egy referencia;

§       az eredeti összeg;

§       az összes költség és jutalék, és

§       az értéknek.

§       a fenti információk nyújtásának kötelezettsége, a határon túli hitel átruházásnak az ügyféllel megállapodott határidőn belüli végrehajtása;

§       a határon túli átutalás az utasításoknak megfelelően történő végrehajtása, és

§       az átutalás elmulasztása esetén az ügyfél kártalanítása.

Az Irányelv rendelkezéseit a Tagállamok nemzeti valutájában, legfeljebb személyenként 50.000 Euró összegű határon túli átutalásokra kell alkalmazni.

2.  A Közleményben, a Bizottság felszólítja a bankokat és pénzintézeteket, hogy tegyenek még többet a bankok és különböző Tagállamok hazai átutalási klíring rendszerei közötti kis értékű zsírók olcsóbb, hatékonyabb és biztonságosabb bonyolításáért.

3.  A Rendelet az Euróban történő határon túli kifizetések bankköltségeit ugyanarra a szintre hozza, mint amit az eurózónában számítanak fel nemzeti kifizetések esetében. Ezt 2002. július 1. után kell alkalmazni a határon túli elektronikus kifizetésekre legfeljebb 12.500 euró értékhatárig, és ugyaneddig az értékhatárig 2003. július 1-től alkalmazni kell a zsíró kifizetésekre is.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Tekintettel arra, hogy az Európai Unión belüli, csekken vagy más pénzügyi tranzakció segítségével teljesített határon túli kifizetések jelentős része rendkívül lassú, inkonzisztens és drága, a vállalkozások, így a szálloda- és vendéglátóipar számára, melyeknek fontosak a határon túli kifizetések, jelentős mértékben előnyös volna egy olyan szabványosított rendszer megléte, amelye mind számukra, mind vevőik számára érthető és megfizethető.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

HOTREC üdvözli a határon túli átutalásokra vonatkozó Irányelvet, a Közleményt és Rendeletet, amelyek csakis pozitív hatással lehetnek a szálloda- és vendéglátóipari ágazatra.

A TAGÁLLOMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

1.  Ezt az Irányelvet 1999. augusztus 14-ig kellett bevezetni. Belgium, Görögország, Olaszország és Portugália még mindig nem vezették be az Irányelvet, és a Bizottság jogsértési eljárást folytat ellenük.

3.  A Rendelet 2001. december 31-én lépett hatályba.

REFERENCIÁK

1.  1997. január 27-i 97/5 EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a határon túli zsírókról, O.J. L 43, 97.02.14.

2.  Bizottsági Közlemény a Tanács és az Európai Parlament részére, lakósági kifizetések a Belső Piacon, COM(2000)36 végleges, 2000.01.31.

3.  2001. december 19-i (EC) No 2560/2001 Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet az euróban történő határon túli kifizetésekről, O.J. L 344, 2001.12.28.

VIII.3.

VIII.    PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

            Fizetési feltételek

CÍM

1.  Fizetési határidők a kereskedelmi ügyletekben

2.  Az Egységes Piaci egyszeri kifizetési területének jogi keretei

JOGI ESZKÖZ

1.  Irányelv

2.  Bizottság Munka Dokumentum

JELENLEGI HELYZET

1.  2000. június 29-én elfogadva. A Bizottság 1998. április 23-án nyújtotta be első javaslatát az Irányelvre.

2.  2002. május 7-én beterjesztve.

CÉL

1.  A késedelmes fizetések elleni küzdelem olyan jogi keretek megteremtése révén, amelyek kellően riasztóak a rossz fizetők részére, biztosítva ezáltal a fizetési határidők betartását. Az ésszerű fizetési határidők megállapításának biztosítása azokban az esetekben, amikor a szerződő felek nem azonos erőpozícióban vannak, így elsősorban a közbeszerzési szerződések esetében.

