III. FOGYASZTÓI ÜGYEK

Különböző témák

1.    Fogyasztóvédelmi politika

2.    Rendelkezések a fogyasztók érdekeinek védelmében

3.    Fogyasztói viták rendezése

4.    Turisták, mint fogyasztók

5.    Kereskedelmi kommunikáció a belső piacon

6.    Értékesítés reklám a Belső Piacon

7.    Személyi adatok védelme

8.    Távértékesítés

9.    Félrevezető és összehasonlító hirdetések

10.   Dohánytermékek reklámozása

11.   Dohányzás nyilvános helyen

12.   Véralkohol tartalom

13.   Gyermekek és serdülők alkohol fogyasztása

14.   Tisztességtelen feltételek

15.   Időosztás (Time Share)

16.   Túltöltés

17.   A beszállás megtagadása utáni kártalanítási rendszer szabályai a menetrendszerű légi közlekedésben

18.   Árak jelölése

19.   Elektronikus kereskedelem

20.   Az elektronikus aláírás biztonsága

Biztonság

21.   Hibás termékek utáni felelősség

22.   Szolgáltatások biztonsága

23.   Szállodai biztonság

24.   Építőipari termékek

25.   Kozmetikumok

26.   Általános termékbiztonság

III.1.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Fogyasztóvédelmi politika

CÍM

1.  A fogyasztók érdekében végzett közösségi tevékenység általános keretei

2.  Fogyasztópolitikai stratégia 2002-2006

3.  EU Fogyasztóvédelem

JOGI ESZKÖZ

1.  Parlamenti és Tanácsi Döntés

2.  Bizottsági Közlemény

3.  Bizottsági Előkészítő irat és követő Közlemény

JELENLEGI HELYZET

1. A fogyasztók érdekében végzett közösségi tevékenység általános kereteit létrehozó Döntést 1999. január 25-én fogadták el.

2. A Közleményt a Bizottság 2002. májusában terjesztette elő.

3. A Bizottság az Előkészítő iratot 2001. október 2-án, a követő Közleményt 2002. júniusában terjesztette elő.

CÉLKITŰZÉS

1. Megteremteni a jogi alapokat egy általános keret létrehozására, amely fogyasztók érdekében végzendő közösségi tevékenységet fogja össze a 1999. január 1. és 2003. december 31. közötti időszakban.

2. Bemutatni a Bizottság következő ötéves, európai szintű fogyasztópolitikai stratégiáját.

3. A Előkészítő irat célja egy széleskörű nyilvános konzultáció elindítása volt az EU fogyasztóvédelemének jövőjéről. A követő Közlemény egy akciótervet határoz meg a nemzeti szakértőkkel, vállalkozásokkal, fogyasztókkal és az Európai Parlamenttel, az Előkészítő irat válaszadói által felvetett kérdések és aggályok megválaszolása céljából folytatandó konzultációra.

TARTALOM

1.  Az Általános Keret a fogyasztók egészségének, biztonságának, gazdasági érdekeinek és az információhoz való jogának védelmét elősegítő tevékenységeket határozza meg. A tevékenységeknek ezt az általános keretét az 1999. január 1-től 2003. december 31-ig terjedő időszakra fogadták el.

Az 1997. júniusi, Amszterdami Egyezmény megszilárdította a fogyasztóvédelem szerepét, és megerősítette az EU Szerződés már létező 129. Cikkelyét. Más Közösségi politikák és akciók meghatározása és megvalósítása során a fogyasztóvédelmet figyelembe kell venni.

2. Ágazatunk szempontjából különösen fontosak az alábbi bejelentések:

ˇ       a Bizottsági Közlemény a szolgáltatások biztonságáról;

ˇ       Bizottsági javaslat a szolgáltatások biztonságáról;

ˇ       átdolgozott Tanácsi Ajánlás javaslat a szállodák tűzbiztonságáról;

ˇ       módosítások a társasutazás Irányelvhez;

ˇ       jelentés az árak jelölésére vonatkozó Irányelvről;

ˇ       jelentés a táveladásra vonatkozó Irányelvről;

ˇ       a létező fogyasztói szerződés törvény felülvizsgálata;

ˇ       intézkedések az elektronikus kereskedelem biztonságának növelésére;

ˇ       Javaslat a belső piacon teljesített fizetések átfogó jogi kereteire.

Ide tartozik egy rövidtávú gördülő program, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak.

3. Az Előkészítő irat két lehetséges megközelítést javasolt a fogyasztóvédelem jövőbeli irányát tekintve az EU-ban: 1) a specifikus módszer, amely keretében meghatározott kérdésekre vonatkozó további Irányelvek kerülnek elfogadásra (létezik is már több specifikus Irányelv, pl. a társasutazásról, az időosztásról (Time Share) - valaminek többek által különböző időben történő használata -, az élelmiszerekről, stb.) 2) a vegyes módszer, amelynek keretében kidolgozásra kerül egy EU keret direktíva a vállalkozás-fogyasztó kereskedelmi kapcsolatára vonatkozó tisztességes magatartás nemzeti szabályainak harmonizálására, amelyet, ahol szükséges, a meglévő Irányelvek reformja egészítene ki. Az Előkészítő irat követő Közleménye tudomásul veszi a Tagállamok és más válaszadók többségének azt a kívánságát, hogy a Bizottság dolgozzon ki egy keret Irányelvet a tisztességes kereskedelmi gyakorlatról („tisztességes kereskedelem”), amely harmonizálja a vállalkozások és fogyasztók közötti tisztességes kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó nemzeti szabályokat.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos javaslatok közül soknak várhatóan hatása lesz a szálloda- és vendéglátóipari ágazatra.

REFERENCIÁK

1.  283/1999/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Döntés a fogyasztók érdekében végzett közösségi tevékenység általános kereteinek létrehozásáról, O.J. L 34, 99.02.09.

2. A Bizottság Közleménye az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottság részére a 2002-2006 közötti időszakra vonatkozó Fogyasztópolitikai Stratégiáról, COM(2002)0208, 2002.05.07.

3.  Az Európai Fogyasztóvédelem Előkészítő irata, COM(2001)531, 2001.10.02. és a Bizottság Közleménye „ Az EU Fogyasztóvédelem Előkészítő irat követő Közleménye”, COM(2002)289, 2002.06.11.

http://www.europa.eu.int

III.2.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Rendelkezések a fogyasztók érdekeinek védelmében

CÍM

Rendelkezések a fogyasztók érdekeinek védelmében

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

1998. május 19-én elfogadva.

CÉLKITŰZÉS

Az Egységes Piac megalakulásával a fogyasztók úgy érzik, hogy más Tagállamban lévő vállalkozásokkal bonyolított ügyleteik során is megilleti őket a gyors, hatásos és olcsó védelem. A jogi eljárást bonyolítja, hogy továbbra is tizenöt jogrend létezik.

TARTALOM

 Az Irányelv bevezeti a fogyasztói érdekvédelmi szervek kölcsönös elismerésének elvét. Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően, minden Tagállamnak el kell készítenie ezen szervezeteinek listáját, és ezek a szervezetek vagy kapjanak jogi státust más tagállamokban, vagy legyen joguk eljárni más Tagállambeli testvérszervezetük nevében. Ezáltal a fogyasztói szervezetek folytathatnának eltiltó eljárásokat más tagállamokban a Közösségi jog megsértése esetén.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A javasolt Irányelv meghatározza, hogy legalább kilenc Közösségi Irányelv megsértése esetén alkalmazható (ez a lista még bővülhet), melyek közül ötnek hatása van az ágazatra.

Ezek a következők:

ˇ         Táveladás, lásd III.8

ˇ         Időosztás (Time Share), lásd III.15

ˇ         Tisztességtelen feltételek, lásd III.14

ˇ         Társasutazás, lásd VII.3

ˇ         Összehasonlító hirdetések, lásd III.9

A fogyasztói szervezetek befolyása a kereskedelmi és szakmai szervezetekkel szemben erősödhet.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

A fogyasztói érdekek védelmét szolgáló rendelkezésekkel kapcsolatosan HOTREC azon a véleményen van, hogy:

ˇ         a fogyasztóvédelmi szervezetek csak az egyéni fogyasztói akciók peres eljárással történő támogatásához kapjanak jogi statust,

ˇ         ha fogyasztói szervezetek más tagállamokban jogi státust kapnak, ugyanezt kell biztosítani a vállalkozásokat képviselő szervezetek részére is.

REFERENCIA

1998. május 19-i 98/27/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről, O.J. L 166, 98.06.11.

Lásd még:

Előkészítő irat, A fogyasztók igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése és a viták rendezése az Egységes Piacon, 1993. november 16., COM (93) 576 végleges

III.3.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Fogyasztói viták rendezése

CÍM

1.  Akcióterv a fogyasztók igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésére és a jogviták rendezésére az Egységes Piacon,

2.  A fogyasztói viták bíróságon kívüli rendezéséért felelős szervekre vonatkozó elvek,

3.  Egy Európai Bíróságon Kívüli Hálózat (EEJ-NET) létrehozása a fogyasztói viták rendezésére.

JOGI ESZKÖZ

1. Közlemény

2. Bizottság Ajánlások és Közlemény

3. Tanácsi Határozat

JELENLEGI HELYZET

1.  Az 1993. évi Előkészítő iratot, majd az 1994. őszén megrendezett Fogyasztói Fórum vitáit követően, a Bizottság 1996. február 14-én előterjesztett egy Közleményt, amely a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos európai szabványra tesz javaslatot.

2.  1998. március 30-án elfogadva. 2001. áprilisában, a Bizottság ugyanebben a tárgyban elfogadott egy másik Ajánlást egy Közlemény kíséretében.

3.  A Bizottság 2000. március 20. beterjesztette, a Tanács május 25-én elfogadta.

CÉLKITŰZÉS

1.  Az Egységes Piac megalakulásával a fogyasztók úgy vélik, hogy akkor is joguk van a gyors, hatásos és olcsó védelemhez, ha más Tagállamban tartózkodnak, vagy más Tagállamban lévő vállalkozásokkal bonyolítanak le ügyleteket. A jogi eljárást bonyolítja, hogy továbbra is tizenöt jogrend létezik.

2.  A fogyasztói viták bíróságon kívüli rendezéséért felelős szervekre vonatkozó elvek kimunkálása.

3.  A határon átnyúló jogviták költségeinek, formai követelményeinek, időigényének és akadályainak, - mint pl. a nyelvi problémák – csökkentése, a fogyasztóknak a bíróságon kívüli orvoslathoz való könnyű hozzáférése biztosítása révén.

