II. ADÓZÁS

Általános

1. Minősített Többségi Szavazás az Adó és Társadalombiztosítási kérdésekben

2. Az EU adópolitikája

3. Adórendszerek

Közvetett adózás

4. ÁFA rendszer

5. ÁFA kulcsok

6. Munkaigényes szolgáltatások ÁFA kulcsa

7. ÁFA levonhatósága hivatalos célú kiadások esetén

8. Távközlés ÁFA-ja

9. Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások ÁFA szabályai

10. ÁFA számlázása

11. ÁFA és az utazásközvetítők

12. Vámmentesség Közösségen belüli utazás esetén

13. Személyenkénti engedmény Vámmentes értékesítési engedmény

14. Jövedéki adó

15. Repülőtéri díjak

Közvetlen adózás

16. Adó összehangolás az Európai Unióban

17. Társasági adó

18. Az üzleti adózás szabályai

19. Adózás az anyavállalatok és a más Tagállamokban lévő leányvállalataik esetében

20. A kettős adózás kiküszöbölése

21. A különböző Tagállamokban lévő vállalkozások fúziójának, szétválásának, eszközátadásának és részvénycseréjének adózása

22. Az anyavállalatok a más Tagállamokban lévő leányvállalataik között kifizetésre kerülő kamatok és royaltyk adózása

23. Állandó létesítmények és leányvállalatok vesztességeinek kompenzálása más Tagállamban lévő anyavállalttal szemben

24. Vesztességek visszaterhelése és előreterhelése

II.1.

II. ADÓZÁS

Minősített Többségei Szavazás az adó és társadalombiztosítási kérdésekben

CÍM

Minősített többségei szavazás alkalmazása az adó és társadalombiztosítási ügyekben

JOGI ESZKÖZÖK

Közlemény

JELENLEGI HELYZET

2000. március 14-én benyújtva.

CÉLKITŰZÉS

Hatékonyabbá tenné a döntési folyamatot és garantálná a bővítés előtt álló egységes piac működésének zavartalanságát.

REFERENCIA

Bizottsági Közlemény: A Bizottság kiegészítő közleménye az intézményi reformok, minősített többségi szavazás az adózás és társadalombiztosítás Egységes Piaci vonatkozásairól Kormányközi Konferenciához, COM(2000)114 végleges, 2002. március 14.

II.2.

II. ADÓZÁS

Az EU adópolitikája

CÍM

Az Európai Unió adópolitikája A következő évek prioritásai

JOGI ESZKÖZ

Bizottsági Közlemény

JELENLEGI HELYZET

2001. május 23-án beterjesztve, az Európai Parlament 2002. március 14-én elfogadta

CÉLKITŰZÉS

Az Európai Unió adópolitikája prioritásainak meghatározása.

TARTALOM

A Közlemény meghatározza az elkövetkezendő évek adópolitikájának általános és specifikus céljait, és megvitatja a célok elérésének mechanizmusait. A Bizottság meghatároz néhány specifikus adópolitikai célt:

- A Bizottság következő öt évre vonatkozó ÁFA stratégiájának gyors bevezetése.

- tekintettel a környezetvédelmi és energia adózásával kapcsolatos jogszabályok további mielőbbi közelítésének szükségességére, a lehetséges haladási irányok teljes körű megvizsgálása.

- A Bizottság, mind egészségügyi okokból, mind pedig a csalás és csempészet visszaszorítása érdekében, javaslatokat nyújtott be a Tagállamok dohányárukra vonatkozó jövedéki adó szintjének közelítését elősegítő intézkedésekre, és egyeztetéseket folytat a szeszre vonatkozó jövedéki adóról.

- a társasági adó területén, a vita központi kérdése az, hogy akkor, amikor a határon átnyúló tevékenység egyre bővül, lehet-e az adó akadályokat továbbra is kis, különálló részenként kezelni, érintetlenül hagyva a nemzeti társasági adó rendszert. Bár a nemzeti adókulcsok megállapítása a Tagállamok kizárólagos joga, szükség lehet egy ambiciózusabb, pl. a társasági adózás egységes szabályait jelentő módszerre. A társasági adózás tanulmányozása segítséget nyújt a Bizottságnak abban, hogy kialakítsa nézeteit.

- a munkaviszonyból származó határon túli nyugdíjak adó akadályainak megszüntetése.

- elengedhetetlen a többségi szavazásra való áttérés egyes adó kérdésekben, különösen ott, ahol az torzítja az Egységes Piacot. A jogalap azonban egyelőre még az egyhangú szavazás. Nagyon fontos az adózással kapcsolatos Közösségi jog, de a Bizottságnak fontolóra kell venni a nem-jogalkotási eszközök, mint pl. az ajánlások, útmutatók és értelmező közlemények, valamint a fokozott együttműködési mechanizmusok gyakoribb használatát.

REFERENCIA

Bizottsági Közlemény a Tanács, az Európai Parlament és a gazdasági és Szociális Bizottság részére: Az Európai Unió Adópolitikája az elkövetkező évek prioritásai, Com(2001)206 végleges, 23.052001) O.J. C 284, 2001.10.10.

II.3.

II. ADÓZÁS

Adórendszerek

CÍM

1. A belső piac adórendszerének javítását célzó akcióprogram folytatásának kívánatossága

2. Az adórendszerek belső piaci működésének javítására irányuló Közösségi program (Fiscalis 2007)

JOGI ESZKÖZ

1. Bizottsági Közlemény

2. Tanácsi Döntés

JELENLEGI HELYZET

1. 2002. január 17-én a Bizottság elfogadta.

2. 2002. január 17-én a Bizottság, 2002. június 13-án pedig a Parlament elfogadta, jelenleg a Közös Tanácsi Állásfoglalásra vár.

CÉLKITŰZÉS

1 2. Közösségi program elfogadása az adórendszereknek a belső piaci működésének javítására, az adócsalások megelőzése érdekében a Tagállamok jobb együttműködésének elősegítése a nemzeti adminisztrációk közötti elektronikus információs rendszerek javítása, a nyomozati együttműködés, az adóhivatalnokoknak és adószakértőknek rendezett továbbképzési szemináriumok és a nemzeti adminisztrációk közötti tisztviselők cseréje révén. A programban részt vesznek az Európai Unióba belépő jelölt országok is.

TARTALOM

A Fiscalis 2007 program célja a belső piac adórendszerei működésének folyamatos erősítése. A program általános céljai a következők:

általános forgalmi adó: az Európai Unió ÁFA stratégiájának javítása, ahogyan azt a Bizottság Stratégia az ÁFA rendszer belső piaci működésének javítására című Közlemény a Tanács és az Európai Parlament részére, vagy a Bizottság által bármely más, a jövőben elfogadott stratégia megfogalmazza. A négy fő célkitűzés ezen a területen a következő:

ˇ a szabályok egyszerűsítése és korszerűsítése, a szabályok alkalmazásának korszerűsítése és az adminisztratív együttműködés új módjának kialakítása;

ˇ jövedéki adó: a Tagállamok közötti együttműködés javítása, a jövedéki adók egységesebb alkalmazásának biztosítása, valamint közös módszerek kialakítása a jövedékkel kapcsolatos jogi és adminisztratív területeken;

ˇ közvetlen adózás: a Közösségi politikák tudatosságának fokozása a közvetlen adózás területén, a tapasztalatok egybegyűjtése, az információcsere és más adminisztratív együttműködési formák támogatása;

ˇ csatlakozó országok: a csatlakozó országok egyedi szükségleteinek kielégítése, adminisztratív, szervezeti és technikai intézkedéseik megerősítése annak érdekében, hogy hatékonyan tudják alkalmazni az adózással kapcsolatos közösségi jogot.

A pénzügyi keretet a Program 2003. január 1. és 2007. december 31. között megvalósítására 56 millió EUR-ban került megállapításra.

REFERENCIÁK

1. Bizottsági Közlemény az Európai Parlament és a Tanács részére a belső piac adórendszerének javítását célzó akcióprogram folytatásának kívánatosságáról, COM 2002)10 végleges 2002.01.17.

2. Európai Parlamenti és Tanácsi Döntés Javaslat az adórendszerek belső piaci működésének javítására irányuló Közösségi program (Fiscalis 2007 program) bevezetéséről COM(2002)10 végleges, 2002.01.17.

II.4.

II. ADÓZÁS

ÁFA rendszer

CÍM

1. Egységes ÁFA rendszer Program az Egységes Piac számára

2. Új stratégia az ÁFA rendszer javítására

3. Adópolitika az Európai Unióban Az elkövetkezendő évek prioritásai

JOGI ESZKÖZ

1. Bizottsági Közlemény a Tanács és a Parlament részére

2. Bizottsági Közlemény

3. Bizottsági Közlemény

JELENLEGI HELYZET

1. 1996. július 22-én elfogadva.

2. 2000. június 7-én elfogadva.

3. 2001. május 23-án beterjesztve, és 2002. március 14-én az Európai Parlament által elfogadva.

CÉLKITŰZÉS

1. Az Általános Forgalmi Adó végleges rendszerének bevezetésére vonatkozó terv bemutatása. A Bizottság egy pontos, fázisokból álló, 1996-ban kezdődő és 1999-ben befejeződő ütemezést javasolt. A Bizottságnak azonban nem sikerült a programban kialakított ütemtervet betartani.