2.  A Belső Piacon belüli lakósági kifizetésekhez szükséges koherens, átfogó és korszerű jogi keretek megfontolása.

TARTALOM

1.  Az Irányelv a szerződéses viszonyok átláthatóságának növelésére, a késedelmes kifizetésekkel kapcsolatos kompenzáció biztosítására, a megfelelő jogorvoslati eljárások garantálására, a határon túli kereskedelme speciális nehézségeinek kiküszöbölésére és a közbeszerzési szerződések kifizetésének javítására irányuló rendelkezéseket tartalmaz. Egyenrangúvá teszi az állami és magán szektort; az Irányelv rendelkezései mindkét ágazatra egyaránt vonatkoznak. A fizetési határidőt 30 napnál hosszabb időben megállapító időpont vagy nem lesz kikényszeríthető, vagy, ha a hitelezőre nézve nagyon hátrányos, kártérítési követelés alapjául szolgálhat.

Az Irányelv célja, megtiltani a szerződéses szabadsággal való visszaélést a hitelezővel szemben: abban az esetben, ha egy szerződés főként azt a célt szolgálja, hogy az adós likviditását biztosítsa a hitelező kárára, vagy, ha a fővállalkozó olyan fizetési feltételeket kényszerít alvállalkozóira és szállítóira, amelyeket a vele szemben alkalmazott feltételek nem indokolnak, ezek a tények visszaélésként értékelhetők. Azok a szervezetek, amelyek a KKVk képviseletére a törvény szerint jogosultak eljárhatnak a bíróságnál vagy az illetékes hatóságoknál. Az adós által fizetendő késedelmi kamat mértéke mindenkori Európai Központ Banki (European Central Bank) kamat plusz legalább 7 százalék. Ezen kívül, a hitelezők a kifizetetlen számláik kifizettetésével kapcsolatosan felmerült minden költségük megtérítésére is jogosultak és a Tagállamok kötelesek egyszerűsített jogi eljárást biztosítani a jelentős tatozásokat felhalmozó cégek megbüntetésére.

2.  Az egyszeri kifizetési területnek ki kell terjednie az Európai Unió területén mind az ügyfeleknek, mind pedig a vállalkozásoknak történő mindenféle lakósági kifizetésekre, a személyesen és a táv formában bonyolított ügyletekre egyaránt. Az egyszeri kifizetési terület minimálisan elérendő célkitűzései:

ˇ         a belső piacot tenni az új nemzeti piaccá;

ˇ         támogatni a hatékony és biztonságos fizetési eszközöket és rendszereket;

ˇ         növelni a fogyasztók védelmét és erősesíteni a fogyasztók bizalmát;

ˇ         kiegyensúlyozott játéktéren biztosítani az egyenlő feltételek mellett versenyt.

Az Európai Unión belül az egyetlen fizetési területből származó előnyöket, az olcsóbb és hatékonyabb kifizetéseket mind a fogyasztóknak mind pedig a vállalkozásoknak élvezni kell. A ténylegesen Belső Piac orientált, biztonságos, kényelmes és hatékony on-line fizetési eszközök és rendszerek elsősorban az e-kereskedelem számára jelentenek komoly előnyöket.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

A Tagállamoknak az Irányelvet 2002. augusztus 8-ig kell átvenni. A Bizottság két évvel később értékelni fogja az Irányelvet.

REFERENCIÁK

2000. június 29-i 2000/35/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a kereskedelmi ügyletek késedelmes fizetései elleni küzdelemről, O.J. L 200, 2000.08.08.

Munka Dokumentum “Egy lehetséges jogi keret az egyetlen kifizetési terület kialakítására a Belső Piacon”, MARKT/208/2001 – Rev.1, 2002.05.07.

Lásd még:

Szerződéses Kapcsolatok: Fizetésképtelenségi eljárás (V.3)

VIII.4.

VIII.      PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

              Fizetési kártyák

CÍM

1.  Európai Etikai Kódex az elektronikus kifizetésekről

2.  Kifizetési rendszerek, elsősorban a kártya tulajdonosa és kibocsátója közötti kapcsolat

3.  Az elektronikus fizetési eszközökkel bonyolított ügyletek és elsősorban a kibocsátó és tulajdonos közötti viszony.

JOGI ESZKÖZ

Ajánlások

JELENLEGI HELYZET

1.  1987. december 8-án elfogadva.