TARTALOM

1.  Az Akcióterv javaslatot tesz egy egységes fogyasztói panasz nyomtatványra.

2.  Az 1998. évi Ajánlás hét alapelvet fektet le, amelyet minden fogyasztói jogviták rendezésével foglalkozó szerveknek követnie kell a fogyasztói viták rendezésére irányuló eljárások során. Ezek a következők:

ˇ         Függetlenség

ˇ         Átláthatóság

ˇ         Az ellenérdekeltség elve

ˇ         Hatékonyság

ˇ         Jogszerűség

ˇ         Szabadság

ˇ         Képviselet

A 2001. évi Ajánlások nem befolyásolják a fentebb felsorolt elveket. Az Ajánlás meghatározza a külső szervek által követendő elveket akkor, ha a feleket jogvitáik megoldására egyeztetésen alapuló eljárás igénybevételéről kívánják meggyőzni, figyelembe véve az elektronikus kereskedelmet és a távközlési technológiák fejlődését is.

3.  Az elgondolás lényege, segítséget nyújtani a fogyasztóknak abban, hogy a Tagállamokban létrehozott központi kapcsolati pont igénybevételével legyőzzék a más Tagállamban található illetékes bíróságon kívüli testületekhez való hozzáférésüket nehezítő akadályokat. Ezek a központi kapcsolati pontok, mintegy „elszámoló házként” működve, információkkal és tanácsokkal látnák el az árukra vagy szolgáltatásokra panaszkodó fogyasztókat. 2001. október 16-án David Byrne Biztos, és a belga Elnökség útnak indították az EEJ-Net projekt kísérleti fázisát.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

HOTREC örömmel fogad minden olyan módszert, amely megkönnyíti a fogyasztói jogviták rendezését és csökkenti azok költségét.

REFERENCIÁK

1.  Bizottsági Közlemény Akcióterv a fogyasztóknak az igazságszolgáltatáshoz és a fogyasztói jogviták Belső Piacon történő rendezéséhez való hozzáférés biztosítására, COM (96) 13 végleges, Brüsszel 96.02.14.

2.  1998. március 30-i Bizottsági Ajánlás a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésért felelős szervekre vonatkozó elvekről, O.J. L 115, 98.04.17.

2001. április 4-i Bizottsági Ajánlás a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli, megegyezés alapján történő rendezésért felelős szervekre vonatkozó elvekről, O.J. L 109, 2001.04.19.

Bizottsági Közlemény a “bővülő fogyasztói hozzáférés a jogviták alternatív rendezéséhez” témában, COM(2001)161, 2001.04. 04.

3.  2000. március 20-i Bizottsági Munkaanyag az Európai Bíróságon Kívül Hálózat (EEJ-NET) létrehozásáról és a 2000. május 25-i Tanácsi Határozat a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésére szolgáló Közösségre kiterjedő országos szervek hálózatáról, O.J. C 155, 2000.06.06.

III.4.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Turisták, mint fogyasztók

CÍM

A biztonság, fogyasztói jogok és kereskedelmi normák javítása az idegenforgalmi ágazatban

JOGI ESZKÖZ

Parlamenti Határozat Aparicio Sanchez, az Európai Parlament tagja Jelentése alapján

JELENLEGI HELYZET

1998. március 31-én elfogadva.

CÉLKITŰZÉS

A turisták védelmének vizsgálata fogyasztói szempontból és javaslatok kidolgozása a turisták, mint fogyasztók védelmének javítását szolgáló rendelkezésekre/cselekvésekre.

TARTALOM

A Határozat számos, a szálloda- és vendéglátóipari vállalkozásokra közvetlenül ható rendelkezés területén sürget cselekvést. Ezek a további rendelkezéseket sürgető felhívások sokszor indokolatlanok, mert nem a konkrét helyzet célértékelésén alapszanak.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Bár a Határozatok nem kötelező erejűek, megfelelő referenciaforrásként, vagy ihletként szolgálhatna későbbi rendelkezésekhez.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

HOTREC a Határozat elfogadásához vezető eljárás minden egyes lépésénél felszólalt. A végén, HOTREC keményen bírálta a szöveget, mert nincsenek egyensúlyban a fogyasztók jogai és kötelességei, és a Határozat nem veszi figyelembe az Ágazat által már korábban magára vállalt rendelkezéseket. És ami a legfontosabb, NET partnereivel együtt mélységesen sajnálja, hogy nem került sor egy valódi konzultációra és nem vették figyelembe az Ágazat véleményét sem.

REFERENCIA

Határozat a Biztonság, fogyasztói jogok és kereskedelmi normák javításáról az idegenforgalomi ágazatban, Tourism A4-0071/98, O.J. C 138, 98.05.04.

III.5.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Kereskedelmi Kommunikáció a Belső Piacon

CÍM

Kereskedelmi Kommunikáció a Belső Piacon

JOGI ESZKÖZ

1.  Előkészítő irat

2.  Bizottság Közleménye

3.  Parlamenti Határozat

JELENLEGI HELYZET

1.  A Bizottság 1996. május 8-án fogadta el az Előkészítő iratot. Az érdekelt felek az Előkészítő irattal kapcsolatosan 1996. október 30-ig nyújthattak be írásos észrevételeket.

2.  A Előkészítő irat utókövetéseként, 1998. márciusában a Bizottság közzétett egy Közleményt az Előkészítő iratban javasolt cselekvések gyakorlatban történő megvalósítása céljából.

3.  1999. január 14-én, az Európai Parlament a Bizottság Közleményével kapcsolatosan egy határozatot szavazott meg.

CÉLKITŰZÉS

A Bizottság arra a megfigyelésre jutott, hogy az Egységes Piac és az Információs Társadalom kialakulásával párhuzamosan terjed a határon átnyúló kereskedelmi kommunikáció jelensége. A nemzeti szabályozás különbözőségei azonban hátráltatják ezt a folyamatot. A Előkészítő irat megvizsgálja a meglévő nemzeti szabályokat, és megpróbálja feltárni a határon átnyúló kereskedelmi kommunikációt akadályozó tényezőket. A Közlemény célja az Előkészítő iratban javasolt intézkedések gyakorlatba történő átültetése. A Határozat üdvözli az Előkészítő irat megjelenését.

TARTALOM

1.  A Előkészítő irat két konkrét javaslatot fogalmaz meg:

ˇ         egységes módszert, a kereskedelmi kommunikációt korlátozó nemzeti szabályozások értékelésére, és

ˇ         megerősített európai szintű koordinációt egy valódi párbeszéd kialakítására a Tagállamok között ebben a témában.

2.  A Közleményben, a Bizottság négy olyan kulcsterületre összpontosít, ahol a kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos szabályozás jelentősen eltér a Tagállamok között, ezek a kiskorúak védelme, tisztességtelen verseny, szponzorálás és félrevezető állítások. A javasolt akciók a következők:

ˇ         Átlátható értékelési módszertan kimunkálása

ˇ         Szakértői Csoport létrehozása

ˇ         Tudományos szakértői hálózat

ˇ         Kapcsolati pont és információs hálózat létrehozása

ˇ         Kereskedelmi kommunikációs adatbázis felállítása

ˇ         Panaszok kezelésének felgyorsítása

ˇ         Nemzetközi együttműködés

ˇ         Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos ügyek egyértelműsítése

3.  A Határozatában a Parlament üdvözli az Előkészítő iratot, de hangsúlyozza, hogy a javasolt akciókat számos ponton igazítani és konkretizálni kell. Hangsúlyozza azt is, hogy a határon átnyúló kereskedelmi kommunikációknak a kölcsönös elismerésen kell alapulni, és egyetért azzal, hogy ott, ahol a nemzeti érzékenységek túlságosan különbözőek ahhoz, hogy a kölcsönös elismerés megvalósuljon, az ügyeket, ha csak lehet, önmegtartóztatás alkalmazásával kell kezelni.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az ezen a területen megvalósuló Közösségi akciók remélhetőleg egyértelműbb és átláthatóbb jogi kereteket teremtenek a határon átnyúló reklám és hirdetés kampányok lefolytatásához.

REFERENCIÁK

1.  Kereskedelmi kommunikáció a Belső Piacon: a Bizottság Előkészítő irata, Brüsszel, 1996.08.05, COM (96) 192 végleges.

2.  Bizottsági Közlemény: A kereskedelmi kommunikáció a Belső Piacon című Előkészítő irat utókövetéséről, COM (98) 121 végleges, 98.03.04.

3.  Határozat a Bizottságnak a Tanács, az Európai Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság részre, a kereskedelmi kommunikáció a belső piacon című Előkészítő irat utókövetésére vonatkozóan benyújtott Közleményéről C4-0252/98, O.J. C 104, 99.04.14.

Lásd még:

Előkészítő irat az Európai Fogyasztóvédelemről, COM(2001)531, 2001.10.02. és Bizottsági Közlemény “ Utókövető Közlemény az Európai Fogyasztóvédelemről szóló Előkészítő iratról, COM(2002)289, 2002.06.11.

III.6.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Értékesítési Reklám a Belső Piacon

CÍM

Értékesítési Promóció a Belső Piacon

JOGI ESZKÖZ

Rendelet

JELENLEGI HELYZET

A Tanács 2001. október 2-án terjesztette be, jelenleg a Parlament első olvasására vár.

CÉLKITŰZÉS

Az értékesítési reklám célú kereskedelmi kommunikáció nemzeti szabályainak harmonizálása és Közösségi szintű fogyasztóvédelem biztosítása.

TARTALOM

A Javaslat részletes definíciót és rendelkezéseket tartalmaz az alábbiakról:

ˇ         Reklámozó

ˇ         Vevő

ˇ         Árengedmény; ingyen ajándék; jutalom; promóciós verseny; promóciós játék

ˇ         Gyermekek és serdülők

ˇ         Szeszes italok

ˇ         Nem állami szabályozó testület

ˇ         Költség alatti eladás

A Javaslat speciális rendelkezéseket tartalmaz a gyermekek és serdülők védelmére, és egy hosszú mellékletet, amely meghatározza az értékesítési reklámmal kapcsolatosan nyújtandó információk teljes körét. A Javaslat ugyancsak részletesen ismerteti az információnyújtási követelmények nem teljesítése esetén alkalmazható orvoslati eljárásokat.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A Bizottság megfogalmazása szerint “az értékesítési reklám az áruk és szolgáltatások eladásának kulcs eszköze” ezért minden változtatás fontos lehet, amit a Rendelet a Tagállamok jelenlegi helyzetéhez képest hozhat.

REFERENCIA

Javaslat Európai Parlamenti és Tanácsi Rendeletre az értékesítési reklámról a Belső Piacon, COM(2001)546, 2001.02.10.

III.7.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Személyi adatok védelme

CÍM

1.  Természetes személyek védelme a személyes adatok feldolgozásával és az adatok szabad mozgása során

2.  US biztos menedék megállapodások

JOGI ESZKÖZ

1.  Irányelv

2.  Bizottsági Döntés

JELENLEGI HELYZET

1.  1995. október 24-én elfogadva.

2.  2000. július 27-én elfogadva.

CÉLKITŰZÉS

1.  A természetes személyek védelme személyes adataik feldolgozása során. Az Irányelv célja a fogyasztóknak nyújtott védelem általános növelése, és egyben a különböző Tagállamokban érvényben lévő nemzeti jogszabályok harmonizálása.