2. Az ÁFA rendszer gyakorlati javulását előidéző új stratégiára vonatkozó javaslat. Ennek célja, a jelenlegi ÁFA rendszerek egyszerűsítése és korszerűsítése, a Tagállamokban történő bevezetés szabályainak egységesítése, és a közöttük lévő szoros adminisztratív együttműködés biztosítása a csalások elleni küzdelem céljából.

3. Az Európai Unió adópolitikája prioritásainak meghatározása.

TARTALOM

1. A Bizottság véleménye szerint a végleges ÁFA rendszer már nem alapulhat az árunak a fogyasztó országban történő adóztatásán, hanem az árunak a származási országban történő adóztatásán kell alapulnia. Az általános ÁFA kulcs tekintetében, a Bizottság előnyben részesít egyetlen adókulcsot, még akkor is, ha most még nem zárja ki a kulcsoknak egy bizonyos sávon belüli közelítésének lehetőségét sem. A Bizottság véleménye szerint a csökkentett kulcsok számának és hatókörük harmonizálására is szükség van. Végül, az ÁFA levonhatóságát teljesen felül kell vizsgálni.

2. A Bizottság a következő programot javasolja:

Első fázis: 2000 A Tanács elfogadja a már benyújtott javaslatokat: a levonási jog, az ÁFA fizetésre kötelezett személyek, kölcsönös segítségnyújtás a követelések visszaszerzése terén, stb.

Második fázis: 2000 Új Bizottsági Javaslatok benyújtása: e-kereskedelem, számlázás, minimális általános ÁFA kulcs 5 évre, adminisztratív együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a csalás elleni küzdelem terén, postai szolgáltatások adózása. Ezen kívül, a Bizottság benyújtja a csökkentett ÁFA kulcs alkalmazásával kapcsolatos jelentését is.

Harmadik fázis: 2001 A jövőbeni prioritások értékelése és meghatározása

A Bizottság 2001. elején benyújt egy haladásjelentést, amelyet a jövőbeni prioritások maghatározásához szükséges munkaprogram összeállításához használnak fel.

3. 2001. májusi Közlemény csak megerősítette az előzőt. A kulcsok tekintetében lásd II.5.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

HOTREC arra fog törekedni, hogy az új ÁFA rendszer keretében a szálláshely szolgáltatások továbbra is a csökkentett kulcs alá essenek és, hogy az éttermi szolgáltatásokra is vonatkozzon ez a kedvező kulcs. Ezen kívül, általánosítani kellene a közvetlen adózással kapcsolatosan az üzleti célú éttermi és szállás költségek levonhatóságát és az ezekkel a költségekkel kapcsolatos ÁFA visszaigénylést.

REFERENCIÁK

1. Egységes ÁFA rendszer Program az Egységes Piac számára, COM 328(96) végleges,

Brüsszel, 1996. július 22.

2. Stratégia az ÁFA rendszer javítására a Belső Piac szempontjából, COM(2000)348 végleges, 2000. június 7.

3. Bizottsági Közlemény a Tanács, az Európai Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság részére: Adópolitika az Európai Unióban A következő évek prioritásai , Com (2001)206 végleges, 23.052001) O.J. C 284, 2001.10.10.

Lásd még:

HOTREC Kiadvány Csökkentett adókulcs a vendéglátás és idegenforgalomban, Európában, 2002. március.

II.5.

II. ADÓZÁS

ÁFA kulcsok

CÍM

1. Egységes Általános Forgalmi Adó rendszer: az ÁFA kulcsok közelítése

2. Egységes Általános Forgalmi Adó rendszer (az általános kulcs minimális mértéke)

3. Bizottsági Jelentés a csökkentett ÁFA kulcsokról

JOGI ESZKÖZ

1-2. Irányelvek

3. Bizottsági Jelentés

JELENLEGI HELYZET

1. 1992. október 19-én elfogadva.

2. 2001. január 19-én a Tanács elfogadta.

3. A Jelentést a Bizottság 2001. október 22-én tette közzé, és jelenleg az Európai Parlament Plenáris ülésének szavazására vár.

CÉLKITŰZÉS

1. Az 1992. évi Irányelv az egységes, az ÁFA kulcsok közelítését is tartalmazó átmeneti ÁFA rendszer kialakításának egyik alap szövege.

2. Annak biztosítása, hogy ne bővüljön a különböző Tagállamokban érvényben lévő általános ÁFA kulcsok köre (ennek hatására, jelenlegi általános kulcsok közötti különbségek nem növekszenek).

3. A csökkentett kulcsokkal kapcsolatos legújabb fejlemények leírása és elemzése, annak felmérése érdekében, hogy milyen hatással van az ÁFA kulcsok szerkezete egységes piac működésére.

TARTALOM

1. Ami az ágazatunkat illeti, az Irányelv kimondja, hogy a szállodák tartozhatnak a csökkentett ÁFA kulcs alá (a legkisebb csökkentett kulcs 5%). Ezen kívül, azok a Tagállamok, ahol 1991. január 1-én az éttermi szolgáltatásokra csökkentett ÁFA kulcs volt érvényben, továbbra is alkalmazhatják ezt az ÁFA kulcsot (ellenkező esetben az általános kulcsot a minimális általános kulcs 15% - kell alkalmazni).

2. A Bizottság, az 1998. novemberében benyújtott eredeti javaslatában azt javasolta, hogy az általános kulcs sávjának alsó határát 15%-ban, a felső határát 25%-ban állapítsák meg. Az Európa Tanács azonban nem volt hajlandó felső ÁFA határt megállapítani, és egyszerűen csak meghosszabbította a meglévő minimális kulcsot (15%) 2005. december 31-ig.

3. A Bizottság az egyik lehetőségnek az áruk és szolgáltatások egyedi listájára alkalmazható, két csökkentett kulcson alapuló struktúra létrehozását látja (külön sávval mindkét kategóriában):

- a jelenlegi 5% közeli, valószínűleg kötelező kulcs az alapszükségletet vagy szociális célt szolgáló áruk és szolgáltatások egy rövid listája esetében;

- egy csökkentet kulcs az olyan áruk és szolgáltatások esetén, amelyek hagyományosan vagy gazdasági okból más elbánásban kell részesüljenek, mint az általános ÁFA kulcs alá tartozó áruk és szolgáltatások.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az ÁFA kulcsok közvetlen hatást gyakorolnak az ágazat versenyképességére és az alkalmazás szintjére.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

HOTREC szeretné elérni, hogy:

ˇ a lehető legalacsonyabb ÁFA kulcsokat alkalmazzák a szálloda- és vendéglátóipari szolgáltatásokra;

ˇ megmaradjon a Tagállamok lehetősége arra, hogy csökkentett kulcsokat alkalmazzanak a szállodai szolgáltatásokra; és

ˇ tegyék lehetővé a Tagállamok számára, hogy csökkentett kulcsokat alkalmazzanak az éttermi szolgáltatásokra.

HOTREC aláírt egy közös nyilatkozatot ECF-IUF-val (a szálloda- és vendéglátóipari ágazat munkavállalói szervezete lásd HOTREC VAT kiadványa) amelyben a lehető legalacsonyabb kulcsok alkalmazását kéri az ágazatban, abban a tudatban, hogy a túlságosan magas kulcsok akadályozzák a növekedést és az alkalmazást.

A TAGÁLLAMOKBAN TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

2. Ezt az Irányelvet 2001. január 1-ig kellett volna bevezetni.

REFERENCIÁK

1. 1992. október 19-i 92/77/EEC Tanácsi Irányelv az egységes általános forgalmi adó rendszer kiegészítéséről és a 77/388/EEC Irányelv (ÁFA kulcsok közelítése) módosításáról, O.J. L 316, 92.10.31.

2. 2001. január 19-i 2001/41/EC Tanácsi Irányelv az egységes általános forgalmi adó rendszerre vonatkozó 77/388/EEC Irányelvnek az általános kulcs szintjére vonatkozó módosításáról, O.J. L 22, 2001.01.24.

3. A Bizottság, az 1977. május 17-i, a Tagállamok forgalmi adóval kapcsolatos törvényeinek harmonizálása Egységes általános forgalmi adó: egységes adóalap tárgyú Hatodik Tanácsi Irányelv 12. Cikkely (4) alapján a csökkentett ÁFA kulcsokról készített Jelentése, COM(2001) végleges, 2001.10.22.

II.6.

II. ADÓZÁS

Munkaigényes szolgáltatások ÁFA kulcsa

CÍM

1. Munkahelyteremtés: Csökkentett ÁFA kulcs alkalmazásának lehetősége élőmunka-igényes szolgáltatásokra, kísérleti időre, választhatóság alapján.

2. Munkahelyteremtés: Csökkentett ÁFA kulcs alkalmazásának lehetősége élőmunka-igényes szolgáltatásokra, kísérleti időre, választhatóság alapján Ausztria és Portugália számára engedélyezett átmeneti rendelkezések

JOGI ESZKÖZ

1. Irányelv és Döntés

2. Irányelv

JELENLEGI HELYZET

1. 1999. október 22-én és 2000. február 28-án elfogadva.

2. 2000. március 30-án elfogadva.

Egy 2001. október 22-én a csökkentett ÁFA kulcsokkal kapcsolatos (lásd II.5) benyújtott Bizottsági Jelentés bejelentette, hogy ha befejeződik a magas élőmunka-igényű szolgáltatásokra vonatkozó kísérlet, a Bizottság, a Tagállamok beszámolói alapján benyújt majd egy átfogó értékelő jelentést, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot, hogy végleges döntést hozhassanak az előmunka-igényes szolgáltatásokra vonatkozó ÁFA kulcsról. Tekintettel arra, hogy a kísérlet eredményeinek vizsgálatára rendelkezésre álló idő viszonylag rövid, meg kell fontolni az Irányelvnek jelenlegi formájában történő egy éves meghosszabbítását, hogy ez a kérdés a csökkentett kulcsok egy átfogóbb felülvizsgálatának részeként legyen rendezve.