2.  1988. november 17-én elfogadva.

3.  1997. július 30-án elfogadva.

CÉL

1.  A kódex a gazdasági partnerek számára (fogyasztók, kereskedők, kártya kibocsátók és az ágazat) előnyös, kifejlesztésre kerülő új elektronikus fizetési eszközöknek által teljesítendő feltételeket határozza meg. Ezeknek az eszközöknek minél szélesebb körben együtt kell tudni működni, nehogy izolált rendszerek, és szétszabdalt piac alakuljon ki.

2.  Az 1998. évi Ajánlások célja a fogyasztó, mint szerződő fél védelme.

3.  Az 1997. július 30-i Ajánlások célja a tranzakciók átláthatóságának biztosítása, és a szerződő felek kötelességeinek és felelősségének meghatározása..

TARTALOM

Az Ajánlások megfogalmazzák a kártya kibocsátók és a kereskedők, illetve fogyasztók közötti szerződések, a rendszerek közötti együttműködési képesség, a berendezések, adatvédelem és biztonság, a rendszerhez való korrekt hozzáférés, a tranzakciók feltételei és a kibocsátók és kereskedők közti kapcsolat átláthatósága általános elveit.

REFERENCIÁK

1.  1987. december 8-i Bizottsági Ajánlás az elektronikus fizetéssel kapcsolatos Európai Etikai Kódex (A pénzintézetek, kereskedők és szolgáltató létesítmények valamint és az ügyfelek közötti kapcsolat), O.J. L 365, 87.12.24.

2.  1988. november 17-i Bizottsági Ajánlás a fizetési rendszerekről, és elsősorban a kártya tulajdonos és a kártya kibocsátója közötti kapcsolatról, O.J. L 317, 88.11.24.

3.  1997. július 30-i Bizottság Ajánlás az elektronikus fizetési eszközökkel bonyolított tranzakciókról és különösen a kibocsátó és a tulajdonos közötti kapcsolatról, O.J. L 208, 97.08.02.

VIII.5.

VIII.    PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

            Tőke megfelelőség

CÍM

A hitelintézetek és befektetési vállalatok szabályozó tőkéjének felülvizsgálata

JOGI ESZKÖZ

Irányelv és nemzetközi egyezmény

JELENLEGI HELYZET

A hitelintézetek és befektetési cégek tőke megfelelőségével kapcsolatos Irányelvet 1993. március 15-én fogadtak el.. Az Irányelv és a hitelintézetek és befektetési cégek tőke megfelelőségére vonatkozó EU jogszabályok későbbi módosításait a Bázeli Bizottsággal történő konzultációval árhuzamosan végezték annak érdekében, hogy az Európai Unióban alkalmazott szabályok összhangba kerüljenek a nemzetközi felügyeleti szabályokkal (Bázeli Tőke Egyezmény Basle Capital Accord). Az új megállapodás (Basel II) 2006. december 31-én lép hatályba. IA Bázeli Bizottság 2002. júliusában tartotta utolsó a nemzetközileg aktív bankok Új Bázeli Tőke Egyezményének kimunkálásával. Az Európai Bizottság felhívta a Tagállamokat arra, hogy a javasolt új keretek hatásaival kapcsolatos adatgyűjtés során gondoskodjanak pénzintézeteik teljes körű reprezentativitásáról, és 2002-ben a Bizottság további konzultációkat tart majd az érdekelt felekkel. A Bizottság október végére szándékozik egy munka dokumentumot közreadni, majd 2003. nyár elején tenné közzé a harmadik, végleges konzultatív dokumentumát. A Bizottság véleménye szerint 2004. elején javaslatot fog beterjeszteni a tőke megfelelőségre vonatkozó Irányelv módosítására (1993/6/EEC).