2.  Az Európai Unióból az USA-ba átvitt adatok megfelelő védelmének biztosítása.

TARTALOM

1.  Az Irányelv az üzleti vállalkozások valamennyi végfelhasználójáról, munkavállalójáról és üzleti partneréről készült fájlra vonatkozik. Az adatfeldolgozás csak bizonyos körülmények között engedélyezett, mégpedig:

ˇ         az adat alanyának hozzájárulása esetén;

ˇ         ha az adat alanyával meglévő szerződés teljesítéséhez szükséges;

ˇ         „jogos érdekből”, és/vagy

ˇ         törvényes kötelezettségek kielégítése céljából

Az adat alanya kiterjedt információs jogokkal rendelkezik, és az adatfeldolgozó ezeket kérésre köteles automatikusan kielégíteni.

 Az Irányelv tiltja az adóalany faji vagy etnikai származásával, vallási vagy politikai hovatartozásával kapcsolatos adatok feldolgozását az adóalany előzetes kifejezett hozzájárulása nélkül. Az adatoknak az Európai unión kívülre történő továbbítása is tilos, hacsak a harmadik ország nem biztosít megfelelő szintű védelmet.

2002-ben a Bizottság jelentést kell hogy készítsen az Irányelvről az Európai Parlament részére, és el kell, hogy döntse, szükség van-e annak felülvizsgálatra. Az Irányelv nagyon szerteágazó, és nagyon sok bonyolult kérdést vet fel. A Bizottság 2002. szeptember 30. és október 1. között adatvédelmi konferenciát rendez, és az év folyamán később közzéteszi a jelentését. Ezenközben a Bizottság az Interneten keresztül (www.europa.eu.int/yourvoice) nyilvános konzultációt kezdet (az európai állampolgárokkal és adatgyűjtőkkel) erről a kérdésről. A szakmai szövetségeket is felkérték, hogy küldjék meg az álláspontjukat tartalmazó dokumentumokat a Bizottság részére.

2.  A Döntés megállapítja, hogy az USA Kereskedelmi Minisztériuma által bevezetett nemzetközi elvek „biztonságos menedék” néven ismert sorozata, amelyhez az amerikai cégek önkéntes alapon csatlakozhatnak, megfelelő védelmet nyújt az Európai Unióból továbbított személyes adatoknak. A 95/46/EC Irányelv akkor teszi lehetővé a Tagállamok számára az adatok harmadik országba történő továbbítását, ha a harmadik ország megfelelő adatvédelmet, vagy meghatározott védelmi berendezéseket biztosít. Az USA-ban nincsen az adatvédelemmel kapcsolatos horizontális jogszabály, és az adatok védelme a magán szférában elsősorban az önszabályozáson alapul. A „biztonságos menedék” csomagot összességében azért dolgozták ki, hogy útmutatóul szolgáljon azon amerikai cégek és szervezetek részére, amelyek meg akarnak felelni az Európai Unió Adatvédelmi Irányelve által előírt „megfelelő védelem” követelménynek. Így, a „biztonságos menedék” mintegy hidat képez az USA főként önszabályozáson alapuló és az EU törvényen alapuló rendszere között.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

 Az Irányelv bizonyos mozgásteret biztosít a Tagállamok számára a bevezetése terén, így a nemzeti törvények kismértékben különbözőek maradnak majd. Ez azért fontos, mert pl. az Európai Unión belüli adattovábbítás esetében az Irányelvben erre vonatkozóan meghatározott elv alapján annak a Tagállamnak a törvényét kell alkalmazni, ahol az adatvezérlő székhelye van.

A különböző bevezetési megoldások illusztrálására nézzük például az Olasz példát. Az Irányelvet bevezető olasz törvény értelmében, a szállodák nem adhatnak át telefonhívásokat a szállodában tartózkodó vendégnek azok előzetes hozzájárulása nélkül. A szállodák ezen kívül nem küldhetnek szállodai reklámot a vendég címére sem azok előzetes hozzájárulása nélkül. E miatt a helyzet miatt, az olasz szállodai szövetségünk, felelőssége fedezése érdekében, felajánlja a vendégeknek, hogy írjanak alá egy nyilatkozatot, felhatalmazva a szállodát a fentiek megtételére.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

HOTREC részletesen kifejtette, hogy az Irányelv miként vezethet el a szükségtelen bürokratizálódáshoz, és a KKVk pénzügyi terheinek növekedéséhez.

REFERENCIÁK

1.  1995. október 24-i Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a természetes személyek védelméről személyes adatainak feldolgozása és az adatok szabad mozgása során, O.J. L 281, 95.11.23.

2.  Bizottsági Döntés a Biztonságos Menedék Titoktartási Elvek által biztosított védelem megfelelőségére vonatkozó 95/46/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelvvel kapcsolatban. Ennek szövege, és más, ezzel kapcsolatos dokumentumok elérhetők a Bizottság Belső Piac Web lapján:

www.europa.eu.int/comm/internal_market/en/index.htm

III.8.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Távértékesítés

CÍM

A fogyasztók védelme távszerződések esetén

JOGI ESZKÖZ

1.  Irányelv

2.  Bizottság Jelentés

JELENLEGI HELYZET

1.  1997. május 20-án elfogadva.

2.  2000. március 10-én benyújtva.

CÉLKITŰZÉS

1.  Az új technológiai fejlesztések nyomán megnövekedett a határon átnyúló értékesítés volumene. Ezért, a Bizottság szükségesnek találta a fogyasztók védelmét távszerződéskötések, mint pl. a telefonon, fax vagy televízió segítségével bonyolított vásárlások esetén is.

Ágazatunk számára ezek a foglalást igénylő olyan szolgáltatásokat jelentik, mint például a szállásfoglalás és vendéglátás.

2.  Benyújtani Bizottság erről a kérdésről készített tanulmány eredményeit az Európai Parlament és a Tanács részére.

TARTALOM

1.  A szöveg a vevők és szállítók közötti távszerződésekre vonatkozó minimális, kötelező szabályokat fogalmazza meg. Az Irányelv egyes Cikkelyei azonban nem vonatkoznak azokra a szerződésekre, amelyek:

ˇ         az élelmiszerek, italok és más, napi fogyasztásra szánt áruknak a vevő otthonába, tartózkodási helyére vagy munkahelyére történő szállítására vonatkoznak, vagy

ˇ         a szállás, közlekedés, vendéglátás vagy szabadidős szolgáltatások nyújtására vonatkoznak azokban az esetekben, ahol az eladó a szerződés megkötésével vállalja, hogy ezeket a szolgáltatásokat egy adott időpontban vagy adott időn belül nyújtja.

A Bizottság szerint helyes:

ˇ         a határon túlnyúló panaszok akadályainak elhárítására koncentrálni,

ˇ         segíteni a fogyasztói panaszoknak az Információs Társadalom jelenlegi körülményei közötti kezelésére szolgáló jogi keretek kialakításában, és

ˇ         felülvizsgálni a fogyasztókkal kapcsolatos meglévő törvényeket annak meghatározása érdekében, hogy szükségesek-e további szabályozások.

AZ ÁGAZATRA GYAKOROL ESETLEGES HATÁS

1.  Az eredeti javaslat eredeti megfogalmazásában kivonta a szolgáltatásokat az Irányelv alkalmazásának hatóköre alól. A szöveg későbbi változatai azonban az Irányelv hatókörébe vonták a szolgáltatásokat, beleértve a foglalást igénylő szolgáltatásokat is.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

1.  1995. novemberében és decemberében HOTREC a NET útján, agresszív és sikeres lobby tevékenységet folytatott az Európai parlamentnél (ennek részletei megtalálhatók a módosítással kapcsolatos NET álláspont alatt, melyet az Európai Parlament Fogyasztóvédelmi Bizottsága 1995. november 21-én befogadott a Tanács Közös Álláspontjába – hivatkozások lentebb).

Amikor a szöveg elérkezett az egyeztetési fázisba, a NET, 1996. április 3-án levelet továbbított a Tanács részére azért, hogy a Tanács a szakma véleményét figyelembe vehesse az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetés során.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

2000. június 4-ig kellett bevezetni.

REFERENCIÁK

1.  1997. május 20-i 97/7/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a fogyasztók távszerződésekkel kapcsolatos védelméről, O.J. L 144, 97.06.04.

2.  A Bizottság Jelentése az Európai Parlament részére a távértékesítéssel és összehasonlító hirdetésekkel kapcsolatos fogyasztói panaszokról (a távszerződésekre vonatkozó 97/7/EC Irányelv 17. Cikkelye és az összehasonlító hirdetésekre vonatkozó 97/55/EC Irányelv 2. Cikkelye), COM(2000)0127 végleges, 2000.03.10.

Lásd még:

Pénzügyi szolgáltatások távértékesítése, VIII.1

A Bizottság Közleménye az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottság részére a 2002-2006 közötti Fogyasztópolitikai stratégiáról, COM(2002)0208, 2002.05.07., III.1

III.9.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Félrevezető és összehasonlító hirdetések

CÍM

1.  Félrevezető hirdetések

2.  A félrevezető hirdetésekre vonatkozó 84/450/EEC Irányelvet az összehasonlító hirdetésekre történő kiterjesztés céljából módosító 97/55/EC Irányelv

JOGI ESZKÖZ

1.  Irányelv

2.  Irányelv

JELENLEGI HELYZET

1.  1984. szeptember 10-én elfogadva (csak a félrevezető hirdetésekre vonatkozóan).

2.  Az Irányelvet, amely módosítja az 1984. évi Irányelvet és az összehasonlító hirdetésekre terjed ki, 1997. október 6-án fogadták el.

CÉLKITŰZÉS

1.  Megvédeni a fogyasztókat és vállalkozásokat a félrevezető hirdetések esetleges káros hatásaitól és azok következményeitől.

2.  A fentivel azonos cél, de kiegészítve azokkal a feltételekkel, amelyek mellett az összehasonlító hirdetések megengedhetők.

TARTALOM

1.  Az Irányelv leszögezi, hogy információkat kell nyújtani az áruk és szolgáltatások jellemzőire (rendelkezésre állás, jelleg, kivitelezés, összetétel, stb.), árára vagy az ár kiszámításának módjára, az áruk szolgáltatásának illetve a szolgáltatások nyújtásának feltételeire, valamint a hirdető természetére, tulajdonságaira és jogaira vonatkozóan. Rendelkezések szükségesek annak érdekében is, hogy a félrevezető hirdetések ellen jogi úton felléphessen az a személy vagy szervezet, akinek, vagy amelynek ehhez jogos érdeke fűződik.