CÉLKITŰZÉS

1-2 A munkahelyteremtés elősegítése, egy előnyös ÁFA rendszer alkalmazása révén

TARTALOM

1. Az Irányelv úgy rendelkezik, hogy a Tanács, egyhangú döntés alapján, engedélyezheti valamely Tagállamnak, hogy bizonyos élőmunka-igényes szolgáltatásokra csökkentett ÁFA kulcsot alkalmazzon a 2000. január 1-től 2003. december 31-ig terjedő maximum 3 éves időszakra. Az Irányelv lehetőséget ad a Tagállamoknak arra, hogy a következő öt szolgáltatási kategória közül szolgáltatások két (különleges esetekben három) kategóriája esetében csökkentett ÁFA kulcsot alkalmazzon: kisebb javítási szolgáltatások, magán lakások felújítása és javítása, ablaktisztítás és lakástakarítás, háztartási segítőszolgáltatás (bejárónő) és fodrászat. 2002. december 31. után a Bizottság elkészít egy átfogó értékelő jelentést, és amennyiben szükséges, javaslatot tesz a munkaigényes szolgáltatásokra vonatkozó ÁFA kulcsok végleges Szabályozására.

2. Az ÁFA Irányelvre vonatkozóan:

ˇ Ausztria számára engedélyezi, hogy a lakáscélú ingatlan bérbeadása esetén a két csökkentett kulcs valamelyikét alkalmazza, feltéve, hogy a kulcs 10%-nál nem alacsonyabb, és Portugália számára engedélyezi a két csökkentett kulcs valamelyikének alkalmazását az éttermi szolgáltatásokra, feltéve, hogy a kulcs nem alacsonyabb, mint 12%.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

HOTREC nagyon csalódott a 1999/85/EC Irányelvben. Azt remélte, hogy az éttermi szolgáltatások felkerülnek azon szolgáltatásokat listájára, amelyekre a csökkentett ÁFA kulcs alkalmazható. Ugyanakkor, HOTREC nagyon örül annak, hogy Portugália megnyerte a csatát a 1999/85/EC Irányelvvel kapcsolatban a csökkentett ÁFA kulcs alkalmazására az élőmunka-igényes szolgáltatások esetében. HOTREC nagyra értékeli Mrs. Randzio-Plath felhívását a Bizottság és az európai országok felé, hogy általánosítsák a csökkentett ÁFA kulcsokat a szálloda- és vendéglátóiparral kapcsolatos szolgáltatásokra. Bár a konkrét derogáció csak Portugáliát érinti közvetlenül, HOTREC biztos benne, hogy a fenti érvek minden egyes európai ország éttermi ágazata esetében alkalmazhatók, és ez hozzájárulna az ágazat munkahelyfejlesztéséhez és az európai idegenforgalom versenyképességének megőrzéséhez a nemzetközi versenyben.

REFERENCIÁK

1. 1999. október 22-i 1999/85/EC Tanácsi Irányelv a csökkentett ÁFA kísérleti jelleggel történő alkalmazása az élőmunka-igényű szolgáltatásokra vonatkozó 77/388/EC Irányelv módosításáról, O.J. L 277, 1999.10.28. és 2000. február 28-i Tanácsi Döntés, amely engedélyezi a Tagállamok számára a csökkentett ÁFA kulcsok alkalmazását egyes élőmunka-igényű szolgáltatások esetében a 77/388/ECIrányelv 28. (6) Cikkely rendelkezései szerinti eljárásnak megfelelően, O.J. L 59, 2000.03.04.

2. 2000. március 30-i 2000/17/EC Tanácsi Irányelv az egységes általános forgalmi adó rendszer az Osztrák Köztársaság és a Portugál Köztársaság részére biztosított átmenetei rendelkezések tárgyú 77/388/EEC Irányelv módosításáról, O.J. L 84, 2000.04.05.

Lásd még:

Az Európai Parlament Jelentése az egységes általános forgalmi adó rendszer az Osztrák Köztársaság és a Portugál Köztársaság részére biztosított átmenetei rendelkezések tárgyú 77/388/EEC Irányelv módosítására irányuló Tanácsi Irányelv javaslatról, PE 285.473 / végleges, 2000. március 1.

Előadó: Christa Randzio-Plath

Levél Mrs Randzio-Plath részére (L-0200-121-FF) az egységes általános forgalmi adó rendszer az Osztrák Köztársaság és a Portugál Köztársaság részére biztosított átmenetei rendelkezések tárgyú 77/388/EEC Irányelv módosítására irányuló Tanácsi Irányelv javaslatról, elküldve 2000/02/17.

Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságának Jelentése a Bizottság bejelentetlen munkával kapcsolatos beszámolójáról (COM(1998)219), (A5-0220/2000 végleges), 2000.08.30., Előadó: Anne-Karin Glase.

2000. szeptember 21-i Európai Parlamenti Határozat a Bizottság bejelentetlen munkával kapcsolatos beszámolójáról, (COM(1998)219), O.J. C 146, 2001.05.17.

Az elkötelezettség fenntartása, a sebesség növelése tárgyú Bizottsági Közleménnyel kapcsolatos 2002. június 16-i Európai Parlament Határozat 15. pontja, (COM(2001)641)

Közös munka az európai idegenforgalom jövőjéért tárgyú, a Tanács, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottság részére készült Bizottsági Közleményével kapcsolatos 2002. május 14-i Európai Parlamenti Határozat 46. pontja. (COM(2001)665) PS_TAPROV(2002)022 lásd XVI.3.

II.7.

II. ADÓZÁS

ÁFA levonhatósága hivatalos célú kiadások esetén

CÍM

Tanácsi Irányelv Javaslat az Általános Forgalmi Adó levonásának jogairól szóló 77/388Irányelv módosításáról

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

A javaslatot 1998. június 17-én terjesztették be az Európai Parlamenthez.

1999. januárár 14-én az Európai Parlament a Garosci jelentés alapján egy Határozatot fogadott el a Bizottság javaslatának módosításáról. A Parlament azt kérte, hogy az üzleti célból felmerült szállás és étkezés után fizetett ÁFA 100%-ban levonható (visszaigényelhető) legyen (míg a Bizottság csak 50%-os mértéket javasolt). Az ügy mind a mai napig a Miniszterek Tanácsa előtt van.

CÉLKITŰZÉS

Az Irányelvnek egyik célja, hogy egységesítse azokat az eseteket, amikor az üzleti célból felmerült kiadások után fizetett ÁFA levonható (visszaigényelhető) illetve nem vonható le (nem visszaigényelhető).

TARTALOM

A javaslat meghatározza azokat a kiadásokat, amelyek esetében az ÁFA nem igényelhető vissza. A szállás és vendéglői szolgáltatások esetében a felmerült ÁFA költség 50%-ban (vagy a Parlament által beterjesztett módosító indítványnak megfelelően 100%-ban) levonható lesz.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Jelenleg a helyzet országonként más és más; egyes országokban a szállás és éttermi szolgáltatások még abban az esetben sem elszámolható kiadások, ha azok üzleti célból merültek fel, míg más országokban a szállás és éttermi szolgáltatások után fizetett ÁFA teljes egészében visszaigényelhető. Az ÁFA levonás jogának korlátozása a vállalkozások számára újabb adóterheket jelent: ennek hatására csökkeni fog a szállás és éttermi szolgáltatások igénybevétele.

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

HOTREC támogatja az üzleti célból felmerült szállodái és éttermi költségek után fizetett ÁFA teljes mértékű visszaigényelhetőségét. HOTREC véleménye szerint ez alapvetően fontos az üzleti világ és elsősorban a KKV-k számára, akiknek az üzleti célú éttermi meghívások sokszor tevékenységük egyetlen marketing lehetőségét jelentik. A vállalkozói szféra megnövekedett mobilitásának egyenes következménye, hogy házon kívül történő szállás és étkezés többször válik szükségessé. Ezért a szállás és ellátás költségeit indokolt ugyanúgy kezelni, mint minden egyéb üzleti költséget és az ezek után fizetett ÁFA teljes mértékben visszaigényelhető kell, hogy legyen.

REFERENCIÁK

Tanácsi Irányelv Javaslat az Általános Forgalmi Adó levonásának jogairól szóló 77/388Irányelv módosítására, O.J. C 219, 98.07.15.

A Parlament véleményét kifejező Törvényhozási Határozat az Általános Forgalmi Adó levonásának jogáról szóló 77/388/EECIrányelv módosítására vonatkozó Tanácsi Irányelv javaslatról, O.J. C 104, 99.04.14.

A levonhatóságra vonatkozóan a Monti Bizottság Tagja részére küldött levél (DB/482), Brüsszel, 1998. június 24.

Az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága részére, a levonhatósággal kapcsolatosan küldött levél (DB/545), Brüsszel, 1998. augusztus 7.

II.8.