CÉL

Új, átfogó, az elmúlt évtizedek pénzpiacain végbement óriási változásokat jobban tükröző tőke keretek kialakítása a nemzetközi pénzügyi rendszer nagyobb stabilitásának biztosítása érdekében. Az új szabályoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az európai bankok és befektetési cégek képesek legyenek gyorsan reagálni a piac változásaira, működésük rugalmas legyen, ugyanakkor megőrizze a konzisztenciát és a megfelelő felügyeletet.

TARTALOM

A jelenlegi (1998) Bázeli Egyezmény jelenti a tőke megfelelőség nemzetközi szintjét, amelyet a Nemzetközi Fizetések Bankja Bankfelügyeleti Bizottságának G-10 bank felügyelői (ismert nevén a Bázeli Bizottság) elfogadott. Az Európai Unió tőke megfelelőségi keretei ezen az Egyezményen és ennek módosításain alapulnak, és ezt most felül kell vizsgálni. A Bázeli Bizottságban kilenc Tagállam képviselői vannak jelen és tagja még az Európai Bizottság és annak munkacsoportjai, akik megfigyelőként biztosítják azt, hogy azok a Tagállamok is, akik nem tagjai a Bázeli Bizottságnak napra kész információkkal rendelkezzenek a fejleményekről, és azt, hogy a Bázeli Bizottságban résztvevő EU Tagállamok a közös érdek szerint járjanak el. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy olyan új kereteket dolgoz ki, amelyek alkalmazható az Európai Unió valamennyi bankjában függetlenül annak méretétől, bonyolultságától vagy tevékenysége meghatározó jellegétől. A Bizottság konzultációja összhangban van a Bázeli Bizottság munkájával. Mind a Bizottság, mind a Bázeli Bizottság kinyilvánította, elkötelezettek az olyan tőke megfelelőségi keret kialakítása mellett, amely megfelelő a KKVk-kal való tevékenység céljából. Az a javaslat, amelyben most megállapodtak Bázelben, beleértve az ilyen típusú hitelfelvevőknek felszámított költségek csökkentését valamint a hitelgaranciák tágabb körének elfogadását, olyan tőke szinteket kell, hogy eredményezzen, amelyek megfelelnek az óvatosság követelményének ugyanakkor megfelelőek a hitelfelvevők lehetőségei szempontjából is. A Bizottság kihangsúlyozottan támogatja ezt a javaslatot.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A módosítás hatással lehet a bankok és pénzintézetek által a KKVknek nyújtott finanszírozásra, mivel a pénzintézet belső hitelképesség vizsgálatára (belső osztályozás) és a szabványosított hitelsúlyozási rendszerre is kiterjed.

REFERENCIÁK

1993. március 15-i 93/6/EEC Tanácsi Irányelv a befektetési cégek és hitelintézetek tőke megfelelőségéről, O.J. L 141, 1993.06.11.

Bővebb információ található a Bizottság Belső Piac Főigazgatóság (Internal market DG) Web lapján:

www://www.europa.eu.int/comm/internal_market/en/finances/capitaladequacy/index.htm

Lásd még:

http://www.sme-union.org/basel2

VIII.6.

VIII.    PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

            Telefonos kommunikáció

CÍM

A Nyílt Hálózati Hozzáférés (Open Network Provision ONP) alkalmazása a telefonszolgáltatásban és általános szolgáltatásokban a tele-jelentés (telereport) készítéshez a versenykörnyezetben

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

1998. február 26-án elfogadva. Ez az Irányelv az 1995. december 13-i 95/62 Irányelv helyébe lépett.

CÉL

Az egész Közösségen belül biztosítani a jó minőségű vezetékes telefonszolgáltatás meglétét, és meghatározni azokat a szolgáltatásokat, amelyekhez minden felhasználó, így a fogyasztók hozzá kell, hogy jussanak az általános szolgáltatások köréből a nemzeti feltételeknek megfelelően és elfogadható áron.

TARTALOM

Az Irányelv meghatározz azokat a szolgáltatásokat, amelyek a Tagállamok területén minden felhasználó számára rendelkezésre kell, hogy álljanak, és amelyek az általános szolgáltatások körében finanszírozhatók.