2.  A módosított Irányelv abban az esetben teszi lehetővé az összehasonlító hirdetések alkalmazását, ha azok objektív módon hasonlítják össze az ugyanazon szükségleteket kielégítő vagy ugyanazt a célt szolgáló árukat vagy szolgáltatásokat, ha azok nem félrevezetők, és nem keltenek a piacon olyan zavart, amelynek eredményeként összetéveszthetővé válik a hirdető és versenytársa. Az összehasonlító hirdetések alkalmazása ezen kívül nem keltheti a versenytárs márkájának, nevének, stb. rossz hírét, nem ócsárolhatja, vagy rágalmazhatja azokat. A Tagállamoknak biztosítaniuk kell a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy az érdekelt személyek vagy szervezetek pert indíthassanak az ilyen hirdetések ellen vagy panaszaikat megfelelő adminisztratív hatósághoz benyújthassák.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Világosan kell látni, hogy ez az Irányelv a szolgáltatásokra is vonatkozik. Konkrétan a mi ágazatunkban a vállalkozásláncok vagy cégcsoportok által alkalmazott összehasonlító hirdetések a verseny torzulásához vezethetnek, tekintettel arra, hogy az egyes KKV-k számára megfizethetetlen volnának ennek költségei.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

2.  2000. április 23.

REFERENCIÁK

1.  1984. szeptember 10-i Tanácsi Irányelv a Tagállamok félrevezető hirdetésekkel kapcsolatos szabályainak és adminisztratív rendelkezéseinek közelítéséről (84/450/EEC), O.J. L 250, 84.09.19.

2.  1997. október 6-i 97/55/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a félrevezető hirdetésekre vonatkozó 84/450/EEC Irányelvnek az összehasonlító hirdetésekre történő kiterjesztés céljából történő módosításáról, O.J. L 290, 97.10.23.

III.10.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Dohányárura vonatkozó hirdetések

CÍM

1. és 2. Dohánytermékek reklámozása és szponzorálás

3.  A dohányzás megelőzése és a dohánytermékek ellenőrzésének javítására vonatkozó kezdeményezések

JOGI ESZKÖZ

1. és 2. Irányelvek

3.  Tanácsi Határozat Javaslat

JELENLEGI HELYZET

1.  1998. július 6-án elfogadva.

Ez mindig egy nagyon vitatott téma volt.

2000. október 5-én az Európai Bíróság úgy döntött, hogy meg kell semmisíteni az 1998. évi dohányreklám és szponzorálási Irányelvet a jogi alapjával kapcsolatos okok miatt. (57. (2) Cikkely, 66. és 100.a Cikkelyek).

2.  Az Európai Bíróság döntését követően, 2001. május 20-án, az Európai Bizottság a dohányreklámmal és szponzorálással kapcsolatos új Irányelvet javasolt, amely, ha elfogadják, a 98/43/EC Irányelv helyébe lép. A Javaslatot várhatóan vita nélkül jóváhagyják majd a Tanács egy követező ülésén.

3.  2002. június 17-én a Bizottság beterjesztette.

CÉLKITŰZÉS

1. és 2. esetében, a rákkal összefüggő betegségek számának csökkentése révén hozzájárulni a Közösség állampolgárai egészségének és életminőségének javításához, és a Tagállamok dohányreklámmal kapcsolatos rendelkezéseinek harmonizálása révén megszüntetni a Belső Piac működésének akadályait. Az új javaslat biztosítani kívánja a különböző médiákban a koherens és azonos elbánást.

3.  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 5-i, a tagállamok dohánytermékek gyártásával, bemutatásával és értékesítésével kapcsolatos törvényeinek, rendeleteinek és adminisztratív rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó 2001/37/EC Irányelv, valamint a tagállamok dohánytermékek reklámozásával és dohánycégek szponzorálással kapcsolatos törvényeinek, rendeleteinek és adminisztratív rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó Javaslat rendelkezéseinek kiegészítése (lásd 2 pont).

TARTALOM

1.  A szöveg a dohánytermékek reklámozásának és a dohánygyárak által történő szponzorálás minden fajtájnak betiltását célozza. Az Irányelv a reklámozás és szponzorálás tiltása alól számos kivételt/derogációt tesz, mégpedig: közvetett reklám, Közösségen kívüli reklám, vagy a dohányárut értékesítő helyeken történő reklámozás, ingyenes osztogatás, szakmai beszámoló, a szponzorálás egyes típusai (pl. jelentős sportesemények), stb.

2.  A célok a következők:

-    Tagállamoknak a dohányáruk reklámozására és a szponzorálásra vonatkozó törvényei közötti korlátok megszüntetése, a közegészségügy előmozdítása; a dohányáruk reklámozására vonatkozó szabályokat közelíteni kell. A dohányáruk reklámozását azokra a lapokra és kiadványokra kell korlátozni, amelyek nem a nagyközönségnek szólnak.

-    A szponzorálás csak azokon tevékenységek és eseményeken tilos, melyek hatása határon átnyúló, de a kizárólag nemzeti szintű szponzorálás nincsen szabályozva.

-    Az információs társadalom szolgáltatásinak felhasználásával, valamint a rádiós műsorszórás keretében történő dohányáru reklámot Közösségi szinten kell szabályozni és ezek tiltottak.

-    Ugyancsak tilos a szponzorált eseményeken a dohányáruk ingyenes osztogatása.

3.  Az Ajánlás olyan intézkedésekben gondolkodik, amelyek csökkentik a gyermekek és serdülők hozzáférését és hozzájutását a dohányárukhoz. Ezen kívül, felszólítja a Tagállamokat olyan intézkedések bevezetésére, amelyek megelőzik, hogy a dohánytermékeket hirdető és reklámozó hirdetések eljussanak a gyermekekhez és serdülőkhöz.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

HOTREC támogat minden, az egészségmegóvásra ösztönző, és a dohányzás káros hatásainak megelőzésére irányuló tevékenységet. Mindazonáltal, a dohányáruk reklámozásának, és elsősorban a reklámtárgyak, mint pl. hamutartók, öngyújtók, napernyők, stb. osztogatásának betiltása hátrányosan érintené az ágazatban azokat a létesítményeket, amelyek erősen függenek a dohánygyárak reklám ajánlataitól.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

2.  Ha az Irányelv hivatalosan elfogadásra kerül, azt 2005. július 31-ig át kell venni.

REFERENCIA

1.  1998. július 6-i 98/43/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a Tagállamok dohánytermékek reklámozására és a szponzorálásra vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és adminisztratív rendelkezéseinek közelítéséről, O.J. L 213, 98.07. 30.

2.  Javaslat Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelvre a Tagállamok dohánytermékek reklámozására és a szponzorálásra vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és adminisztratív rendelkezéseinek közelítésére, COM(2001)283, O.J. C 270 E, 2001.09.25.

3.  Javaslat Tanácsi Ajánlásra a dohányzás megelőzésére és a dohányáruk ellenőrzésének javítására irányuló kezdeményezésekre, COM(2002)303, 2002.06.17.

Lásd még:

Az Európai Bíróság, 2000. október 5-i a C-376/98 számú Ügyben hozott Ítélete.

2001. június 5-i 2001/37/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a Tagállamok dohánytermékek gyártására, bemutatására és értékesítésére vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és adminisztratív rendelkezéseinek közelítéséről: O.J. L 194, 2001.07.18.

III.11.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Dohányzás nyilvános helyeken

CÍM

A nyilvános helyeken történő dohányzás tilalma

JOGI ESZKÖZ

1.  Tanácsi Határozat

2.  Tanácsi Következtetések

JELENLEGI HELYZET

1.  A határozatot 1989. július 18-án fogadták el. A Bizottság 1992. október 30-án helyzetjelentést tett közzé az 1989. évi Tanácsi Határozat alkalmazásáról a Tagállamokban, majd 1996. november 14-én ismét közzétett egy helyzetjelentést.

2.  Az 1999. november 18-i Miniszterek Egészségügyi Tanácskozásán hozták meg.

CÉLKITŰZÉS

A Tanács, a dohányzás elleni rendelkezések meghozatalával csökkenteni reméli a dohányzók és nemdohányzók körében előforduló rákos megbetegedések számát, és védeni kívánja a nemdohányzók egészséghez való jogát a passzív dohányzással szemben. Ez azzal jár, hogy a létesítményékben és különböző közlekedési eszközökön ki kell jelölni „nem dohányzó” területeket.

TARTALOM

1.  Minden olyan létesítmény, méretétől függetlenül, amely a közönség számára szolgáltatásokat nyújt „nyilvános helynek” minősül. Ezekben a létesítményekben ki kell jelölni nem dohányzó területeket.

2.  1999. november 18-án, a Miniszterek Egészségügyi Tanácsa áttekintette a Bizottság 1999. szeptemberi jelentését a közegészségnek a dohány fogyasztás káros hatásaitól való védelme területén elért előrehaladásról. A Miniszterek elfogadták a Következtetéseket és felkérték a Bizottságot arra, hogy készítsen Tanácsi Határozat javaslatot a nyilvános helyeken és munkahelyeken a dohányfüsttel való nem szándékos érintkezéstől való megóvásra, és vizsgálja meg a fiatalkorúak védelmét szolgáló lehetséges kezdeményezéseket, beleértve az értékesítés szabályait, az elektronikus úton (Interneten) illetve árusító automaták segítségével történő értékesítés feltételeit

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az ágazatunkhoz tartozó létesítmények kénytelenek lesznek dohányzó és nem dohányzó területeket kialakítani, és szellőzőrendszerüket esetleg drága, modern gépekkel kell, hogy felújítsák. A rugalmatlan törvények vagy alkalmazhatatlanok lesznek, vagy komoly anyagi nehézséget okoznak elsősorban a kis vendéglő tulajdonosoknak, akik ezáltal minden bizonnyal versenyhátrányba kerülnek.

A dohányzás kérdését bizonyos mértékben „társadalmi” vonatkozásaiban is kezeli a határozat. A munkahelyekkel kapcsolatos minimális biztonsági és egészségügyi követelményekre vonatkozó 1989. november 30-i Tanácsi Irányelv „a pihenőhelyiségben a dohányfüst által a nem-dohányzóknak okozott kényelmetlenség elleni védekezésre vonatkozó intézkedéseket” a minimális követelmények egyikeként sorolja fel.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

Minden igényt ki kell elégíteni. Meg kell találni a nemdohányzók jogos igényei megfelelő egyensúlyát a dohányzók jogainak tiszteletben tartása mellett, figyelembe véve a létesítmény alaprajzát és szerkezetét és az elkülönített részek és a megfelelő szellőző rendszer kialakításának reális lehetőségeit. A korlátozó rendelkezések olyan kivihetetlen átalakításokat követelhetnek meg, amelyek minden kétséget kizárva károsak lennének a kis vendéglátóhelyek számára.

HOTREC és tagszervezetei közös elveket fogadtak el a nyilvános helyen való dohányzással kapcsolatosan, és ezeket nyilvánosságra hozták. HOTREC, annak érdekében, hogy ezekről az elvekről tájékoztasson és, hogy HOTREC ilyen irányú tevékenységét az 1996. évi előrehaladás jelentésben figyelembe vehessék, levelet írt Flynn Biztos részére). (hivatkozásokat lásd lentebb).

REFERENCIÁK

1. 1989. július 18-i Tanácsi Határozat a nyilvános helyeken való dohányzás tilalmáról, O.J. C 189, 89.07.26.