II. ADÓZÁS

Távközlés ÁFA-ja

CÍM

A távközlési szolgáltatásokra vonatkozó általános forgalmi adó

JOGI ESZKÖZÖK

1. Döntések

2. Irányelv

JELENLEGI HELYZET

2. A Tanács az Irányelvet 1999. június 17-én jóváhagyta.

CÉLKITŰZÉS

A szabályozás célja, hogy ÁFA-t még abban az esetben is vessenek ki a távközlési szolgáltatásokra, ha a távközlési szolgáltató az Európai Unión kívül található. Az Irányelv célja ÁFA szabályok módosítása minden a Közösségen belül igénybe vett távközlési szolgáltatásokra vonatkozóan és az ezen a területen mutatkozó verseny mindennemű torzításának kiküszöbölése.

TARTALOM

1. A meghozott Döntések a szolgáltatás helyét tekintve tizenöt különböző derogációt tartalmaznak a Hatodik ÁFA Irányelv rendelkezései alól. A Döntések szerint távközlési szolgáltatások a szolgáltatást igénybe vevő országában vannak, ezért az ÁFA-t ott, és annak az országnak az ÁFA kulcsa szerint kell kivetni.

2. Az Irányelv fő célja, hogy verseny torzításának megakadályozása érdekében, a Közösségben vessék ki a Közösségben lévő ügyfelek által igénybe vett távközlési szolgáltatások utáni ÁFA-t. Ennek érdekében az Irányelv úgy rendelkezik, hogy a Közösségben ÁFA nyilvántartásba vett gazdálkodókra illetve a harmadik országokban alapított ügyfelekre elvileg az ÁFA-t abban az országban kell kivetni, ahol a szolgáltatást igénybe veszik. Az új Irányelv meghatározza azokat a távközlési szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozik, ezek a nemzetközi hívásirányítási és végződtetési szolgáltatások valamint a világ információs hálózathoz való hozzáférés.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

1. A Döntések által létrehozott derogáció 1999. december 31-ig volt alkalmazható.

2. Az Irányelv 1999. június 26-án lépett hatályba és az átvételre magadott határidő 2000. január 1. volt.

REFERENCIÁK

1997. március 17-i Tanácsi Döntés, amely felhatalmazza a Belga Királyságot arra, hogy a tagállamok forgalmi adójának harmonizálásáról szóló 77/388/EEC Hatodik Irányelv 9. Cikkelye tekintetében derogációt alkalmazzon, O.J. L 86, 97.03.28. Hasonló Döntés került kiadásra, mind a 14 további tagállam esetében.

1999. június 17. 1999/59/ECTanácsi Irányelv a távközlési szolgáltatások általános forgalmi adó szabályaira vonatkozó 77/388/EECIrányelv módosításáról, O.J. L 162, 99.06.26

II. 9.

II. ADÓZÁS

Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások ÁFA szabályai

CÍM

Egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó ÁFA szabályok

JOGI ESZKÖZ

1. Tanácsi Rendelet

2. Tanácsi Irányelv

JELENLEGI HELYZET

1-2 2002. május 7-én elfogadva.

CÉLKITŰZÉS

1. Az ÁFA adóazonosító számok érvényességének ellenőrzésére vonatkozó 218/92/EC Rendelet módosítása.

2. A 77/388/ECIrányelv (Hatodik ÁFA Irányelv) az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra és a szolgáltatási igénybevevője részére, fizetés ellenében nyújtott műsorszórási szolgáltatásokra vonatkozó ÁFA szabályok módosítása.

TARTALOM

1. Az ÁFA adóazonosítási szám érvényességének ellenőrzésére vonatkozó eljárásoknak ki kell terjedni azokra is, akik elektronikus úton nyújtanak bizonyos szolgáltatásokat. Ezért, ki kell terjeszteni a Rendelet 6. Cikkelyében hivatkozott, a Közösségen belüli bizonyos információk cseréjére vonatkozó egységes rendszert. A Bizottság meg fogja engedni az érvényesség elektronikus úton történő ellenőrzését.

2. Az új szabályok szerint:

ˇ Az adózás helye olyan szolgáltatás esetében, amelyet Európai Uniós szolgáltató nyújt nem Uniós vevő részére a vevő tartózkodási helye, és az Európai Uniós ÁFA nem vonatkozik rájuk.

ˇ Abban az esetben, ha az EU-s szolgáltató a szolgáltatást egy másik Tagállamban lévő adóalanynak (pl. egy másik vállalkozásnak) nyújtja, a szolgáltatás nyújtásának helye a vevő székhelye, ha pedig ugyanaz a szolgáltató ezeket a szolgáltatásokat az EU-ban lévő természetes személynek, vagy egy ugyanabban a Tagállamban lévő adóalanynak nyújtja, a szolgáltatás helye a szolgáltató székhelye.

ˇ Az új szabályok most először megkövetelik, hogy a digitális termékek Európai Unión kívüli szállítói ugyanúgy számítsanak fel ÁFA-t a természetes személy vevőiknek, mint ahogyan azt az Uniós szállítók teszik. Az Európai Unión kívüli szállítóknak egy tetszés szerinti Tagállam ÁFA hatóságánál regisztrálódniuk kell, és ki kell, hogy vessék a vevő lakhelye szerint Tagállamban alkalmazott ÁFA-t.

Az Irányelv az adókulcsokkal nem foglalkozik, az elektronikus termékekre alkalmazandó adókulcs azonos a hagyományos médián szolgáltatott egyenértékű termékekre vonatkozó mindenkori kulccsal.

A további intézkedések az alábbiak szerint foglalhatók össze:

ˇ a céges vevők részére történő szállítás ÁFA-ját a vevő számolja el.

ˇ nem kell regisztrálniuk azoknak az Európai Unión kívül létesült kereskedőknek, akiknek az éves Európai Unión belüli eladásai 100 000 EUR alatt maradnak;

ˇ elegendő lesz egyetlen helyen regisztrálni (általában abban a Tagállamban, hová az első adóköteles szállítás történik);

ˇ a regisztrációval és adóbevallással kapcsolatos mindennemű eljárás elektronikusan is bonyolítható lesz; és

ˇ az adóhatóság megfelelő eszközt biztosít a szállítók részére ahhoz, hogy könnyen megállapítsák a vevő státusát (azaz, hogy a vevő ÁFA körbe tartozó vállalkozás vagy sem) és ennek segítségével, a megfelelő gondossággal eljáró szállító általában meg tudja majd állapítani, hogy az ügyletre kell-e adót felszámítani.

BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

1. 2002. május 22.

2. 2003. július 1.

REFERENCIÁK

1. 2002. május 7-i, 792/2002 Tanácsi Rendelet a közvetett adózás (ÁFA) területén történő adminisztratív együttműködésre vonatkozó (EEC) 218/92 Rendeletnek az elektronikus kereskedelemre vonatkozó további intézkedésekkel kapcsolatos ideiglenes módosításáról, O.J. L 128, 2002.05.15.

2. 2002. május 7-i, 2002/38/ECTanácsi Irányelv a 77/388/EECIrányelv rádiós és televíziós műsorszórásra és egyes elektronikusan nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseink módosításáról és ideiglenes módosításáról, O.J. L 128, 2002.05.15.

II.10.

II. ADÓZÁS

ÁFA számlázása

CÍM

Az ÁFA számlázásával kapcsolatos feltételek egyszerűsítése, korszerűsítése és harmonizálása

JOGI ESZKÖZ

Tanácsi Irányelv

JELENLEGI HELYZET

2001. december 20-án elfogadva.

CÉLKITŰZÉS

Az ÁFA (mind papír mind elektronikus úton történő) számlázása szabályainak harmonizálása, és a számlák elektronikus továbbításának és tárolásának Közösségi szintű jogi kereteinek megteremtése.

TARTALOM

Az Irányelv tizennégy kelléket sorol fel, melyeknek minden számlán szerepelni kell (a kiállítás dátuma, számlaszám, az adóalany és a vevő neve és címe, az áruk vagy szolgáltatások megnevezése, az alkalmazandó ÁFA kulcs, a fizetendő ÁFA összege, stb.). Ez a harmonizáció azonban a számlázásnak csak azokra az eseteire terjed ki, ahol az valódi igényt elégít ki, és minden egyéb fontos feltétel meghatározását a Tagállamokra hagyja. Számos közös szabályt is megállapít az elektronikus számlázás, a számlák elektronikus tárolása, az önszámlázás valamint a számlázási művelet kihelyezése (outsoursing) kérdéseiben. Az Irányelv arról is rendelkezik, hogy a számlák tárolásának meg kell felelni a természetes személyek védelméről szóló 95/46/EC Irányelvben a személyes adatok feldolgozásával és az ilyen adatok szabad mozgásával kapcsolatosan rögzített feltételeknek. (Lásd III.7)

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

2004. január 1.

REFERENCIA

2001. december 20-i 2001/115/ECTanácsi Irányelv a 77/388/EECIrányelv, az általános forgalmi adó számlázása feltételeinek egyszerűsítése, korszerűsítése és harmonizálása céljából történő módosításáról, O.J. L 15 2002.01.17.

II.11.

II. ADÓZÁS

ÁFA és az utazásközvetítők

CÍM

Utazásközvetítők: utazásközvetítők speciális ÁFA szabályai

JOGI ESZKÖZÖK

Tanácsi Irányelv Javaslat

JELENLEGI HELYZET

A Bizottság 2002. február 8-án beterjesztette

CÉLKITŰZÉS

A 77/388/ECTanácsi Irányelv módosítása, az utazásközvetítőkre vonatkozó speciális szabályok egyszerűsítése, korszerűsítése és harmonizálása, ás a Közösségi ÁFA jogszabályok egységesebb alkalmazása céljából.