Ezek a szolgáltatások a következők:

ˇ         hálózati csatlakozás nyújtása és a telefon szolgáltatáshoz való hozzájutás;

ˇ         telefonkönyv szolgáltatás;

ˇ         nyilvános, fizetős telefonok, és

ˇ         speciális intézkedések a speciális szociális szükségletű fogyatékosok számára.

Az Irányelv ezen kívül külön rendelkezéseket határoz meg a vezetékes és/vagy mobil telefon hálózatot és/vagy nyilvános telefon szolgáltatást nyújtó szervezetek számára. Ezek a rendelkezések a következőkre vonatkoznak: a kapcsolat, szerződések, információhoz való hozzájutás, a szolgáltatások minősége, a hozzáférés feltételei, tételes számlázás, tone üzemmódú tárcsázás és szelektív hívástiltás, kiegészítő szolgáltatások, speciális hálózati hozzáférés, a díjmegállapítás elvei, a költségelszámolás elvei, kedvezmények és más speciális díj megállapítási rendelkezések, a számlák fizetésének elmulasztása, a szolgáltatás nyújtás megszüntetésének feltételei, és a kommunikáció feltételeinek változtatása.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az új szabályozási keretek hatással lehetnek a szállodákban a telefonos kommunikációra alkalmazott díjakra.

REFERENCIA

1998. február 26-i 98/10/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a Nyílt Hálózati Hozzáférés (ONP) alkalmazása a telefonálás és az általános szolgáltatások esetében a telefonos jelentéseknél verseny környezetben, O.J. L 101, 98.04.01.

VIII.7.

VIII.    PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

            Strukturális Alap

CÍM

1.  Európai Regionális Fejlesztési Alap

2.  Európai Szociális alap (lásd I.43)

3.  Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

4.  EU tervezetek az idegenforgalom támogatására

JOGI ESZKÖZÖK

1-3  Rendeletek

4.    Bizottsági kiadványok

JELENLEGI HELYZET

Ezeket a rendeleteket öt éves időszakokra fogadták el. Az 1998. és 1999-ben elfogadott rendeletek 2000-től 2006-ig vannak érvényben.

CÉL

1.  Az Európai Regionális Fejlesztési Alap regionális fejlesztéshez szükséges infrastruktúra beruházásokhoz biztosít finanszírozást.

2.  Az Európai Szociális alap az emberi erőforrások fejlesztésének finanszírozásában vállal részt.

3.  Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap a vidékfejlesztéshez biztosít finanszírozást.

4.  Átfogó és egyértelmű áttekintést nyújtani azokról a pénzügyi és technikai támogatásokról (beleértve a Strukturális Alapot) amelyet a Közösség az idegenforgalom fejlesztésére kínál.

TARTALOM

A Strukturális Alapok közös célkitűzései a következők:

1 cél: a kevésbé fejlett térségek fejlesztésének elősegítése;

2 cél: A gazdasági és társadalmi átalakulás elősegítése a strukturális nehézségekkel küzdő ipari, vidéki, városi vagy halászt-függő térségekben;

3 cél: A képzési rendszer korszerűsítése és a foglalkoztatás elősegítése.

AZ ÁGAZATRA GYAKOROLT ESETLEGES HATÁS

Az idegenforgalom területén az EU által biztosított legjelentősebb támogatás a Strukturális Alapokból származik. A Közösségi támogatást igénybe venni szándékozó vállalatoknak célszerű megvizsgálni, milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre ebből a forrásból.

REFERENCIÁK

1.  1999. június 21-i 1261/1999 (EC) Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, O.J. L 1999.06.16. és

1999. június 12-i (EC) 1783/1999 Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, O.J. L 213, 99.08.13.

2.  1999. június 21-i (EC) No 1262/1999 Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet az Európai Szociális Alapról, O.J. L 161, 1999.06.26. és

1999. július 12-i (EC) 1784/1999 Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet az Európai Szociális Alapról, O.J. L 213, 99.08.13.

3.  1999. május 17-i (EC) No 1257/1999 Tanácsi Rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia alapból (EAGGF) valamint egyes Rendeletek módosításáról és visszavonásáról, O.J. L 160, 99.06.26.