2. 1999. november 18-i Tanácsi Határozat a dohányfogyasztás elleni küzdelemről, O.J. C 86, 2000.03.24.

Lásd még:

Előzetes Bizottsági Válasz a nyilvános helyeken való dohányzás tilalmára vonatkozó Tanácsi, és a Tagországoknak a Tanácson belül összeülő Egészségügyi Miniszterei 1989. július 18-i Határozatára, 1992. október 30., SEC (92) 1979 végleges.

Szórólap "A dohányzók és nem dohányzók igényeinek kielégítésére vonatkozó önkéntes akciók "

1999 Bizottsági Jelentés az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottság részére a közegészségnek a dohány fogyasztás káros hatásaitól való védelme területén elért előrehaladásról.

Javaslat Tanácsi Ajánlásra a dohányzás megelőzésére és a dohánytermékek ellenőrzésének javítását szolgáló kezdeményezésekre vonatkozóan, COM(2002)303, 2002.06.17.

III.12.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Véralkohol tartalom

CÍM

Véralkohol tartalom

JOGI ESZKÖZ

1.  Bizottsági Közlemény

2.  Határozat

3.  Ajánlás

JELENLEGI HELYZET

1.  2000. március 17-én elfogadva.

2.  2000. június 26-án elfogadva.

3.  2001. január 17-én elfogadva.

CÉLKITŰZÉS

A biztonság javítása vezetés mellett megengedhető véralkohol tartalom harmonizálása révén.

TARTALOM

1.  Beszámolójában, a Bizottság meghatározta az utakon való biztonság prioritásait, és értékelte az 1997-2001 Akcióterv keretében meghozott rendelkezéseket és megtett intézkedéseket. A Beszámoló, a hat legfontosabb prioritás között említi a vezetés mellett megengedhető legmagasabb véralkohol tartalomra vonatkozó Ajánlás tervezet megfogalmazását a Tagállamok számára, mely arra ösztönöz, hogy 0.5mg/ml állapítsák meg ezt a szintet. A Tagállamokat arra is ösztönözni kellene, hogy további alkohol ellenőrzéseket végezzenek és, hogy hatékonyabban szervezzék az ittas vezetők elleni együttműködést.

2.  Határozatában a Tanács az utakon való biztonság hét jogszabályi prioritását határozza meg, köztük az alkoholszintekre vonatkozó ajánlást.

3.  Az Ajánlásban a Bizottság a megengedhető véralkohol koncentráció szintjét 0.5 mg/ml szándékozik megállapítani. Az új Ajánlás főbb elemei a következők:

ˇ           A Tagállamok mindegyike fogadja el a 0.5 mg/ml értéket, mint a véralkohol koncentráció általános maximális jogi határát. Csak négy Tagállamban (az Egyesült Királyság, Írország, Olaszország és Luxemburg) még mindig 0,8 mg/ml érték a véralkohol koncentráció általános maximális jogi határa.

ˇ           A gyakorlatlan vezetők esetében (akik még tanulnak vezetni, vagy kevesebb, mint két éven rendelkeznek jogosítvánnyal), és a nagy áruszállító járművek és autóbuszok valamint a kétkerekű motorkerékpárok vezetői esetében alacsonyabb, legfeljebb 0.2 mg/ml maximális jogi határt kellene elfogadni.

ˇ           Valamennyi Tagállamban bevezetnék a véletlenszerű fújás próbát a vezetőknek az italozástól való visszatartása érdekében. Igyekeznének biztosítani azt is, hogy nagy valószínűséggel minden vezető legalább háromévente egyszer bekerüljön az ellenőrzöttek körébe a jelenlegi legjobb gyakorlatnak megfelelően.

Ezen kívül, minden Tagállamban elvárt a határok hatékonyabb betartatása.

Fontos megjegyezni, hogy az elfogadott rendelkezés Ajánlás formában jött létre:

Az Ajánlások nem kötelező erejűek, ennél fogva kizárólag az érintett kormány hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy azok a Tagállamok, ahol a vezetők vérében mért alkohol koncentráció elfogadható határa még nem 0.5 mg/ml lecsökkentik-e erre a szintre vagy se.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

HOTREC örömmel fogadta az útón való biztonságra vonatkozó Bizottsági Ajánlást, amely a Tagállamokra bízza, hogy állapítsák meg saját nemzeti véralkohol szintjeiket. Bár HOTREC támogat minden, az európai polgárok általános biztonságának javítására irányuló rendelkezést, bizonyos fenntartásai vannak a véralkohol tartalom (BAC) 0,5 mg/ml értéken történő európai színtű harmonizálásának tudományos alapjait illetően. A véralkohol tartalom (BAC) kérdését minden Tagállamban időről-időre megvitatják, és nemzeti Parlamentek hoztak tudatos, jól alátámasztott döntéseket arra, hogy nem csökkentik le a BAC értéket 0,5 mg/ml szintre. Másrészt viszont, HOTREC támogat minden olyan intézkedést, melynek célja a nyilvánosság jobb nevelése és más pozitív megoldások keresése a vezetés és szeszfogyasztás kezelésére.

REFERENCIÁK

1.  2000. március 17-i Bizottsági Közlemény “Az útbiztonság prioritásai az Európai Unióban: haladásjelentés és az akciók rangsorolása ”

2.  2000. június 26-i Tanácsi Határozat az útbiztonság javításáról, O.J. C 218, 2000.07.31.

3.  2001. január 17-i Bizottsági Ajánlás a gépjárművek vezetői vérében megengedhető maximális alkohol koncentrációról (BAC); O.J. L 43, 2001.02.14.

Lásd még:

2001. június 5-i Tanácsi Következtetések az alkohollal összefüggő fegyvercsökkentésre vonatkozó Közösségi stratégiáról, O.J. C 175, 2001.06.20. (Lásd III.13)

2002. április 25-i Tanácsi Döntés a nemzetközi futballmeccsek biztonságáról, O.J. L 121, 2002.05.08.

III.13.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Gyermekek és serdülők szeszfogyasztása

CÍM

Gyermekek és serdülők szeszfogyasztása

JOGI ESZKÖZ

Tanácsi Ajánlás

JELENLEGI HELYZET

2001. június 5-én elfogadva.

CÉLKITŰZÉS

A fiatalok és a szeszfogyasztás kérdésével kapcsolatos stratégiák megfogalmazása, és akciók végrehajtása a Közösség egészét átfogó egységes megközelítés keretében.

TARTALOM

Számos olyan rendelkezés elképzelhető, amely a vendéglátóiparra hatással lehet. Ezek:

-    a fiatalok figyelmét az ittas vezetés veszélyeire irányító konkrét kezdeményezések kimunkálása, a szabadidős és szórakoztató helyekre történő konkrét hivatkozással;

-    a kiskorúak részére történő szeszes italok illegális értékesítése elleni akciók kidolgozása, és ahol indokolt, az életkor igazolásának megkövetelése;

-    hatékony mechanizmusok kidolgozása a szeszes italok gyártóival és kiskereskedőivel, valamint az illetékes nem állami szervekkel közösen a reklám, marketing és kiskereskedelmi értékesítés terén;

-    a gyermekek és serdülők szeszes ital fogyasztásának, beleértve a szeszes italok serdülők részére történő olcsó értékesítésének (happy hours?) megakadályozását célzó intézkedések kidolgozása;

-    a felszolgálók és eladók oktatása a gyermekek és serdülők védelmére, és azokról a korlátokról, amelyek szeszes italok fiatalkorúak részére történő értékesítésének engedélyezésében léteznek;

-    a meghatározott elveknek meg nem felelő módon reklámozott, értékesített, vagy kiskereskedelemi forgalomba hozott termékekre vonatkozó panaszok hatékony kezelését, és ha szükséges, az ilyen termékeknek az értékesítésből való kivonását, illetve a nem megfelelő marketing és reklám tevékenység beszüntethetőségét szolgáló intézkedések kidolgozása.

A Bizottság monitorozni fogja a Tagállamok által javasolt intézkedések bevezetését és az Ajánlás elfogadását követően, négyévenként jelentésben számol be a Tanácsnak a javasolt intézkedések hatékonyságáról, az esetleges felülvizsgálat, vagy további akciók megtételének szükségességéről.

Érdekes megfigyelni, hogy a szöveg nem határozza meg, hogy milyen kor alatt számít valaki gyermeknek, vagy serdülőnek.

Ezen kívül, a Tanács június 5-i következtetéseiben „Felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az alkohollal összefüggő veszélyek csökkentésére a nemzeti politikákat kiegészítő, átfogó Közösségi stratégiára, és határozzon meg egy ütemtervet a különböző akciók megvalósítására”. Ez a felkérés általános jellegű, és már nem korlátozódik a serdülőkre és gyermekekre.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Bár a gyermekek és serdülők egészségének védelme mindenképpen támogatandó, HOTREC aggódik amiatt, hogy az Intézmények az alkohollal kapcsolatos kérdése szabályozása terén ugyanazt az irányt követi, mint amit a dohányzással kapcsolatos szabályzásban.

REFERENCIA

2001. június 5-i Tanácsi Ajánlás a fiatalkorúak, és elsősorban a serdülők alkoholfogyasztásáról; O.J. L 161, 2001.06.16.

Lásd még:

2001. június 5-i Tanácsi Következtetések az alkohollal összefüggő fegyverek csökkentésére vonatkozó Közösségi stratégiájáról, O.J. C 175, 2001.06.20.

III.14.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Tisztességtelen feltételek

CÍM

Tisztességtelen feltételek a fogyasztói szerződésekben

JOGI ESZKÖZ

1.  Irányelv

2.  Bizottság Előkészítő irat és utókövető Közlemény

JELENLEGI HELYZET

1.  1993. április 25-én elfogadva.

2.  Az Előkészítő iratot a Bizottság 2001. október 2-án, az utókövető Közleményt, pedig 2002. júniusában nyújtotta be.

CÉLKITŰZÉS

1.  Eltávolítani a Tagállamokban azokat a nehézségeket, amelyek akadályozzák a nem a fogyasztó országából származó áruk és szolgáltatások vásárlását.

2.  Lásd II.1

TARTALOM

1.  A szerződéseket úgy kell elkészíteni, hogy a fogyasztó azokat értse, ahol kétség merül fel a tekintetben, hogy a fogyasztó érti a szerződéses feltételeket, a döntést mindig a fogyasztó javára kell meghozni.

Amennyiben a fogyasztót kár éri, a nem tárgyalásos alapon megkötött (blanketta) szerződés még abban az esetben is tisztességtelennek minősül, ha azt a fogyasztó elfogadta. Az eladót terheli a felelősség azért, hogy bizonyítsa, a szerződés tisztességes volt.

ˇ         A tisztességtelennek minősített szerződések nem kötelezőek a fogyasztóra nézve.

ˇ         A nem Európai Uniós fogyasztókat a Tagállamok területén ugyanaz a védelem illeti meg mint az EU fogyasztókat.