TARTALOM

Amikor a Hatodik ÁFA Irányelvet 1977-ben elfogadták, bevezetésre került egy speciális szabályozás az utazásközvetítőkre és utazásszervezőkre vonatkozóan. Ez a szabályozás azokra az utazásszervezőkre vonatkozik, akiknek a szolgáltatásai olyan, harmadik felektől vásárolt elemekből tevődnek össze, mint pl. szállásbiztosítás vagy közlekedés, amelyeket azután azok saját nevükben értékesítenek a turisták részére. Minden, az utazásközvetítő által az úttal kapcsolatosan lebonyolított ügyletet egyetlen szolgáltatásként kell kezelni.

Ennek a speciális szabályozásnak az első célja az volt, hogy az ilyen szolgáltatások esetében leegyszerűsítse a Közösségi ÁFA szabályok alkalmazását.

A speciális szabályozás második célja az ÁFA bevételeknek a Tagállamok közötti megosztás volt. A speciális szabályozás azért került bevezetésére, hogy biztosítsa, az ÁFA bevételek annak a Tagállamnak jutnak, ahol az egyes szolgáltatások végső felhasználása történik.

A gyakorlatban, a Tagállamokban nem alakult ki ennek a speciális szabályozásnak az egységes alkalmazása. Ennek következtében, a Bizottság úgy döntött, hogy az új ÁFA stratégiája egyik elemeként, beépít egy módosítást a 26. Cikkelybe, miközben a Cikkely logikáját megőrzi. A legfontosabb változtatások a következők:

ˇ a különbözeten alapuló adózási szabályok alkalmazása mind a természetes személyek, mind pedig ÁFA alanyok esetében;

ˇ Európai Uniós társas utakat Európai Uniós ügyfelek részére értékesítő, harmadik országokban alapított szállítók megadóztatása;

ˇ a különbözet jobb kiszámítása;

ˇ a teljes különbözet valamely időszakra történő kiszámításának lehetősége;

ˇ annak a lehetőségnek a bevezetés, hogy az utazásközvetítők választhassák a normál ÁFA szabályokat;

ˇ a több Tagállam részére biztosított, versenytorzító derogáció eltörlése.

REFERENCIÁK

Tanácsi Irányelv Javaslat a 77/388/EEC Irányelv utazásközvetítőkre vonatkozó speciális szabályainak módosítására, COM(2002)64, 2002.02.08.

Lásd még:

1977. május 7-i 77/388/EEC Hatodik Tanácsi Irányelv a Tagállamok forgalmi adóval kapcsolatos törvényeinek módosításáról az ÁFA közös szabályai: közös becslési alap; O.J. L 145, 1977.06.13.

II.12.

II. ADÓZÁS

Vámmentesség a Közösségen belüli utazás esetén

CÍM

Adómentes értékesítés a Közösségen belüli utazás során.

JOGI ESZKÖZ

1. Irányelv

2. Irányelv

3. Munkaanyag

4. Értesítés

JELENLEGI HELYZET

1. 1991. december 16-án elfogadva.

2. 1992. február 25-én elfogadva.

3. 1998. november 20-án közzétéve.

4. 1999. április 10-én közzétéve.

CÉLKITŰZÉS

Az adómentes értékesítés megszüntetése a Közösségen belüli utazások során.

TARTALOM

1. Az Irányelv fő célja a fiskális határok eltörlése az Egységes Piacon belül. Az Irányelv rendelkezései értelmében, Tagállamok belső piacával azonos szabályoknak kell vonatkozni az Egységes Piacon folytatott kereskedelemre is. Ezért minden ügyletnek adókötelesnek kell lenni.

2. Ez az Irányelv rendelkezik a jövedéki adó alóli mentesség eltörléséről.

3. A munkaanyag azzal a céllal készült, hogy világossá tegye, melyek azok az eszközök és intézkedések, amelyek Tagállamok rendelkezésére állnak a Közösségi a Közösségen belüli utazás alatti vám és adómentes értékesítések eltörlésének 1999. július 1-én történő bevezetése következményeinek kezelésére.

4. Hogy egyértelműsítse azokat az ÁFA és jövedéki szabályokat, amelyeket 1999. július 1. után az Európai Unión belül kompon, repülőgépen, és a repülőtereken az utasoknak értékesített áruk eladóinak alkalmazni kell.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Komoly viták voltak a vámmentes értékesítés eltörlésének a foglalkoztatásra és az utazás költségeire gyakorolt hatásáról. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre hivatalos jelentések erről a két kérdéskörről.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

Az Irányelvek által a vámmentes boltok adófizetéses boltokká történő átalakítására megadott átmeneti idő 1999. június 30-án letelt.

REFERENCIÁK

1991. december 16-i Tanácsi Irányelv, az egységes általános forgalmi adórendszer kiegészítéséről és a 77/388/EECIrányelv módosításáról, a fiskális határok eltörlése érdekében, O.J. L 376, 91.12.31.

1992. február 25-iTanácsi Irányelv a jövedéki adó hatálya alá tartozó termékek általános szabályairól és ezen termékek tartásáról, szállításáról és monitorozásáról, O.J. L 76, 92.03.23.

Bizottsági vitaanyag a Közösségen belüli vámmentes értékesítések 1999. július 1-én történő eltörlésének bevezetése következményeinek kezelésére a Tagállamok rendelkezésére álló Közösségi eszközök és intézkedések egyértelmüsítéséről, SEC(1998)1994, 98.11. 20.

Bizottsági értesítés az 1999. július 1. után az Európai Unión belül kompon, repülőgépen utazó, vagy repülőtéren tartózkodó utasoknak értékesített áruk eladói által alkalmazandó ÁFA és jövedéki szabályokról, 1999/C 99/08, O.J. C 99, 99.04.10.

II.13.

II. ADÓZÁS

Harmadik országbeli utasok személyenkénti kedvezmény

CÍM

A harmadik országbeli utazók személyenként igénybe vehető kedvezményének emelése és a Közösségen belüli utazás vámmenetes vásárlásának határai.

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

1994. február 14-én elfogadva.

CÉLKITŰZÉS

A Közösségen belüli repülőutak, tengeri átkelések során vámmentes boltokban történő vámmenetes vásárlásra, és a harmadik országból érkező utasok személyes poggyászában lévő áruk- feltéve, hogy a behozatal nem kereskedelmi jellegű személyenkénti kedvezményre vonatkozó rendelkezések harmonizálása.

TARTALOM

Az utasok Közösségen belüli utazásai során vámmentes boltban történő vásárlás célját szolgáló vámmentesség személyenkénti összege 90 emelkedik, és a harmadik országbeli utasok saját személyes poggyászaikban 175 értékű árut hozhatnak be.

Bár a vámmentes értékesítésekre vonatkozó rendelkezés a vámmentes boltok 1999-ben történő megszüntetésével megszűnik, (lásd II.12), a harmadik országbeli utasok személyenkénti utazási kedvezményére vonatkozó rendelkezés fennmarad.

REFERENCIA

1994. február 14-i 94/4/ECTanácsi Irányelv a 69/169/EEC és 77/388/EEC Irányelvek módosításáról és a harmadik országbeli utasok személyenkénti kedvezményének és a Közösségen belüli utazás alatti vámmentes vásárlások határának emeléséről, O.J. L 60, 94.03.03.

II.14.

II. ADÓZÁS

Jövedéki adó

CÍM

A szesz és szeszes italok jövedéki adója szerkezetének harmonizálása és az adókulcsok közelítése

JOGI ESZKÖZÖK

1. Irányelvek

2. Irányelv

JELENLEGI HELYZET

1. 1992. október 19-én elfogadva.

A Bizottság jelentése alapján a Tanács, minden második évben felülvizsgálja a megállapított vám százalékokat. 1998. szeptemberben, az utolsó rendelkezésre álló ilyen jelentés 1995. szeptember 13-i keltezésű volt. A Bizottságnak erre a Jelentésére vonatkozó Jelentését a Parlament 1996. szeptember 19-én hagyta jóvá. 2001. februárjában, a Bizottság kérésére, a Customs Associates Ltd (Vámtársaság Kft.), egy tanulmányt készített a különböző szeszes italok közötti versenyről. A Bizottság azóta a saját jelentésén (az Irányelv 8. Cikkelyének követelményei szerint) és a változtatásra vonatkozó javaslatain dolgozik. A Bizottságon belül egy dokumentum (Beszámoló tervezet a 92/84/EECIrányelv változtatására vonatkozó javaslatok) szétküldésre került, de az hivatalosan még nem hozzáférhető.

2. 1997. június 27-én egy Irányelv javaslat került előterjesztésre.

CÉLKITŰZÉS

Egységes Piac létrehozása a szesz és szeszes italokra vonatkozó jövedéki adó harmonizálása révén.

TARTALOM

1. A szöveg meghatározza a szesz és szeszes italok egységes definícióját és megállapítja a Tagállamokban a szeszre és szeszes italokra alkalmazandó minimális jövedéki adó kulcsokat. Sör esetében ezt 0,748 per hl/balling fokban állapították meg késztermékre vonatkoztatva, illetve 1.87 per hl/szeszfokban a késztermék alkoholtartalmára vonatkoztatva. Bor estében a megállapított minimális adó 0. A sörre vonatkozó jövedéki adó mértékében jelentős eltérés van a Tagállamok között, borra Görögország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Luxemburg és Portugália nem vet ki jövedéki adót.