4.  “EU tervezetek az idegenforgalom támogatására: Internetes térkép az idegenforgalmi ágazat részére” és “EU támogatás az idegenforgalmi vállalkozások és idegenforgalmi célállomások részére. Támogatás: Internetes útmutató”. A Vállalkozások Főigazgatóság (Enterprise Directorate-General) kiadványai a következő Internet címen találhatók:

www.europa.eu.int/comm/enterprise/services/tourism/tourism-publications/publications.htm

Lásd még:

1999. június 21-i 1260/99/EC Tanácsi Rendelet a Strukturális Alapok általános rendelkezéseinek megállapításáról, O.J. L 161, 99.06.26.

Bizottsági Közlemény a Strukturális Alapokról és annak a Kohéziós Alapok irányelveivel történő koordinációjáról a 2000-2006 közötti időszak közötti programok, COM(1999)0344, O.J. C 267, 99.09.22.

Bizottsági tanulmány tervezet “A Strukturális Alapok legjobb hasznosítása a kereskedelmi és idegenforgalmi ágazatban” (No ENR/01/021) – készíti a Holland Közgazdasági Intézet (Netherlands Economics Institute NEI)

VIII.8.

VIII.    PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

            Európai Beruházási Bank

CÍM

Európai Beruházási Bank

JELENLEGI HELYZET

1958-ban hozta létre a Római Szerződés

CÉL

Az EU gazdaságpolitikái előmozdítása révén az európai integrációt támogató beruházások finanszírozása.

TARTALOM

Az Európai Unión belül az EIB számos, a fenntartható fejlődést elősegítő célok megvalósítására irányuló projektet, valamint egyes régiók stabilitásának növelésére, a béke megvalósítására irányuló erőfeszítés támogat. Az Európai Unión kívül az EIB több mint 120 országban támogatja az Unió együttműködési és fejlesztési segély politikáját.

AZ ÁGAZATRA GYAKOROLT ESETLEGES HATÁS

Az EIB által kölcsönzött források jelentős hányada az idegenforgalommal kapcsolatos tevékenységek fejlesztésére irányult.

REFERENCIÁK

Európai Beruházási Bank Székhely (European Investment Bank Headquarters)

100, Bd Konrad Adenauer

L-2950 Luxembourg

Tel: + 352/43.791

Fax: + 352/43.77.04

VIII.9.

VIII.    PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

            Kockázati tőke / Induló tőke

Lásd XIV.3

Lásd még:

EU tervek túrizmus támogatására: Internetes térlép az idegenforgalmi ágazat részére (VIII.7)

VIII.10.

VIII.    PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

            GATS (Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodás)

CÍM

1.  GATS (Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodás)

2.  Javaslat új Fordulóra.

JOGI ESZKÖZ

1.  Nemzetközi Megállapodás.

2.  A Fordulóra még nem került sor

JELENLEGI HELYZET

1.  A Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodást (GATS) 1994. áprilisában írták alá Marrakech-ben

2.  A tervek szerint legkésőbb 1999. december 31-ig a WTO és a meglévő GATS keretében a szolgáltatásokkal kapcsolatosan új tárgyalási Fordulóra került volna sor. Ezt az éppen erre a célra összehívott Seatteli-i WTO Konferencia (1999. november 30.-december 3.) ne indította el az új Kereskedelmi Fordulót. A “GATS 2000” tárgyalások 2000. január 1-én indultak el de az előrehaladás nagyon lassú volt. A 2001. novemberi Doha-i WTO Miniszteri Konferencia elindított egy utolsó felhívást, amelyben arra szólította fel a WTO tagokat, hogy 2002. június 30-ig adják meg a többi tagországtól várt konkrét kötelezettségvállalásra vonatkozó igényeiket, és 2003. március 31-ig adják meg induló ajánlataikat a többi tagország számára. 2002. július 4-én az Európai Unió benyújtotta a többi tagország felé az EU a szolgáltatások jobb piaci hozzáférése iránti kiindulási.