ˇ         Szervezetek és/vagy szövetségek jogosultak fogyasztó nevében orvoslatot keresni.

ˇ         Az Elfogadott Irányelv része egy melléklet, amely nem teljes körűen, de felsorolja, hogy mi tekintendő „tisztességtelennek”.

ˇ          Az Irányelv egyaránt vonatkozik írásos és szóbeli szerződésekre.

1997-ben a Bizottság felállított egy Internetes adatbázist, ahol a nagyközönség megtalálja az Európai Unióban kötött szerződésekben ez ideig megtévesztőnek minősített rendelkezésekkel kapcsolatos joganyagot. Az adatbázis neve “CLAB” (contractual abusive clauses, megtévesztő szerződéses rendelkezések).

2.  Amint arról a III.1. pont alatt szó esett, az Európai Bizottság, az Előkészítő irattal kapcsolatosan az érdekelt felektől beérkezett válaszok után, kifejezte azt a szándékát, hogy a vállalkozások, és fogyasztók közötti kereskedelmi gyakorlat harmonizálására keret Irányelvet dolgoz ki a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatosan (tisztességes kereskedelem).

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A tisztességtelen feltételekre vonatkozó Irányelv arra kényszeríti az utazásszervezőket és szállodásokat, hogy rendkívül óvatosak legyenek brosúráik, szerződéseik, plakáthirdetéseik, és a szolgáltatásaik reklámozását és értékesítését segítő egyéb anyagaik elkészítésében.

REFERENCIÁK

1993. április 5-i Tanácsi Irányelv tisztességtelen feltételekről a fogyasztói szerződésekben, O.J. L 95, 93.04.21.

CLAB (Contractual abusive clauses database megtévesztő szerződéses rendelkezések adatbázisa) felállította az Európai Bizottság DG XXIV.

Internet cím: http://europa.en.int/en/comm/dg24/spc.html

Előkészítő irat az Európai Fogyasztóvédelemről, COM(2001)531, 2001.10.02. és Bizottság Közleménye a “Utókövető Közlemény Előkészítő irat az Európai Fogyasztóvédelemről”, COM(2002)289, 2002.06.11.

Lásd még:

Bizottsági Jelentés az 1993. április 5-i, tisztességtelen feltételek a fogyasztói szerződésekben tárgyú 93/13/EEC Tanácsi Irányelv bevezetéséről, COM(2000)248 végleges, 2000.04.27.

2001. november 22-i 59/01 számú sajtóközlemény; A Bíróság Ítélete a C-541/99 és C‑542/99 kapcsolt ügyekben; “A ’fogyasztó’ kifejezés a tisztességtelen feltételek az eladó vagy szállító és a fogyasztó között megkötött szerződésekben tárgyú Irányelvben kizárólag csak természetes személyekre vonatkozik” A sajtóközlemény szövege és az ítélet teljes szövege megtalálható: www.curia.eu.int

III.15.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Időosztás (Time Share)

Lásd VIII.1

III.16.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Túltöltés

Lásd VII.2

III.17.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          A beszállási engedély megtagadása utáni kártalanítás egységes szabályai a menetrendszerű légi közlekedésben

CÍM

A beszállási engedély megtagadása utáni kártalanítási rendszer szabályai a menetrendszerű légi közlekedésben

JOGI ESZKÖZ

Rendelet

JELENLEGI HELYZET

1991. február 4-én elfogadva. 2001. december 21-én, a Bizottság benyújtott egy rendelet javaslatot a 295/91 Rendelet helyett. A Javaslat az Európai Parlament első olvasatkori szavazását várja.

CÉLKITŰZÉS

A menetrendszerű légi közlekedést igénybe vevők érdekeinek védelme az állandó átalakulásban lévő ágazat megfelelő fejlődésének biztosítása érdekében.

TARTALOM

A beszállási engedély megtagadásakor alkalmazandó kártalanítás minimális közös szabályainak meghatározása. A Javaslat meghatározza a menetrendszerű légi közlekedés utasainak jogait túltöltés esetén (lásd VII.2).

A módosított Javaslat egységes szabályokat állapít meg a légi közlekedés utasait a beszállási engedély megtagadása, törölt járatok vagy a járatok hosszú késése esetén megillető (pénzbeni) kártérítésre és segítségre vonatkozóan.

2000. júniusában, az Európai Bizottság formálisan elindított egy “Légi Utas Chartát”, amely a légi utasok jogait tartalmazza, és amely az Európai Unió repülőterein kerülne kifüggesztésre. A charta felsorol mindazon jogokat, amelyeket az Európai Uniónak légi utasok érdekvédelmére vonatkozó szabályok biztosítanak. Meghatározza azt, hogy az utasok milyen feltételek esetén élhetnek panasszal, kinek nyújthatják be panaszaikat és, hogy megvan-e esély arra, hogy az elszenvedett kényelmetlenségért, elvesztett időért, pénzért vagy csomagért megfelelő kártalanítást kapjanak.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Ez a Rendelet kapcsolódik a túltöltéshez (lásd VII.2). Az, ha a Bizottság a szállodai foglalásra hasonló jogi rendelkezéseket vezetne be, azok rendkívül súlyos terheket jelentenének az ágazat számára.

REFERENCIÁK

1991. február 4-i 295/91 Rendelet beszállási engedély megtagadása utáni kártalanítási rendszer egységes szabályainak meghatározásáról a menetrendszerű légi közlekedésben, O.J. L, 91.02.08.

Javaslat Európai Parlamenti és Tanácsi Rendeletre a légi közlekedés utasait a beszállási engedély megtagadása, törölt járatok vagy a járatok hosszú késése esetén megillető (pénzbeli) kártérítésre és segítségre vonatkozó egységes szabályok megállapításáról, O.J. C 103, 2002.04.30.

Az Utas Jogok Chartája megtalálható az Európai Bizottság DG Közlekedés Web lapján http://www.europa.eu.int/comm/transport

Lásd még:

Bizottsági Közlemény az Európai Parlament és a Tanács részére “A légi utasok védelme az Európai Unióban”, COM(2000)0365, 2000.06.21.

III.18.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Árak jelölése

CÍM

Árak jelölése a fogyasztóknak kínált árukon

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

1998. február 16-án elfogadva.

Ezen kívül, a Bizottság 1996. februárjában egy kérdőívet indított el a szolgáltatások árainak átláthatóságáról.

CÉLKITŰZÉS

Az Irányelv célja, hogy az ár egyszerű és átlátható módon jelölve legyen minden, a fogyasztóknak szánt terméken.

A kérdőív fel kívánta térképezni a vonatkozó jogszabályok körét, és fel kívánta tárni a cégek illetve a fogyasztók által tapasztalt problémákat.

TARTALOM

Az Irányelv kiköti, hogy az eladónak meg kell adni a vevő részére az eladási árat és az egységárat. A Tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a rendelkezést a szolgáltatások nyújtása során.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

HOTREC írásban megkereste a Bizottságot és kérte annak megerősítését, hogy a szálloda- és vendéglátóipari egységekben kínált termékek nem esnek az Irányelv alá. Különösen lényeges ez például a külön, darabonként eladott termékek esetében, mint például a gyorséttermekben. A Bizottság nem adta meg a szükséges felvilágosítást.

HOTREC nemzeti szövetségeit felkérték arra, hogy töltsék ki a Bizottság kérdőívét. Ez a kérdőív az áruk árának átláthatóságára szolgáló számos (mind Közösségi, mind nemzeti) intézkedést szándékozik nyomon követni. Mint általában, ha valamilyen jogszabály vagy jogi eszköz elfogadásra kerül az árukra vonatkozóan, hasonló jogszabályokat kísérelnek meg bevezetni a szolgáltatások terén is.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

2000. március 18-ig kellett volna bevezetni.

REFERENCIÁK

1998. február 16-i 98/6/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a fogyasztóknak értékesített áruk árának jelölésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről, O.J. L 80, 98.03.18.

Kérdőív a szolgáltatások árára vonatkozó fogyasztói információról, 1996. február.

Lásd még:

Bizottsági Közlemény az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottság részére a 2002-2006 fogyasztópolitikai stratégiáról, COM(2002)0208, 2002.05.07.

III.19.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Elektronikus kereskedelem

CÍM

A Belső Piacon folytatott elektronikus kereskedelem egyes kérdései

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

2000. június 8-án elfogadva.

A Bizottság 1998. november 16-án javaslat tervezetet nyújtott be.

CÉLKITŰZÉS

 Az Irányelv biztosítja azt, hogy az Információs Társadalom szolgáltatásai élvezzék az áruk szabad mozgására és a (vállalkozás) létesítés szabadságára vonatkozó Belső Piaci elvek előnyeit, azaz, hogy a saját Tagállambeli jogszabályoknak megfelelő szolgáltatások az Európai Unió egész területén nyújthatók legyenek.

TARTALOM

 Az Irányelv kiterjed az Információs Társadalom szolgáltatásainak teljes körére, azaz mind a vállalkozások közötti (B2B), mind pedig a vállalkozás és fogyasztók közötti (B2C) szolgáltatásokra, mind pedig az igénybe vevő részére díjmentesen nyújtott szolgáltatásokra. Csak azokon a területeken állapít meg konkrét, harmonizált szabályokat, ahol azokra feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a vállalkozások és állampolgárok az Európai Unió egész területén, határoktól függetlenül nyújthassanak, és igénybe vehessenek Információs Társadalom szolgáltatásokat. Ilyen területek a kereskedelmi jelentések átláthatósági követelményeinek a meghatározása, az elektronikus szerződések megkötése és érvényessége, az Internetes közvetítők felelőssége, a viták on-line rendezése és a nemzeti hatóságok szerepe. Az egyéb területeken, az Irányelv a nemzeti jogszabályok harmonizálására vagy kölcsönös elismerésére vonatkozó, létező Európai Uniós rendelkezésekre épít.

 Az Irányelv csak az Európai Unión belül létesített szolgáltatókra vonatkozik, bár igen nagy figyelmet fordít arra, hogy elkerülje a világ más részein kialakított jogi eszközökkel való összeférhetetlenséget és inkonzisztenciát. Fontos annak hangsúlyozása, hogy az Irányelv a létesítés helyeként azt a helyet határozza meg, ahol a vállalkozó a gazdasági tevékenységet ténylegesen folytatja egy állandó létesítmény útján, függetlenül attól, hogy a Web helyek vagy szerverek fizikailag hol találhatók, vagy, hogy hol van a vállalkozónak postafiókja.

Amikor a Tanács elfogadta 2000. február 20-i Közös Álláspontját, (amelyet a Bizottság üdvözölt és a Parlament második olvasatra 2000. május 4-én elfogadott) egy fontos változtatást vezetett be az elektronikus szerződésekkel kapcsolatban: a Tanács álláspontja szerint nem volt helyes a szerződéskötés időpontjára vonatkozó nemzeti jogszabályok harmonizálása. Ezért a 11. Cikkelyt átnevezték, és jelenleg az csak az on-line rendelések feladásával és kézhezvételével kapcsolatos bizonyos követelményekre korlátozódik.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Ágazatunk fejlődése szempontjából életbevágóan fontos az elektronikus kereskedelem jogi kereteinek létrehozása.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

Ágazatunk szintjén a főbb kérdések a következők:

ˇ         azok a feltételek, amelyek mellett egy szerződés megkötöttnek tekintendő;

ˇ         a szerződés érvényességével kapcsolatos jogvita esetén az irányadó jog, és

ˇ         az automatikusan adódó következő kérdés, nevezetesen a szerződés végrehajtásával kapcsolatos jogvita esetén az irányadó jog.