2. A 92/12/EECIrányelv módosítása annak érdekében, hogy a Bizottság széleskörű szabályozási jogokat kapjon a jövedéki adó területén.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A szeszre és szeszes italokra kivetetett jövedéki adó mértéke jelentős mértékben befolyásolja a sör, de különösen a bor árát.

REFERENCIÁK

1. 1992. október 19-i, 92/83/EECTanácsi Irányelv a szesz és szeszes italok jövedéki adója szerkezetének harmonizálásáról, O.J. L 316, 92.10.31.

1992. október 19-i, 92/84/EECTanácsi Irányelv a szeszre és szeszes italokra kivetetett jövedéki adó kulcsának közelítéséről, O.J. L 92.10.31.

A Bizottság Jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az 1992. október 19-i, 92/84/EEC, a szeszre és szeszes italokra kivetetett jövedéki adó kulcsának közelítéséről szóló Tanácsi Irányelvben megállapított kulcsokról, COM(95) 285 végleges, Brüsszel, 95.09.13.

2. Javaslat a jövedéki adó hatálya alá tatozó termékek általános szabályozásáról és az e termékek tartásáról, szállításáról és monitorozásáról szóló 92/12/EECTanácsi Irányelv módosításáról, COM(97)0362, O.J. C 267, 97.09.03.

Lásd még:

Jövedéki adó táblázatok, 2002. április 14-i hivatkozás. Megtalálható:

http://europa.eu.int/comm/taxation_customs/publications/info_doc/info_doc.htm

II.15.

II. ADÓZÁS

Repülőtéri díjak

CÍM

Repülőtéri díjak

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

A Bizottság 1997. június 20-án Irányelv javaslatot nyújtott be. A Parlament, a javasolt Irányelvet 1998. március 31-én módosította.

1998. szeptember 14-én a Bizottság előterjesztett egy módosított javaslatot, amelyez a Parlament 1999. szeptember 16-án első olvasatra jóváhagyott. Az elképzelések szerint, a javaslat a Közlekedési Tanács egy közös álláspontjának tárgyát képezte volna, de 2001. decemberében a Bizottság néhány elintézetlen, de már idejét múlt javaslat visszavonása céljából intézkedett. Ennek keretében a javaslat visszavonásáról határoztak.

CÉLKITŰZÉS

Az Irányelv a repülőtéri díjak diszkriminációmentességét, a költségekkel való összefüggését és az átláthatóságát volt hivatva biztosítani.

TARTALOM

Az Irányelv arra szólítja a Tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a felszámított repülőtéri díjak, a repülőgép típusa és/vagy jellemzői, a repült távolság és/vagy adminisztratív és vámeljárások tekintetében egyenértékű Közösségen belüli légi szolgálatok esetén, azonos szintűek legyenek. Az Irányelv előírja továbbá, hogy a repülőtéri díjaknak megfelelő módon kapcsolódni kell a belőlük fedezni kívánt szolgáltatások és létesítményköltségek összességével. Végül, megköveteli a költségek átláthatóságát, azaz, a költségek összetevőire vonatkozó információnyújtást.

A módosított javaslatba beépültek az Európai Parlament a következőkre vonatkozó javaslatai: a repülőtéri szolgáltatások és létesítmények általános érdekei; a kis repülőterek felmentése az Közösségi keretszabályozása alól; a repülőterek kereskedelmi üzemként történő működtetése; intézkedések bevezetése a repülőtéri díjak költség/hatékonyság arányának monitorozására; a minőségi szolgáltatások nyújtása a repülőterek használóinak; az általános forgalmi küszöb felemelése 1 millió utas szállítására; a repülőtér, irányító szerv, repülőtéri díj és repülőtér hálózat fogalmak meghatározása; a konzultációs és panasz eljárások.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

A repülőtéri díjak jelenleg nagyon eltérőek és egyáltalán nem világosak. Az Irányelv rendelkezései várhatóan csökkentik a költségszinteket és ezáltal a légi utazás hozzáférhetőbbé válik.

REFERENCIÁK

Javaslat egy a repülőtéri díjakkal foglalkozó Tanácsi Irányelvre, O.J. C 257, 97.08.22.

Módosított javaslat a repülőtéri díjakkal foglalkozó Tanácsi Irányelvre, COM(1998)0509 végleges, O.J. C 319, 98.10.16.

Repülőutazás díjtáblázat: Repülőjegy és forgalmi adók, küldte AEA

II.16.

II. ADÓZÁS

Adó összehangolása az Európai Unióban

CÍM

Az Európai Unió adó összehangolása felé Intézkedéscsomag a káros adóverseny kezelésére, ismert nevén a Monti Csomag

JOGI ESZKÖZ

1/2 A Bizottság Közleménye a Tanács részére

JELENLEGI HELYZET

1. A Közleményt a Bizottság 1997. november 1-én tette közzé.

2. Az 1999. december 10-11-i Helsinki-i Európa Tanács megállapodott abban, hogy egy Szintű Munkacsoport jelentést készít a Tanács részére, melyben egy közös intézkedéscsomagban megoldást keres a megtakarítási jövedelmek adózásával, az Etikai Kódexszel, valamint a Kamatok és Royaltyk Irányelvvel kapcsolatos kérdésekre és, hogy a Tanács legkésőbb 2000. júniusban beszámol az Európa Tanácsnak. Az ECOFIN Tanács Jelentését követően, a 2000. júniusi Európa Tanács felkérte az ECOFIN Tanácsot, hogy határozottan folytassa a munkát az adócsomag minden részén annak érdekében, hogy 2002 végére teljes egyetértés alakulhasson ki.

CÉLKITŰZÉS

Az úgynevezett Monti Csomag célja, hogy küzdjön a Tagállamok közötti káros adóverseny ellen. Ez egy újszerű megközelítés abban a tekintetben, hogy az adózást, mint egészet kezeli, nem pedig külön-külön az adózás különböző vonatkozásait.

TARTALOM

1. A "Csomag" javaslatai:

ˇ etikai kódex az üzleti (vállalkozási) adózás terén és ezzel párhuzamosan, Bizottsági Közlemény az állami adótámogatásokról;

ˇ intézkedések a torzítások kiküszöbölésére, és

ˇ intézkedések a határon túli kamatok és a cégek közötti royalty kifizetések adólevonásának megszüntetésére;

HOTREC ÁLLÁSPONTJA

A jelenlegi pénzügyi romlást nem a kevésbé mobil adóalapok, mint pl. a munkaerő (a tőkével ellentétben) terheinek növelésével, hanem az állami kiadások csökkentésével kell enyhíteni. A közkiadások alapos csökkentése a munkára kivetett adó jelentős mértékű csökkentést kell, hogy tudja finanszírozni.

Ezen kívül, a Tagállamoknak meg kellene vizsgálni a munka megadóztatása és a szociális védelem közötti összefüggést annak elkerülése érdekében, hogy ezek a rendszerek a munkakeresés ellen hassanak. A közvetlen adók progresszív jelege ezen kívül a legtöbb adórendszerben a több jövedelem termelése ellen hat, ezért azt teljes egészében felül kell vizsgálni.

REFERENCIÁK

1. A Bizottság Közleménye a Tanács részére: Az Európai Unió adó összehangolása felé Csomag a káros adóverseny kezelésére, COM(97)564 végleges, Brüsszel, 97.10.01.

2. Az ECOFIN adócsomaggal kapcsolatos Jelentése az Európa Tanácsnak, megtalálható a Bizottság DG Taxation and Customs Union (DG Adózás és Vámunió) web lapján:

www.europa.eu.int/comm/taxation_customs

Lásd: Társasági adózás, II.17

Lásd: A társult országok közötti kamatok és royaltyk adózása, II.22

Lásd: Adópolitika az Európai Unióban, II.2

Lásd: Adórendszerek (Fiscalis 2007), II.3

A Bizottság Közleménye a Tanács részére: Az üzleti adózás etikai kódexe és az állami adótámogatás bevezetéséről szóló első éves jelentés, COM(98) 595 végleges, 98.11.25.

II.17.

II. ADÓZÁS

Társasági adó

CÍM

Az adóakadályok nélküli Belső Piac felé

JOGI ESZKÖZ

Bizottsági Közlemény

JELENLEGI HELYZET

A Bizottság 2001. október 21-én beterjesztette.

CÉLKITŰZÉS

A Belső Piacon működő vállalkozásokat érintő adóproblémák megszüntetése, és egy Európai Uniós összevont társasági adóalap alapjainak kiépítése

TARTALOM

A Közlemény részletesen kifejti a 2001. májusi Az EU adópolitikája Az elkövetkező évek prioritásai (lásd II.2) című beszámolóban megfogalmazott általános prioritásokat a társasági adózás terén. A Bizottság számos olyan területet feltárt, hol a társasági adózás akadályozza a határon átnyúló gazdasági tevékenységet a Belső Piacon belül, és ezáltal rontja az EU vállalkozások nemzetközi versenyképességét. Ezért, több olyan intézkedést jelölt meg, amely megszünteti a határon átnyúló tevékenységek akadályait, vagy legalább csökkent azok hatását:

ˇ az Európai Bíróság legfontosabb döntéseivel kapcsolatos útmutatók kidolgozása az Egyezmény megtartásának és a Közösségi jogszabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

ˇ az Anyavállalat-leányvállalat (lásd II.19) és az Összeolvadás (lásd II.21) Irányelvek módosításainak előterjesztése az alkalmazásra és bevezetésre vonatkozó részletes útmutatóval. A Közlemény szerint az Irányelvet ki kellene terjeszteni az adók és tranzakciók tágabb körére. Ugyancsak ki kell terjeszteni azokat az Európai Vállalat státus alatt működő cégekre (Societas Europe, lásd XIV.1).