CÉL

1.  A jelen GATS célja a szolgáltatások világkereskedelmének bővítése a piacok egyeztetett szabályok és elvek szerinti bővítése révén, hozzájárulva ezáltal a gazdasági növekedéshez és fejlődéshez.

2.  Az Európai Unió szemszögéből a Millenniumi Fordulón a következő célokat kell kitőzni:

ˇ         jelentős előnyöket biztosítani a világgazdaság számra áruk és szolgáltatások liberalizációjával, a különböző politikák, elsősorban a verseny-, beruházás-, szellemi tulajdon-, kereskedelemkönnyítés- és közbeszerzés-politika jobb szabályozásával;

ˇ         a globalizáció kihasználásának elősegítése;

ˇ         a kereskedelem és fejlődés jobb koherenciájának biztosításával a fejlődő országok jobb beintegrálása a világgazdaságba a liberalizációból származó előnyök egyenletesebb megosztása érdekében; és

ˇ         a WTO multilaterális rendszer TARTALMÁNAK továbberősítése.

TARTALOM

1.  A GATS a szolgáltatások kereskedelmére és a szolgáltatások területén történő beruházásokra terjed ki. Ez egy 130 kereskedő országra kiterjedő, jogilag kötelező erejű keretszerződés és kötelezettségvállalási megállapodás. A megállapodás célja, gyakorlatilag a teljes szolgáltatási szektor liberalizálása és elérhetővé tétele a külföldi szolgáltatók számára.

A GATS három alapelven nyugszik:

ˇ         kiterjed valamennyi szolgáltatásra az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével,

ˇ         nem engedi a nemzeti szolgáltatás nyújtók előnyben részesítését - a „nemzeti elbánás elve”, és

ˇ         nem engedi meg a megállapodás többi tagja közötti diszkriminációt - a legnagyobb kedvezményt biztosító elbánás (MFN) elve.

ˇ         A szolgáltatásokra nem alkalmaznak semmilyen vám vagy egyéb általános védelmi mechanizmust, de az egyezmény mindhárom elv alól lényeges kivételeket tesz.

AZ ÁGAZATRA GYAKOROLT ESETLEGES HATÁS

1.  A GATS szabályai az idegenforgalmi szolgáltatásokra is vonatkoznak, és hozzájárulhatnak az ágazat fejlődéséhez világszerte.

A HOTREC tagja az Európai Bizottság közreműködésével létrehozott Európai Szolgáltatási Hálózatnak (European Services Network), melynek tagjai kulcsfontosságú vállalkozások és érdekelt európai szövetségek. Ez a hálózat nyújt útmutatót a Bizottság részére a szolgáltatásokkal kapcsolatos új tárgyalások során.

2.  A Seattle-i konferencia sikertelensége óta, a HOTREC-et megkereste a Bizottság (DG Kereskedelem) azért, hogy vegye számba a tagjai által az idegenforgalmi ágazatban tapasztalt piacrájutási korlátokat. A korlátok feltárása még az előkészítési fázisban van.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

HOTREC rendszeresen részt vesz az ESF találkozóin. ESF az UNICE (Európai Ipari Munkaadók Szövetsége) által létrehozott "Európai Szolgáltatási Fórum " amely továbbra is szorosan együttműködik a Bizottsággal a következő Kereskedelmi Forduló ágazati igényeinek összegyűjtésében..

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

2.  A tárgyalások még nem kezdődtek el. Ha majd elkezdődnek, legkésőbb a megkezdést követő négy éven belül be kell, hogy fejeződjenek.

REFERENCIÁK

1.  EU Állásfoglalása a Millenniumi Fordulón; http://www.europe.eu.int/comm/trade.htm

2.  1994. december 22-i Tanácsi Döntés az Uruguay Forduló multilaterális tárgyalások során született megállapodások az Európai Közösség hatáskörébe tartozó ügyeinek lezárása, (1986-1994), O.J. L 336, 94.12.23.

GATS & Idegenforgalom – Kereskedelmi és Idegenforgalmi Megállapodás – Általános Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodás hatásai, WTO, 1996.