A 11. Cikkely módosítására vonatkozó fenti döntés aggályainkat teljes egészében megválaszolatlanul hagyja. Amint azt a szöveg bevezető része is jelzi, “ennek az Irányelvnek nem célja, hogy a jogrendek ütközésével kapcsolatos nemzetközi magánjog területén újabb rendelkezéseket hozzon létre, és nem kíván foglalkozni a Bíróság illetékességének kérdéseivel sem” …..és „ jelen Irányelv nem érinti a Tagállamok lehetőségét arra, hogy az elektronikusan teljesíthető szerződésekre vonatkozóan általános vagy specifikus követelményeket határozzanak meg, különösen a biztonságos elektronikus aláírásra vonatkozóan”.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

2002. január 17.

REFERENCIÁK

2000/31/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv az információs társadalom szolgáltatásai, elsősorban a Belső piacon folytatott elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről (“Elektronikus kereskedelem Irányelv”), O.J. L 178, 2000.07.17.

Lásd még:

NET észrevételek az elektronikus kereskedelem egyes kérdései tárgyú Irányelvre vonatkozó módosított javaslattal kapcsolatban, 1999. október 29., megtalálható HOTREC Web lapján: www.hotrec.org

Bizottsági Közlemény az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottság részére a 2002-2006 Fogyasztópolitikai stratégiáról, COM(2002)0208, 2002.05.07.

III.20.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK

          Elektronikus aláírások

Lásd XI.3

III.21.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK - Biztonság

          Hibás termékek utáni felelősség

CÍM

Hibás termékek utáni felelősség

JOGI ESZKÖZ

1.  Irányelv

2.  Előkészítő irat

3.  Jelentés

JELENLEGI HELYZET

1.  1994. június 23-án elfogadva, utolsó módosítása 1999. május 10.

2.  1999. július 28-án benyújtotta a Bizottság.

3.  2001. január 31-én benyújtotta a Bizottság.

CÉLKITŰZÉS

1. A 1985/374 Irányelv hatókörének kiterjesztése a nyersanyagokra, beleértve a mezőgazdasági termékeket is.

2. Konzultációk megkezdése valamennyi érintett féllel azoknak a hatásoknak a megállapítására, amelyeket a 1985/374 Irányelv a hibás termékek áldozataira és az érintett gazdasági ágakra gyakorol, és annak megfontolására, hogy milyen reform szükséges és megfelelő.

3.  Az Irányelv hatásainak elemzése a júliusi Előkészítő iratra érkezett reakciók alapján 1999.

TARTALOM

1.  Ez az Irányelv kiterjeszti a 85/374 Irányelv hatókörét a feldolgozatlan mezőgazdasági termékekre, amelyeket korábban a 15. Cikkely (a) bekezdés kizárt. Ennek célja, hogy visszaállítsa a fogyasztók bizalmát a mezőgazdasági termékek biztonságában, és ugyanakkor megkönnyíti a hibás mezőgazdasági termékek által okozott egészségkárosítás utáni kártérítést a fogyasztók javára.

2.  Az Előkészítő irat a 85/374 Irányelv egy további módosítását is bejelenti. A módosításnak nem kellene kiterjedni az Irányelvnek a hibás szolgáltatásokkal kapcsolatos felelősségre történő kiterjesztésre. Azonban a 1999-2000 Fogyasztópolitikai Akcióterv bejelentette: “A Bizottság fel fogja tárni azokat a problémákat, amelyekkel a fogyasztók a különböző szolgáltatási ágazatokban találkoznak, különösen a transznacionális problémákat. Az eredmények elemzése alapján a Bizottság javaslatot tesz olyan Európai Uniós kezdeményezésekre, amelyek kezelik mind a szolgáltatások biztonságát, mind a szolgáltatók felelősségének kérdéseit”. A szolgáltatások biztonságával kapcsolatban lásd III.22.

3.  A Jelentés szerint az Irányelv hatása korlátozott. Ennek okai az egyes országokban történt megkésett átvétel, a Tagállamoknak az a lehetősége, hogy saját nemzeti törvényeik alkalmazzák, és a rendelkezésre álló adatok hiánya. Bár ilyen körülmények között a Bizottság nem módosíthatja a 85/374/EC Irányelvet, utóintézkedéseket tervez a termékfelelősség terén (szakértői csoport felállítása információgyűjtés céljából, stb.) valamint az ehhez kapcsolódó területeken, mint pl. az általános termékbiztonság vagy környezetfelelősség.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

1.  A szöveg fontos az éttermek számára. Még abban az esetben is, ha a termelő a felelős a terméke hibája által okozott kárért, a sértett személy beperelheti a termék minden egyes eladóját – beleértve a vendéglőst – kivéve, ha ez utóbbi, ésszerű időn belül tájékoztatja a sértettet a termelő személyéről vagy arról, hogy ki szállította részére a terméket. A sértett személynek bizonyítania kell a kárt, a hibát, és a hiba és a kár közötti okozati összefüggést, de nem kell bizonyítania a termelő vétségét. A termelő bizonyos körülmények esetén mentesülhet a felelősség alól.

2.  A hibás szolgáltatásokkal kapcsolatos minden kezdeményezésnek határozottan kihatása lesz az ágazatra, ezért azokat gondosan figyelni kell.

REFERENCIÁK

1.  1999. május 10-i 1999/34/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv a Tagállamok hibás termékekért való felelősségre vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és adminisztratív rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó 85/374/EC Tanácsi Irányelv módosításáról O.J. L 141, 99.06.04.

2.  Bizottság Előkészítő irat a hibás termékekért való felelősségről, COM(99)396 végleges, 99.07.28.

3.  A Bizottság Jelentése a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó 85/374 Irányelv alkalmazásáról, COM(2000)893, 2001.01.31.

Lásd még:

Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG) “Konzultációs Irat a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások biztonságáról”, 2002. július. Az irat megtalálható a DG SANCO Web lapján a következő link segítségével:

http://europa.eu.int/comm/consumers/policy/developments/prod_safe/ps08_en.pdf

III.22.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK - Biztonság

          Szolgáltatások biztonsága

CÍM

A fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások biztonsága

JOGI ESZKÖZ

Konzultációs irat

JELENLEGI HELYZET

A Bizottság 2002. júliusában nyújtotta be. Az érdekelt felek 2002, október 8-ig küldhetik el észrevételeiket a Bizottság részére.

CÉLKITŰZÉS

A fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások biztonságával, a Tagállamokban tapasztalható helyzettel, a Közösség ezen a téren folytatott tevékenységének szükségességével vagy hozzáadott értékével, a tevékenység indokoltságával, prioritásaival és lehetőségeivel kapcsolatos nézetek és vélemények összegyűjtése.

TARTALOM

A tanulmány hat lehetséges területet jelöl meg és értékel, ahol cselekvésre lehet szükség, és meghatározza a lehetséges opciókat:

ˇ         Tényleges helyzet: balesetekkel kapcsolatos kockázatfelmérés, statisztika és információ: a szolgáltatások igénybevevőit ért balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos statisztikai adatgyűjtés és az adatok felhasználása.

ˇ         Legjobb gyakorlatok, önkéntes szabványok, eljárási kódexek és egyéb nem szabályozó eszközök: a nem szabályozó jellegű eszközök - mint például a különböző szakmai kategóriák adott szolgáltatásainak legjobb gyakorlata vagy az európai önkéntes szabványok - alkalmazásának ösztönzése a fogyasztói szolgáltatások biztonságának javítására.

ˇ         Biztonságkezelési rendszerek: olyan önkéntes intézkedések, amelyeknek ahhoz, hogy működjenek Közösségi szintű jogi keretet kell adni.

ˇ         Általános biztonsági előírások, megfelelősség értékelés, szabványosítás:

ˇ         A szolgáltatást nyújtók kötelezése megelőző intézkedések megtételére (tájékoztatás, képzés, kockázatkezelés, stb.): a megelőző biztonsági intézkedésekre vonatkozó általános jogi kötelezettség, mint pl. a fogyasztó tájékoztatására, a munkavállalók biztonsággal kapcsolatos képzésére és a szolgáltatást nyújtókra vonatkoztatott kockázatkezelés alkalmazására vonatkozó kötelezettség.

ˇ         Monitorozás és piacfelügyelet: a szolgáltatások biztonságának monitorozására és felügyeletére vonatkozó hatósági kötelezettség.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az ágazat számára alapvető fontosságú az egyeztetés és HOTREC ki fogja fejteni álláspontját a Bizottság részére.

REFERENCIA

Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO)

“Konzultációs tanulmány a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások biztonságáról”, 2002. július. A tanulmány megtalálható a DG SANCO Web helyén a következő link segítségével

http://europa.eu.int/comm/consumers/policy/developments/prod_safe/ps08_en.pdf

III.23.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK - Biztonság

          Szállodák biztonsága

CÍM

Szállodák tűzbiztonsága

JOGI ESZKÖZ

1.  Tanácsi Ajánlás

2.  Bizottság Jelentés

JELENLEGI HELYZET

1.  1986-ben elfogadva. A gyakorlatban, a Tagállamokban a szállodák tűzbiztonsága azonos vagy jobb, mint az ajánlott.

Azonban 1994-ig nem minden Tagállam adott tájékoztatást az Ajánlásban foglalt követelményeknek való megfelelés céljából elfogadott rendszabályokról. Ennek következtében, az Európai Parlament, arra a téves következtetésre jutott, hogy a biztonság eléréséhez szükséges intézkedések bevezetése nem történt meg, és egy Irányelvet indítványozott. A Parlamentnek az 1994. májusi Irányelv indítványát követően, a Bizottság ajánlatot kért a szállodai tűzbiztonsággal kapcsolatos tanulmány elkészítésére. A tanulmány elkészítésével a francia CETEN - APAVE céget bízták meg, amely a záró tanulmányt 1996. szeptemberében adta át.

2.  2001. június 27-én közzétéve.

CÉLKITŰZÉS

1.  A szállodai vendégek tűzzel szembeni biztonságának biztosítása.

2.  Az 1986. december 22-i, a meglévő szállodák tűzbiztonságával kapcsolatos Tanácsi Ajánlás alkalmazására vonatkozó beszámoló.