ˇ az 1990. évi, a vállalatok más Tagállamokban lévő leányvállalatai és állandó létesítményei vesztességeinek figyelembevételére vonatkozó Irányelv javaslatának visszavonása (lásd II.23).

ˇ javaslat egy EU Közös Transzfer Árképzési Fórum létrehozására a Tagállamok részvételével 2002 elején, a Tagállamok között, valamint a Tagállamok és vállalkozások közötti jobb koordináció biztosítása érdekében a cégcsoporton belül a határon átnyúló tranzakciók adózása terén.

ˇ Irányelv javaslat benyújtása 2003-ban, a Választott Bírósági Egyezmény megújítására és javítására, valamint az Egyezmény rendelkezéseinek a Bírósági értelmezés alá vonása céljából.

ˇ Közlemény benyújtása a Kettősadózásra vonatkozó egyezményről 2004-ben arról, hogy a Tagállamoknak, hogy azok eleget tegyenek az EC Egyezmény elveinek, adaptálni kell, az OECD Modell Egyezményén alapuló bilaterális kettősadózási egyezményei egyes rendelkezéseit.

ˇ 2004-re biztosítani kell, hogy az EU társasági adótörvény főszövege teljes egészében alkalmazható legyen az Európai Társasági Törvény alapján létesített vállalkozásokra (lásd XIV.1).

A Bizottság tudja, hogy bár a célul kitűzött intézkedések bizonyos mértékig orvosolni tudják az adó akadályokat, de a belső piacon létező 15 különböző adórendszerből adódó alapprobléma megmarad. A Bizottság véleménye szerint a vállalkozások EU-szerte folytatott tevékenységéhez kapcsolódó összevont társasági adóalap elősegíthetné a társasági adórendszer nagyobb hatékonyságát, egyszerűségét és átláthatóságát, elsősorban a teljesítés költségeinek csökkentése révén. A Bizottság számos lehetséges technikai módszert azonosított ennek magvalósítására:

ˇ Saját országbeli adózás (ebben az esetben a cégcsoportok valamennyi EU-s tevékenységük adóköteles adóalapját saját országuk adó rendeletei alapján állapíthatnák meg)

ˇ Közös (Összevont) adóalap (ebben az esetben a cégcsoportok valamennyi EU-s tevékenységük adóköteles adóalapját egy új, az EU-ban alkalmazott közös EU adótörvény alapján állapíthatnák meg).

REFERENCIA

A Bizottság Közleménye a Tanács, az Európai Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság részére Egy adóakadályok nélküli Belső Piac felé Stratégia összevont társasági adóalap biztosítása érdekében a cégek Európai Unión belüli tevékenységéhez, COM(2001)582, 2001.10.23.

II.18.

II. ADÓZÁS

Etikai Kódex az üzleti adózásban

CÍM

Etikai Kódex Tervezet az üzleti adózásban (a Monti Csomag melléklete)

JOGI ESZKÖZ

Közlemény

JELENLEGI HELYZET

1997. október 1-én a Monti Csomagot benyújtó Közleményhez mellékeltek egy Etikai Kódexet (lásd II.16).

1998. június 5-én, az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága jóváhagyott egy Jelentést, amely elfogadta a Bizottságnak a káros adóverseny kezelésére irányuló javaslatát.

CÉLKITŰZÉS

Az Etikai Kódex elismeri a tisztességes verseny pozitív hatásait, bár kifejti, hogy a mobil vállalkozási formák korlátozásmentes adóversenye gazdasági torzulásokat okozhat és aláássa a közösség adóalapját.

TARTALOM

A Kódex azokkal a vállalkozási adókkal foglalkozik, amelyek jelentősen befolyásolhatják a Közösségen belül folytatott üzleti tevékenység helyét. Foglalkozik ezen kívül azokkal a munkavállalókat érintő speciális adózási szabályokkal, amelyek hasonló hatásokat válthatnak ki. A Kódex maghatározza a káros tartalmú intézkedések jellemzőit, mint pl. amikor:

ˇ bizonyos kedvezményeket csak azoknak kaphatnak, akiknek az adott ország nem állandó székhelyük, vagy csak olyan tranzakciók után kaphatnak, amelyeket abban az országban állandó székhellyel nem rendelkezőkkel bonyolítanak;

ˇ a kedvezményeket más módon elzárják a hazai gazdaságtól, hogy azok ne befolyásolják a hazai adóalapot;

ˇ minden valódi gazdasági tevékenység nélkül nyújtanak kedvezményeket;

ˇ egy multinacionális cégcsoport vállalkozói tevékenységével kapcsolatos nyereség megállapításának alapja eltér a nemzetközileg elfogadott, azaz az OECD-n belül megállapodott, és

ˇ az intézkedés nem átlátható, beleértve azt az esetet, amikor a kedvezmények nyújtása a jogszabályok adminisztratív szinten, nem nyilvános módon történő enyhítése útján történik.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Ennek az Etikai Kódexnek minden ágazatra hatása lesz, ez alól a miénk sem kivétel.

REFERENCIÁK

1. A Bizottság Közleménye a Tanács részére: Az Európai Unió adó összehangolása felé Csomag a káros adóverseny kezelésére, COM(97)564 végleges, Brüsszel, 97.10.01. (Lásd II.16 Monti Csomag)

Lásd még:

A Bizottság Közleménye a Tanács részére: Az üzleti adózás etikai kódexe és az állami adótámogatás bevezetéséről szóló első éves jelentés, COM(98) 595 végleges, 98.11.25. (Lásd II.16 Monti Csomag)

(Lásd II.16 Monti Csomag)

II.19.

II. ADÓZÁS

Adózás az anyavállalatok és a más Tagállamokban lévő leányvállalataik esetében

CÍM

Az anyavállalatok és más Tagállamokban lévő leányvállalataik esetében alkalmazandó egységes adózási rendszer

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

1990. július 23-án elfogadva.

A Bizottság 1993-ban javasolta a meglévő Irányelv módosítását; a módosítás célja az elfogadott Irányelv hatókörének a társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozásokra, azok jogi formájától függetlenül történő kiterjesztése volt. A módosítás még mindig a Tanács jóváhagyására vár.

CÉLKITŰZÉS

A valamely Tagállamban alapított leányvállalat által egy másik Tagállamban lévő anyavállalata részére kiosztott nyereség kettős adóztatásának elkerülése.

TARTALOM

Ne kelljen adóelőleget fizetni az Európai Unión belül kifizetett osztalék után és az osztalék a kedvezményezett anyavállalatnál ne legyen adóköteles.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az Irányelv elsőrendű fontosságú a cégcsoportok, és ezen belül az egynél több Tagállamban létrehozott szállodaláncok számára is.

REFERENCIÁK

1990. július 23-i 90/435Tanácsi Irányelv az anyavállalatok és más Tagállamokban lévő leányvállalataik esetében alkalmazandó egységes adózási rendszerről, O.J. L 225, 90.08. 20.

Tanácsi Irányelv Javaslat az anyavállalatok és más Tagállamokban lévő leányvállalataik esetében alkalmazandó egységes adózási rendszerről szóló 1990. július 23-i 90/435/EECIrányelv módosításáról, O. J. C 225, 93.08.20.

Lásd még:

A Bizottság Közleménye a Tanács, az Európai Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság részére Egy adóakadályok nélküli Belső Piac felé Stratégia összevont társasági adóalap biztosítása érdekében a cégek EU-beli tevékenységéhez, COM(2001)582, 2001.10.23.

II.20.

III. ADÓZÁS

Kettős adózás kiküszöbölése

CÍM

Egyezmény a társult vállalkozások közötti nyereségmegosztással kapcsolatos kettősadózás kiküszöböléséről

JOGI ESZKÖZ

Nemzetközi Egyezmények

JELENLEGI HELYZET

1995. január 1. óta hatályban van az akkori 12 Tagállamra vonatkozóan. Az Egyeztetési (Választott Bírósági) Egyezményt egy protokoll 2000. január 1-től további 5 évre kiterjesztette.

CÉLKITŰZÉS

Az Egyezmény kialakít egy egyeztetési eljárást a cégcsoportokon belüli nyereségmegosztás kettősadóztatásának kiküszöbölésére. A protokoll az Egyezmény hatályát további öt évre kiterjeszti

TARTALOM

Az Egyezmény egy egyeztetési eljárást alakit ki a különböző Tagállamok pénzügyi hatóságai között fellépő transzfer ár megállapítási viták kezelésére.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az Irányelv elsőrendű fontosságú a cégcsoportok, és ezen belül az egynél több Tagállamban létrehozott szállodaláncok számára is.

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS HATÁRIDEJE

Az 1990. július 23-i Egyezményt módosító Protokoll 2000. januárjától lépett érvényre, és az azt követő harmadik hónap első napján lép hatályba, hogy az utolsó Aláíró Ország is lerakta a ratifikáló okmányokat, elfogadta vagy jóváhagyta azt.

REFERENCIÁK

90/436 Egyezmény a társult vállalkozások közötti nyereség megosztásával kapcsolatos kettősadózás kiküszöböléséről, O.J. L 225, 90.08.20.