TARTALOM

1.  A Tanácsi Ajánlás meghatározza a szállodai tűzbiztonság céljait és elérésük módjait, ezen belül:

ˇ         a biztos menekülési útvonalak kialakítását,

ˇ         tűzoltó berendezéseket,

ˇ         alkalmazottak biztonsági oktatását, és

ˇ         a menekülési útvonalakat bemutató terveket és ábrákat

2.  A jelentés szerint a kérdés rugalmas kezelést kíván és, hogy a kötelező erejű jogszabályok ezen a területen sem nem hatékonyak, sem nem kívánatosak. Ennek ellenére, a Bizottság véleménye szerint “indokolt további akciók végrehajtása a szállodai tűzbiztonság területén” és az alábbi pontok megvitatását javasolja az Európai Parlamentben és a Tagállamok között:

-    új ajánlás kidolgozásának szükségessége részletesebb, megfelelő és konkrét rendelkezésekkel a meglévő szállodák számára azokra az esetekre, ahol a 86/666/EEC Ajánlás útmutatásai nem alkalmazhatók

-    a tűzbiztonság monitorozása és felügyelete fokozásának célszerűsége valamennyi szállodában

-    a műszaki útmutatók frissítése és javítása

-    az ajánlások alkalmazása a szállodához hasonló, más szálláshelyekre

-    a tűzbiztonság irányítása és monitorozása legjobb gyakorlatának meghatározása és terjesztése

Tény, hogy a Bizottság elindította az Ajánlások felülvizsgálatát annak meghatározása érdekében, hogy milyen mértékben sikerült ezeket a célokat megvalósítani, és, hogy szükségesek-e további akciók. A Bizottság ezt a munkát 2003-ben kívánja befejezni.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A tűzbiztos szállodákat egyre inkább áruként kezelik és az utazásszervezők egyre magasabb követelményeket támasztanak a szállodatulajdonosokkal szemben.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

A szállodai tüzek nem jellemzően európai problémák. A tüzesetek legnagyobb részét az ágyban dohányzó vendégek okozzák és ezt a szállodatulajdonosok nem tudják befolyásolni. A kérdés nem is annyira az, hogy kiüt-e a tűz egy szállodában, hanem sokkal inkább az, hogy tűz esetén hogyan lehet a szállodában tartózkodók biztonságát garantálni. Tekintettel egyes öregebb, műemlék épületben lévő szállodák jellegére, amennyiben meghatározott szerkezeti követelmények kötelező betartását rendelet írná elő, ezeket szinte lehetetlen volna kivitelezni az épület eredeti szerkezetének tönkretétele nélkül. Ehelyett, olyan egyenértékű rendszabályok bevezetésére kellene összpontosítani, amelyek magas szintű biztonságot garantálnak. Sajnos, az ügy erős érzelmi töltete miatt, a szállodai tűzbiztonság kérdése még sokáig napirenden marad.

REFERENCIÁK

1.  1986. december 22-i Tanácsi Ajánlás a létező szállodák tűzbiztonságáról, O.J. L 384, 86.12.31.

2.  Bizottsági jelentés az 1986. december 22-i, a meglévő szállodák tűzbiztonságával kapcsolatos Tanácsi Ajánlás alkalmazásáról (86/666/EEC), COM(2001)348, 2001.06.27.

HOTREC észrevételei a szállodák és szálláshelyet nyújtó épületek tűzbiztonságággal kapcsolatos CETEN – APAVE tanulmányra vonatkozóan, Dok 97.123, 1997. március 27. (megtalálható a HOTREC Web lapján a ‘consumer affairs’, www.hotrec.org)

Caroline Jackson és Mr Phillip Whitehead 2001. szeptember 19-i 42/01 szóbeli kérdése a Bizottsághoz a szállodák tűzbiztonságával kapcsolatban.

Caroline Jackson E-0184/02 írásos kérdése a Bizottsághoz (2002. február 6.) az épületek tűzbiztonságával kapcsolatban és Byrne Biztos válasza (2002. március 15.), O.J. C 160, 2002.07.04.

III.24.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK - Biztonság

          Építőipari termékek

CÍM

A Tagállamok építőipari termékekre vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és adminisztratív rendelkezéseinek közelítéséről

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

1988. december 27-én elfogadva.

CÉLKITŰZÉS

Az építőipari termékekre létező törvények harmonizálása az építkezéseknél használt építőipari termékekre vonatkozó minimális szabvány meghatározása révén.

TARTALOM

A Tanácsi Irányelv minden olyan követelményre kiterjed, amely fontos az építkezésekre az Európai Unióban, beleértve a „tűzbiztonságot” is.

Az építőipari termékek gyártói csak olyan terméket forgalmazhatnak, amelyek eleget tesznek a Közösségi szinten meghatározott, bizonyos minimális szabvány követelményeinek.

Amennyiben a terméken az 'EC jelzés’ szerepel, úgy kell tekinteni, hogy az eleget tesz ennek a minimális szabványnak. Amennyiben a terméken ez az 'EC jelzés' nem szerepel, a gyártónak más módszerrel kell bizonyítania, hogy a kérdéses termék megfelel a minimális követelményeknek.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A tűzbiztos szállodákat egyre inkább áruként kezelik és az utazásszervezők egyre magasabb követelményeket támasztanak a szállodatulajdonosokkal szemben.

Az építőipari anyagok gyártóinak kell bizonyítaniuk, hogy termékeik kielégítik a minimális szabvány követelményeit azzal, hogy ellátják azokat az ’EC jelzéssel’.

REFERENCIÁK

1988. december 21-i Tanácsi Irányelv a Tagállamok építőipari termékekre vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és adminisztratív rendelkezéseinek közelítéséről, O.J. L 40, 89.02.11.

1995. május 31-i Bizottsági Döntés az építőipari termékekre vonatkozó 89/106/EEC Tanácsi Irányelv 20 (2) Cikkelyének bevezetéséről, O. J. L 129, 95.06.14.

2000. február 8-i 2000/147/EC Bizottsági Döntés az építőipari termékek tűzzel szembeni viselkedésének besorolására vonatkozó 89/106/EEC Tanácsi Irányelv bevezetéséről, O.J. L 050, 2000.02.23.

2000. május 3-i 2000/367/EC Bizottsági Döntés az építőipari termékek, építőipari munkák és azok részei tűzállósági besorolására vonatkozó 89/106/EEC Tanácsi Irányelv bevezetéséről, O.J. L 133, 2000.06.06.

2001. augusztus 21-i 2001/671/EC Bizottsági Döntés a tetők és tetőborítások külső tűzállóságának besorolására vonatkozó 89/106/EEC Tanácsi Irányelv bevezetéséről, O.J. L 235, 2001.09.04.

Lásd még:

Caroline Jackson a Bizottsághoz intézett E-0184/02 Írásos Kérdése (2002. február 6.) az épületek tűzbiztonságáról valamint Byrne Biztos Válasza (2002. március 15.), O.J. C 160, 2002.07.04.

III.25.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK - Biztonság

          Illatszerek

CÍM

Illatszerek

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

A kozmetikai termékekre (illatszerekre) vonatkozó eredeti Irányelvet, amely a termékekre vonatkozó EC törvények alapjait fekteti le, 1976. július 27-én elfogadták. 1993. június 14-én a Tanács elfogadott egy Irányelvet a Tanács 1976. évi eredeti Irányelvének hatodik módosításáról. Az 1993. évi módosító Irányelv az, amely aggályos az ágazat számára. 2000. áprilisában a Bizottság új Javaslatot nyújtott be, amely hetedik alkalommal módosítaná a 76/768/EEC Irányelvet, és amely jelenleg várja a második olvasatot.

CÉLKITŰZÉS

Az eredeti 1976. évi Irányelv meghatározta az illatszerek gyártásának és piacra vitelének technikai alapját. Az 1993. évi módosítás azokat a szempontokat kezelte, amelyekkel az eredeti Irányelv nem foglalkozott, azért, hogy nagyobb biztonságot nyújtson a kozmetikai termékek fogyasztóinak. Az új javaslat elsősorban a kozmetikai termékek állatokon történő kipróbálásával foglalkozik.

TARTALOM

Az 1993. évi módosító Irányelv egyebek között nagyon szigorú, a kozmetikai termékek valamennyi összetevőjét felsoroló feliratozást, címkézést ír elő.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Attól függően, hogy a bevezetésre vonatkozó nemzeti rendelkezések hogyan kerülnek megfogalmazásra és értelmezésre, a szálloda- és vendéglátóipari egységek felelősségre vonhatók, ha az új, szigorúbb címkézési előírásoknak meg nem felelő kozmetikai termékeket (szappan, sampon, stb.) bocsátanak vendégeik rendelkezésére.

REFERENCIÁK

1976. július 27-i Tanácsi Irányelv a tagállamok kozmetikai termékekre vonatkozó törvényeinek közelítéséről, O.J. L 262, 1976.09.27. az utolsó, 1993. június 14-i 93/35/EEC Tanácsi Irányelvvel módosított formában, O.J. L 151, 93.06.23.

Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv Javaslat a tagállamok kozmetikai termékekre vonatkozó törvényeinek közelítéséről szóló 76/768/EEC Tanácsi Irányelvet hetedik alkalommal történő módosítására, O.J C 311, 2000.10.31.

III.26.

III.    FOGYASZTÓI ÜGYEK - Biztonság

          Általános termékbiztonság

CÍM

Általános termékbiztonság

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

2001. december 3-án elfogadva.

CÉLKITŰZÉS

A termékbiztonságra vonatkozó rendeletek Közösségi szintű javítása és az általános termékbiztonságra vonatkozó Irányelv felülvizsgálata (92/59/EEC).

TARTALOM

 Az Irányelv új, egyértelműbb szabályokat határoz annak érdekében, hogy csak biztonságos termékek kerülhessenek a piacra. Az Irányelv világosan meghatározza, melyek azok a termékek, amelyekre vonatkozik: az Irányelv egészség- és biztonságvédelmi szabályai a jövőben minden fogyasztói termékre vonatkoznak majd, beleértve azokat a termékeket is, amelyeket a fogyasztók, nagy valószínűséggel használni fognak még akkor is, ha nem a fogyasztóknak szánták azokat. A gyártók és forgalmazók kötelesek a hatóságokat tájékoztatni abban az esetben, ha megállapítják, hogy valamelyik általuk szállított termék veszélyes.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A szállodák kifejezetten Irányelv hatóköre alá tartoznak, hiszen az minden olyan terméket lefed, amelyet a szolgáltatók használnak vagy a fogyasztók rendelkezésére bocsátanak.

HATÁLYBALÉPÉS

 Az Irányelv 2002. január 15-én lépett hatályba és 2004. január 15-ig kell bevezetni.

REFERENCIÁK

2001. december 3-i 2001/95/EC Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv az általános termékbiztonságról, O.J. L 11, 2002.01.15.

Lásd még:

1992.06.29. 92/59/EEC Tanácsi Irányelv, 1992.06.29. az általános termékbiztonságról, O.J. L 228, 92.08.11.

Bizottság vitairat: Az 92/59/EEC Irányelv áttekintése és felülvizsgálata (Általános termékbiztonság), Érdekeltek Konzultatív találkozója 1999. június 24.