Egyezmény az Osztrák Köztársaság, Finn Köztársaság és Svéd Királyság csatlakozásáról a társult vállalkozások közötti nyereség megosztással kapcsolatos kettősadózás kiküszöbölésére vonatkozó Egyezményhez, O.J. C 26, 96.01.31.

Lásd Monti Csomag

Protokoll az 1990. július 23-i, a társult vállalkozások közötti nyereség megosztással kapcsolatos kettősadózás kiküszöbölésére vonatkozó Egyezmény módosításáról Végleges Törvény, O.J. C 202, 99.07.16.

Lásd még:

II.21.

II. ADÓZÁS

A különböző Tagállamokban lévő vállalkozások fúziójának, szétválásának, eszközátadásának és részvénycseréjének adózása

CÍM

A különböző Tagállamokban lévő vállalkozások fúziójának, szétválásának, eszközátadásának és részvénycseréjének egységes adózási rendszere.

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

1990. július 23 elfogadva. A Bizottság 1993-ban javasolta a meglévő Irányelv módosítását; a módosítás célja az elfogadott Irányelv hatókörének a társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozásokra, azok jogi formájától függetlenül történő kiterjesztése volt.

CÉLKITŰZÉS

Az Irányelv elfogadása előtt, pl. egy francia, egy német és egy UK vállalkozás fúziója esetén, több jelentős adókötelezettség is előállhatott. Az Irányelv célja, hogy megszüntesse az adó visszatartó hatását azokban az esetekben, amikor a fúzió csak EU cégek között jön létre.

TARTALOM

Az Irányelv olyan egységes adózási rendszert hoz létre, amely értelmében a fúziót, szétválást, eszközátadást, részvénycserét követő értéknövekedést a művelet végrehajtásakor nem, csak az eszközöknek harmadik fél részére történő értékesítésekor adóztatja meg.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az Irányelv elsőrendű fontosságú a cégcsoportok, és ezen belül az egynél több Tagállamban létrehozott láncok számára is.

REFERENCIÁK

1990. július 23-i 90/434Tanácsi Irányelv a különböző Tagállamokban lévő vállalkozások fúziójára, szétválására, eszközátadására és részvénycseréjére vonatkozó egységes adózási rendszeréről, O.J. L 225, 90.08.20.

Javaslat Tanácsi Irányelvre a különböző Tagállamokban lévő vállalkozások fúziójára, szétválására, eszközátadására és részvénycseréjére vonatkozó egységes adózási rendszeréről szóló 1990. július 23-i 90/434/EECIrányelv a Tanácsi Irányelv módosításáról, O.J. C 225 93.08.20.

II.22.

II. ADÓZÁS

Az anyavállalatok a más Tagállamokban lévő leányvállalataik között kifizetésre kerülő kamatok és royaltyk adózása

CÍM

A különböző Tagállamokban lévő társult vállalatok közötti kamat és royalty kifizetésekre vonatkozó egységes adózási rendszer

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

Minthogy a Tanács nem tudott megállapodásra jutni, a Bizottság visszavonta az 1994. november 30-i első javaslatát. 1998. március 6-án új Irányelv javaslat került benyújtásra. 1998. szeptember 19-én, az Európai Parlament módosította a társult vállalkozások határon túli kamat és royalty kifizetései kettősadózásának elkerülését célzó Irányelvet. A Tanács várhatóan 2002. decemberében véglegesíti az ügyet.

CÉLKITŰZÉS

A különböző országokban lévő társult vállalkozások közötti kamat és royalty kifizetések adólevonásának megszüntetése.

TARTALOM

A javaslat a különböző Tagállamokban lévő társult vállalatok valamint azok állanód létesítményei közötti kamat és royalty kifizetésekre vonatkoznak. A társult vállalkozások kereszt-részvénytulajdona legalább 25% kell, hogy legyen.

A javasolt Irányelv célja a kettősadózás elkerülése, és nem az adózás elkerülésének megkönnyítése. A javaslat ezért tartalmaz olyan rendelkezéseket is, amelyek biztosítják, hogy a Tagállamok tehetnek lépéseket a csalások vagy visszaélések üldözésére. Ilyen lépések lehetnek, pl. az Irányelvben rögzített kedvezmények megtagadása.

A Bizottságnak a hatálybalépést követő három év múlva kellene beszámolni az Irányelv működéséről, a hatókör lehetséges kiterjesztésének megvizsgálása céljából.

Míg a Bizottság javaslata lehetővé teszi, hogy a Tagállamok lépéseket tegyenek annak elkerülésére, hogy ezeket a szabályokat az adózás elkerülésére vagy kikerülésére használják, az Európai Parlament ezt a jogot kizárólag azokra az esetekre akarja korlátozni, amikor az ügylet kizárólagos célja az adó elkerülése vagy kikerülése. A Parlament szerint az Irányelv rendelkezéseit az Egységes Piaci továbbfejlesztésének részeként ki kell terjeszteni a nem társult vállalatok közötti kamat és royalty kifizetésekre is. Más módosítások a royalty és kamatfizetések kettősadózásának általános tilalma alóli kivételek fokozatos eltörlésére vonatkoznak. A Parlament egy további módosítást is elfogadott, amelyben felhívja a Tagállamokat, hogy ne használják fel a csomag módszert a csomag különböző elemei elfogadásának késleltetésére, azaz, ne követeljék meg az összes elem egyszerre történő jóváhagyását. Végül, a Parlament felkérte a Tagállamokat, hogy ismét vizsgálják felül meglévő törvényeiket és alakítsanak ki az üzleti adózással kapcsolatos Etikai Kódexre vonatkozó 1997. december 1-i Tanácsi Határozatban megfogalmazott elveknek megfelelő gyakorlatot (lásd II.18) annak érdekében, hogy az Irányelv rendelkezéseit széles körben alkalmazzák arra az időre, mire hatályba lép.

2000. december 17-én a Tanács áttekintette az adócsomag három ágában történt előrelépést: megtakarítások adóztatása, kamatok és royaltyk, és az etikai kódex (üzleti adózás). A legtöbb egyeztetett kérdésben megállapodás volt kialakulóban, elsősorban az Irányelv hatóköre (kamat definíciója), bevétel megosztás és a fizetéssel megbízott cég tekintetében. A kamatokkal és royaltykkal kapcsolatos Irányelv esetében, az Adóügyi Munkacsoportnak törekednie kell arra, hogy a még fennmaradó kérdések, elsősorban ami az Irányelv alkalmazásának bizonyos esetekben történő mellőzését és a Görögország, Spanyolország és Portugáliára vonatkozó átmeneti időszakot illetően, ugyanakkorra megoldódjanak, mint az adócsomag másik két ága. Végül, a Tanács jóváhagyta az etikai kódex Csoport mandátumát arra, hogy határozottan folytassa a versenyt károsító nemzeti rendszabályok befagyasztására és lebontására irányuló keretek kidolgozása terén végzett munkáját, és az elért eredményről a november 27-i ülésen számoljon be a Tanácsnak.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Ha ezeket a rendelkezéseket majd jóváhagyják, jelentős adóhátrányok fognak megszűnni, amelyek most sújtják az egységes piacon belül működő, határon túli tevékenységet kifejtő vállalkozásokat, így az egynél több Tagállamban létrehozott szállodaláncokat is.

REFERENCIÁK

Tanácsi Irányelv Javaslat a különböző Tagállamokban lévő társult vállalatok közötti kamat és royalty kifizetésekre vonatkozó egységes adózási rendszerről, O.J. C 53, 91.02.28. (visszavonva)

Tanácsi Irányelv a különböző Tagállamokban lévő társult vállalatok közötti kamat és royalty kifizetésekre vonatkozó egységes adózási rendszerről, COM(1998)0067, O.J. C 123, 98.04.22.

A Parlament véleményét megtestesítő jogszabályi határozat a különböző Tagállamokban lévő társult vállalatok közötti kamat és royalty kifizetésekre vonatkozó egységes adózási rendszerrel kapcsolatos Tanácsi Irányelv javaslatról, O.J. C 313, 98.10.12.

Lásd még:

II.16 Monti Csomag

II.23.

II. ADÓZÁS

Állandó létesítmények és leányvállalatok vesztességeinek kompenzálása más Tagállamban lévő anyavállalttal szemben

CÍM

Megállapodások vállaltok más Tagállamban lévő állandó létesítményei és leányvállalatai vesztességeinek figyelembevételére

JOGI ESZKÖZ

Irányelv

JELENLEGI HELYZET

Bizottsági javaslat előterjesztve 1991-ben és visszavonva 2001. december 11-én.

CÉLKITŰZÉS

A javaslat lehetővé tette volna, hogy a két vagy több Tagállamban működő vállalkozás ellentételezze a fiókjai/leányvállalatai vesztességét az anyavállalat nyereségével.

TARTALOM

A javasolt Irányelv előírta volna, hogy minden Tagállam, a két módszer valamelyike az úgynevezett hitel módszer vagy levonás és visszapótlás módszer - alkalmazásával biztosítson adókönnyítést a fiókok (vagy más állandó létesítmények) vesztességei esetén.

AZ ÁGAZATRA ESETLEGESEN GYAKOROLT HATÁS

Az Irányelv elsőrendű fontosságú a cégcsoportok, és ezen belül az egynél több Tagállamban létrehozott láncok számára is.

REFERENCIA

Tanácsi Irányelv Javaslat vállaltok más Tagállamban lévő állandó létesítményei és leányvállalatai vesztességeinek figyelembevételére vonatkozó rendszerre, O.J. C 53, 91.02.28.

Lásd még:

II.24.